Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

380 685. országos ülés 1901. iuárczius 21-éu, csütörtökön. csenget.) Nagy fontossággal bir ez a javaslat és én azt hallom, hogy a többség, azt mégis akép véli tárgyaltathatni, hogy a törvényjavaslat tartalmát képező szerződóst külön tárgyalás alá nem akarja bocsátani, hanem, hogy az általános vitát megtartsa ós azután, mivel csak két szakaszból áll ezen törvényjavaslat, csak e két szakaszhoz lehet hozzászólani, a mi által meg volna hiúsítva az ellenzékre nézve az, hogy ezt a szerződóst ellenőrizze és a szerződós hiányait módosítványok által helyre pótolja. Ez, gondolom, a tárgyalási rend ellen van, de egyszersmind a parlament ellenőrzési jogának volna kijátszása, (Úgy van ! Úgy van ! a szélső bálolalon.) a mi igen kényelmes lehet adott esetekben, de nem felel meg sem a ház méltóságának, sem a törvényhozás komolyságának. Kérek erre alapos megnyugtatást. (Felkiáltások jobbfelöl: Kitől?) Elnök: Én azt hiszem, hogy erre nézve előzetes nyilatkozatot tenni most, a mikor a törvényjavaslatnak még csak általános tárgyalása folyik és a részleteknél még nem vagyunk, nem volna- helyes. Arra nézve, a mit a képviselő úr felhozott, egy magán diszkusszió folytán a folyosón, az elnöknek nyilatkozatára szükség még most sincsen. Méltóztassék a képviselő úrnak i^mgodtan bevárni azt, a mikor a javaslat részletes tárgyalás alá kerül, és akkor az, a ki itt fog ülni ezen a helyen, majd nyilatkozni fog erről a kérdésről. (TJyy vem! Ugy vau! a jobboldalon.) Rakovszky István: T. ház! Nagy fontosságú dolog ezt most tisztázni, mert ha a t. többség elzár minket attól az eshetőségtől, hogy a szerződést is tárgyaljuk, egészen máskép fog folyni a tárgyalás, mint abban az esetben, ha mi a szerződéshez is adhatunk be móclosítványokat, szakaszonkint. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezt tehát most kell eldönteni. Pichler Győző: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót! Rakovszky István képviselő úr áltál felvetett házszabálykérdéshez kötelességemnek tartom hozzászólani azért, hogy kellemetlen inczidenseknek elejét vegyem. Nem szólaltam volna fel most, hanem bevártam volna az általános vita befejezését; de ha már szóvá tétetett a dolog, akkor engedje meg a t. képviselőház, hogy felvilágosításképen én is nyilatkozzam. Ezt a törvényjavaslatot tárgyaltuk mi a közlekedésügyi bizottságban. Az általános vita befejezése után a miniszter úr igenis kijelentette, hogy itt részletes vitának helye nincs, itt en bloc kell a szerződést magunkóvá tenni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az nem lehet!) A közlekedésügyi bizottságban legalább így volt. A kereskedelemügyi miniszter úr azon indokolással kisérte ezt a dolgot, hogy itt konkrét esetről van szó és így itt csak a,z foroghat szóban, hogy vagy az egész szerződést elfogadjuk, vagy az egész szerződóst elejtsük, mert ez előzetes, hosszadalmas tárgyalásnak képezte alapját. Ezt hosszasabban kifejtette a miniszter úr. A magam részéről, fentartva természetesen minden jogomat, a miniszter xírnak ezt az álláspontját elfogadtam és a közlekedésügyi bizottságban tényleg csak általánosságban tárgyaltunk, azután a szerződést en bloc elfogadta a bizottság, mondom, a kereskedelmi miniszter úr indokolása alapján. A nélkül tehát, hogy e kérdésben most bármikép is állást foglalnék, mégis szükségesnek tartom, épen azért, hogy tárgyilagos maradjon a vita., hogy ezt tisztázzuk, annál is inkább, mert kétségtelen tény az, hogy ha részletes tárgyalás nincs, az ember iparkodik az általános vitánál felkarolni mindent, a mire ki akar terjeszkedni. Ezeket bátorkodtam e kórdósben a t. ház tudomására hozni. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Csak e perezben jöhettem a terembe, de ne gondolja senki, hogy azért, mintha kinn valami szórakoztató mulatságom lett volna, hanem, mert hivatalosan el voltam foglalva. (Nyugtalanság a szélső baloldalon.) Csak exkuzálni akartam magamat; mert kötelességem itt ülni, meg is teszem; de a mikor hivatalos dolgom akad künn, akkor ki kell mennem ós ki is megyek. Ha jól vagyok értesülve — csak úgy félfüllel hallottam, hogy miről van tulajdonképen szó. —úgy látom, Rakovszky István képviselő úr kérdést tett az iránt, hogy vájjon e szerződóst, a melynek becsikkelyezéséről van itt szó, lehet-e részletesen tárgyalni vagy nem. Gondolom, a kérdés igen egyszerű ós világos. Hát hogyne lehetne részletesen tárgyalni ? (Helyeslés balfelöl.) Hiszen stiláris, vagy más módosítások szempontjából még nemzetközi szerződéseket is szoktunk részletesen tárgyalni. Azt senkisem imputálhatja a törvényhozásnak, hogy egy szerződóst, a melynek beczikkelyezéséről van szó, csak a maga általánosságában és ne részleteiben is tárgyalja. (Helyeslés bal felöl.) Csakhogy a-dolog természetében rejlik, az mindig úgy van, hogy ha a részletek egyikét, vagy másikát a képviselőház, mint szerződő fél, módosítani akarja, az az argrmentum érvényesül, hogy részleteiben módosítani egy ilyen szerződést nem lehet; az nem olyan, mint a törvény. Hanem azután az a konszideráczió lép előtérbe, hogy vagy