Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

68.5. országos illés lflOl. márczius 21-én, csütörtökön. B77 világossággal látnának a dologbán. Méltóztassék, t. miniszter úr, bemutatni azon adatokat, hogy mióta ez a szerződés tart, szünetel-e a kivitel? A Francziaországba való meneteléseknél az egyes ráták sokkal kisebbek, mint a Hamburgba, aGenuába ós Velencéébe való meneteléseknél. De ezzel szemben mi történik? És méltóztassék a t. miniszter úrnak megmondani, hogy ennél a kérdésnél van-e nekem igazam. Mert vagy igazam van és akkor ezt a szerződést így megkötni nem lehet és el kell ismernie, hogy úgy van, a mint mondtam; vagy nincs igazam, akkor szükséges a felvilágosítás. Az államvasutaknak vannak tarifái, a melyek Magyarországból egyenesen Francziaországba, a rendelkezési helyre szólnak. Ezek a vasúti tarifák sokkal olcsóbbak, mint a Fiúméba szóló tarifák, úgy, hogy Magyarországból egyenesen Francziaországba olcsóbban lehet szállítani, mint Fiúméba. Ez tényleg igy van. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: A szárazon? Pichler Győző: Igen, a szárazon. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Csak ezt akartam megérteni, xgy jó helyen vagyunk! Pichler Győző: Az egyes közbeszólalásoknak néha az a czélja, hogy egyes szóval kiverjék az embert a beszéde fonalából. Ezt eltűri néha az ember egyes kéjjviselőtől; de, ha miniszter teszi ezt, más megítélés alá esik. Egyébiránt nem tudom, a t. miniszter úrnak az a kérdése, hogy szárazon, honnan ered. Talán csak nem volt az a czélja, hogy megzavarjon. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Meg akartam érteni, hogy miféle tarifáról beszél? Pichler Győző: A magyar államvasutaknak tarifájáról, a Magyarországból Francziaországba való szállításnál. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Fiúmén át? Pichler Győző: Természetesen Fiúmén át, a magyar államvasutaknál szárazon, az Adriánál vizén, mert sem az Adria nem megy a szárazra, sem a magyar államvasutak nem mennek a vizre, mikor szállítaniuk kell. (Derültség.) Minthogy tehát az Adria semmiféle befolyást nem szerzett szerződések útján ezeknél az idegen Rhódereknél, hajózási vállalatoknál, megmaradtak az egyes hajózási tarifák az illető árúk szállítására nézve, — így például Angliába. Francziaországba, — úgy, ha most már ezen rendkiAuili, ezen olcsó tarifából, a melyet fizetnek, levonják azt a tarifadíjat, a KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. mely nem olcsó és megmaradt saját nagyságában, akkor a magyar államvasutaknál fizetett tarifából a visszleszámítolásnál, a melyet az olcsó szállítási díjak után tesznek, egy krajczár sem marad. Méltóztassék az adatoka! megnézni és ki fog tűnni, hogy a magyar államvasutak szárazföldi szállítása ezekre az árúkra nézve ingyenes lesz, (Mozgás jobb felöl.) mert nem szállították le a tengeri díjakat, az Adria nem kötötte ki a tengeri leszállítást, úgy, hogy a tengeri díjtétel felemészti a szárazföldi díjtételt is ós a magyar államvasutaknak nem marad semmi (Zaj és mozgás a szélső haloldalon.) Rakovszky István : Erre kérünk feleletet! Pichler Győző: Ha tévedek, a t. miniszter úr fel fog világosítani: ha ebben az állításban nincs tévedés és utánna néz a miniszter úr, majd felvilágosíthat bennünket az adatok alapján, hogy a magyar államvasutak ezen direkt tarifák szerint, — de méltóztassék ezt a tarifát nézni, mert sok van, és mást is lehet felhozni,, mely látszólag ugyanaz, ele ón a Francziaország és az Anglia felé szóló tarifáról szólok. — a tengeri díjak felemésztik a szárazföldi díjakat és ingyenes szállítás történik, a mivel titkos szubvenczió biztosíttatik az Adriának, és ez egy évben 400.000 koronára megy fel. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Ez úgy van! Pichler Győző: Méltóztassék megnézni az adatokat, a melyeket a t. miniszter úrnak okvetetlenül rendelkezésére fognak bocsátani. Én tárgyilagosan tekintem a dolgot, Isten ments, hogv animozitás vezetne felszólalásomban. Elismerem, hogy elsőrangú politikai és közgazdasági törekvés az, hogy hajóvállalataink virágozzanak. Endrey Gyula: De magyarok legyenek. Pichler Győző: De, t. képviselőház, tekintetbe kell venni az ország anyagi erejét és helyzetét is, nemcsak a társaságot. Ha csak arról volna szó, hogy egy magyar tengerhajózási társaság létezését biztosítsuk, ha a t. miniszter úr ide lépne ós bármily nagy magyar vállalatnak segélyt leérne azzal, hogy ez a segély a létminimumot képezi és nélküle a vállalat nem bir tovább prosperálni, nincs rá eset, hogy ezt megtagadják, mert a legnagyobb loyalitással hozzájárulnék én is ahhoz, hogy bármily magyar iparvállalat az állam segélye útján megmentessék a tönktől, hogy az az iparág el ne veszszen. Itt kezdődik az állam kötelessége a magánosokkal szemben, a. társadalommal szemben, a mikor arról van szó, hogv nagy és virágzó iparágat, közlekedési