Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-685
378 fiífo. országos tiíés iftOÍ. marezins 21-én, csütörtökön. vállalatot a tönktől meg kell óvni. Én itt látom azt a, kötelességemet, — ós ezzel rátérek beszédein befejezésére, •— (Hulljuk! Halljuk! a hal- és szélső baloldalon.) a melyben a szubvenezió kérdését fogom fejtegetni. Itt. is, mint egész beszédemben, engedjék meg, hogy elvi álláspontra helyezkedjem. Hol és mikor kell szubvencziót adni? A szubvenczió fogalma, a mely az adózó polgárok pénzéből adatik egyeseknek, testületeknek, jogi személyeknek, megköveteli, hogy a mikor egy közérdekű ipart kell létesíteni, a mely száz még száz munkáskéznek ad kenyeret, a mely kivitelünket emeli, vagy behozatalunkat csökkenti ós e mellett a nemzeti vagyonösszegót emeli; a mikor egy ilyen teremtő vállalatról van szó, akkor legyen ott a magyar állam segítő keze, teremtse meg azt, a mit talán évtizedek mulasztása, vagy fejlődésének lassúsága, vagy egyesek teremtő képességének hiánya nem képes létrehozni. Ez az egyik eset, midőn szubvencziót lehet adni. A másik eset az, mikor valamely létező na.gy iparvállalat, előre nem látható közgazdasági események folytán, vagy nagy pénzválságok, vagy a, pénzügyi helyzet előre nem látható súlyos rosszabbodása, folytán megakad, nem tud tovább lélekzeni, beteg lesz, a miből agónia és halál is származhatik, ha az orvossággal nem sietnek; szóval, a mikor ilyen csapás ér valamely vállalatot, vagy iparágat, melyet orvosolni lehet, és megmenteni kell a haláltusától és a kimúlástól: akkor jelenjék meg mint gyógyító orvos a magyar állam. segítse fel a beteget, tegye megint életkéjjessé. Ezeket az eseteket ismerem ón egyedül jogosaknak, a mikor az államnak egyesek, vagy a társaságok segélyeié kell lenni. E mellett o.zonban körültekintően, minden körülmény gondos egybevetése, a viszonyok helyes megítélése adhatja meg a mértéket. Hogy állunk már most e tekintetben a szóban forgó társaságnál? Az Adria magyar tengerhajózási társaság; ötmillió korona alaptőkéje után, számításba véve a szubvencziót, 1892-től 1899-ig átlag véve ll°/o-ot űzetett évenként. Ha pedig létezésének idejét veszszük, a mely húsz év. akkor 8°/o-ot fizetett évenként. I)e ha csak az utóbbi évek eredményét nézzük, 1897-ben 12°/o-ot, 1898-ban 12°/o-ot, 1899-ben 14°,o-ot fizetett. Ez a, 14°/o és az utolsó három év magas százaléka, azt mondják, a hajóknak azon rendkívül nagy igénybevétele folytán keletkezett, a melyet egyrészt a kubai, a transzváli, másrészt pedig a kínai háború idézett elő, és a mely a hajóknak az értékét és a hajók bérösszegét és a forgalmat rendkívülien emelte. Ha ezt a három évet egészen figyelmen kívül hagyjuk, akkor is 10—ll°/o az, a mit évente kamatban fizetett a társaság, Én lígy látom, teljesen tárgyilagosan nézve a dolgot, ós egyszerűen a számok után indulva, hogy irtóztatóan nehezére esett az igazgatóságnak csak ll°/o-ot fizetni, mert nézzük csak, milyen számok szerepelnek? 1899-ben a leírás 130.000 korona volt, értékcsökkenés czlmón pedig 1.014.183 korona. Tehát 5 millió forint alaptőke mellett leírtak 1,014.183 koronát. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) 1897-ben leírtak 818.000 koronát; a következő évben csökkent az összeg; 1899-ben; a melynek végén készítették ezt a kimutatást, mert a közgyűlés tudtommal a következő óv első hónapjában volt, tehát abban az évben, a melyben a, szerződés meghosszabításáról volt szó, leírtak 1,014.183 koronát. (Zaj a bal- és a szélső baloldalon.). Rakovszky István: Mit mondott Lánczy Leó ehhez ? Pichler Győző: E három számra utalva, még csak egyet akarok megjegyezni. Én hallottam itt egy választ egy interpelláczióra, a melyet Rakovszky István t. képviselőtársam tett a, ház előtt. Ez az interpelláczió arról szólt, hogy évente 160.000 forint adót megtagadott évtizedeken át az Adria részvénytársaság. Most díj-, illeték- és adómentesség czíinén 200.000 forint szubvencziót kap. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Koronát ? Pichler Győző: Nem; forintot, mert előbb 164.000 forint volt. Én Magyarországon csak ezt az egy esetet ismerem, midőn adómentességet adnak olyan társaságnak, mely óriási haszonnal dolgozik. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: A. szegény embert azonban tönkre teszik! (Igaz! ügy van! a balés szélső baloldalon.) Pichler Győző: Ha az adót leírják az olyan társaságnál, a melyekre nézve ez életébe vág: ez az államnak kötelessége.; De nem áll ez akkor, midőn ily társaságról van szó, és mikor nap-nap után vádolják a pénzügyminiszter urat, hogy kíméletlenül kipréseli, tönkre teszi az embereket öt forint adó miatt is, (Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon : Igaz! Úgy van !) mikor megszólalnak minden községben évente kétszer is a dobok és elveszi]?; utolsó vánkosig mindenét a szegény magyar földmívesnek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az a képviselő, ki gondos lélekkel tekint minden egyes választójára és a Id ismeri kerületének helyzetét, azt fogja tapasztalni, a mit én, mint új képviselő, tapasztaltam, hogy 15 évi képviselősége alatt együttvéve nem ment tönkre annyi szegény ember, mint a hány az utóbbi öt évben. (Igaz!
