Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

i>y(j 08.5. országos ülés 1901. márczins 21-én, csütörtökön. évben 15,216.714 márka tiszta hasznot mutatott fel, a mi 18,260.000 koronának felel meg ; részvénytőkéje 50" millió márka és 30°/o-kal fruktiíikálja a tőkét; ennyi a haszna. A hamburg-amerikai vonal sem a múltban, sem a jelenben egy krajczárnyi szubvencziót sem kapott soha. Ez konstatálva van; az a társaság önmagából fejlődött, önmagából lett. (Beüljük! Halljuk!) • Az frAdriá<< -nak ötmillió korona kapitálisa van; 1899-ben 944.354 korona tiszta hasznot mutatott ki s akkor külön — majd még áttérek erre a haszonkimutatásra — ebből levonásba hozva 1,200.000 koronát, 215.000 korona veszteséget tüntetett fel. ISfos hát, én ezt alapúi elfogadom ós folytatom az összehasonlítást. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek a t. háztól, hogy ily hosszasan veszem igénybe szives figyelmét. (Halijuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Ezt ki kell pellengérezni. (Mozgás és zaj. Az elnök csenget.) Pichler Győző: T. ház! Ha már most az Adria t által beszedett díjtételeket tekintetbe veszszük és összehasonlítjuk a hamburgamerikai vonal, vagy más külföldi társaság által beszedett díjakkal, akkor azt találjuk, hogy a harnburg-amerikai vonalon a beszedett díjak 40°/o-kal olcsóbbak az Adria által beszedett díjaknál, tehát az a társaság, a mely semmiféle szubvencziót nem húz és semmiféle kötelezettséget nem vállal, 40°/o-kal olcsóbban dolgozik. Már most az a: kérdés merül fel, t. ház, hogy honnan van az. hog}

T az »Adria« ki nem elégítő eredményeket mutat fel, daczára annak, hogy magasabb díjtételeket szed be, mint azok a külföldi társulatok, a melyek semmiféle szubvencziót nem élveznek. Engedjék meg, de az én nézetem szerint, ennek, az oka egyszerűen az Adria üzleti vezetésében keresendő. (Halljuk! Halljuk!) Az Adria — - és ezt méltóztassék figyelembe venni — a saját tulajdonát képező hajókkal csakis a franczia kikötőket járja, némelykor a spanyol kikötőket és igen ritkán egyszer-egyszer Angliába megy. így az 1899-ik évben kimutatja, hogy 300 menetet csinált a: sajá-t hajóival, a,z úgynevezett Vertrags-Dampferekkel — pedig szerződéses gőzősök a helyes elnevezés —csinált Liverpoolba 102 menetet. Lukáts Gyula: Cunard-hajók ! Pichler Győző: Igen, cunard-hajókkal. Továbbá Londonba 34 menetet, Hullba 46 menetet és Hamburgba 19-et. Tehát az összes meneteléseinek több, mint fele, úgynevezett cunard-hajókkal, szerződéses hajókkal történt. Hogy van a viszony — az én legjobb tudomásom szerint — az Adria ós a szerződött hajók között erre vonatkozólag, ebből aztán majd levonom a konzequencziát. Az Adria szerződóst kötött a cunard-társasággal, ez egy ügynökség, aztán line-land Oompany-val a liverpooli menetre, Londonban a Delay ós Lithen czóggel; Hullra a Wilson czóggel, Hamburgban a, Frytas lineát használja. Ezen szerződések értelmében a fiumei kivitelt és behozatalt megcsinálják ezek a társaságok évente. Az összes bevett díjakból, a melyek ezen árúszállítmányok után fizettetnek, a kikötött szerződés értelmében semmi sem jut az Adriának, hanem át lesz adva egyszerűen az illető vállalatoknak. Ebből az Adria semmiféle lmsznot sem húz. Mért tüntetem ón ezt fel? Ez az Adria mellett szól látszólag, hogy ime, haszon nélkül csinálja ezeket a szerződóseket. De mikor mi járatokat állapítunk meg ós azon járatok betartása egyik kiváló kötelezettsége a társaságnak azért, hogy ezen szubvencziót élvezi ós ő ezeket az óriási járatokat egyszerűen kiadja a, kezéből ós azt mondja, hogy itt nekem nincsen semmi rizikóm, semmi kiadásom, ón itt a magyar államtól kapok egy szubvencziót a hajózásra, hanem én General-Agenturája vagyok ezeknek az illető rhedereknek, világhírű ezógeknek. (Zaj.) Rakovszky István: Törvényes formában lebonyolított zsebmetszés! És ez így megy folyton ! Szógyen! Pichler Győző: Ez egy egyszerű ügynökség. De közgazdászatilag ez az átutalása a. meneteléseknek hogyan érinti közgazdasági életünket ? Ha olyan olcsón szállítanak és módjukban van az olcsóbb szállítás, mint azt az Adria tenné, a mi közgazdasági életünkre ez visszahatással van, és az Adria indirekt szolgálatot tesz, hogy ha kiadja a szállítást, mert olcsóbb díjtételek lesznek. De mi történik ? Az összes díjtételek, a lisztet kivéve, a melyet őriz minden miniszter, a mely idegrendszerét képezi a kivitelnek, mert a legkisebb változtatást is rögtön megérzi az egész ország, mondom, kivéve a lisztet, a díjtételek a többi árúkra nézve oly horribilis magasak, hogy az export ezekre a heryekre teljesen megszűnt vagy Trieszten átmegy. Hogy ez íg)- van és erre nézve nem kötötte ki magának a 'rhederektől az olcsóbb tarifát, arról meggyőződni módjában van a t. miniszter úrnak, hiszen az ő resszortjába tartoznak az államvasutak, a melyeknek adatai többet érnek, mint az összes, itt kimutatott adatok és ha ebben a jelentésben egy pár adattal ós tabellával kevesebb volna az Adria kimutatásából és egy pár adattal több volna a magyar államvasutak kimutatásából, akkor a t. ház tagjai nagyobb