Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-685
085. országos ülés 1901, márcziiis 21-én, csütörtökön. 375 egy hajózási vállalatunk van. az a maga emberanyagát jóformán kizárólag magyar intézetből fedezze ! Nem mondom, hogy rossz ez az intézkedés; Isten mentsen, nagyon üdvös, nagyon helyes ez az intézkedés, ha keresztülviszszük, és nem fognak azok az ifjak megszökni az Adria hajóiról. De méltóztassék csak bekérni a kereskedelemügyi miniszter úrnak a szolgálatban lévő kapitányok konduitlisztáját! Hány magyar kapitány van az Adria tengerhajózási társaságnál? Kivéve az igazgatósági és a hivatalnok személyzetet, hány magyar honpolgárnak acl az Adria ke^eret ? Furcsa ós szomorú és gyászos dolgokra fog rájönni az igen tisztelt miniszter úr. És ne felelje a miniszter úr erre azt, hogy épen ezért köteles felvenni a társaság a hajójára egyet az apródok közül. Hát húsz év óta nem nevekedett-e fel Magyarországon egy egész tengerész generäczió? Húsz óv óta van nekünk Adriánk. Húsz év alatt egyetlen egy magyar kapitány sem akadt, a ki képes lett volna, az Adriánál szolgálatot teljesíteni. Mennyi mulasztás a múltban, hogy a jövőben ezt pótolni olyan nehéz! Különösen miután nem tudjuk, hogy 1901d3en, 1902 lejárta előtt nem fog-e újabb szerződósmeghosszabbításórt folyamodni az Adria. (Úgy van!" Úgy van! a szélső haloldalon.) T. ház! Azt kérdem már most az igen tisztelt miniszter úrtól, van-e neki tudomása azokról a kartellekről, melyeket az Adria tengerhajózási társaság a többi tengerhajózási társaságokkal, például az olaszszal ós a többi szállító czégekkel kötött. Rakovszky István : Letagadják! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nem szokásom! Rakovszky István: A társaságot értem! Pichler Győző: Van-e tudomása erről, mert ha nincs, úgy ón mutatok néhány eredeti okmányt, a melylyel állításomat igazolom. Egy czég például paprikát akart szállítani, tiz waggonnal. Azt felelte az Adria: a paprikának két nap alatt ott kell lennie. De az illető két nap alatt csak három vaggont küldhet. 18 shilling szállítási díj volt kikötve, ós mikor már ott volt Fiúméban a paprika, akkor azt sürgön3 T özi az Adria, hogy húsz shillingen alul nem szállítja: természetesen meg kellett adni. De a hátralevő nyolcz vaggont a magyar exportőr természetesen többé nem viszi le Fiumébe, nem bolond; hanem Triesztbe, a hol 17 és fél shillingért szállítják el. (Félkiáltások halról: Természetes !• Igám van!) Itt va,nnak az okmányok, mindezt bebizonyíthatom. (Zaj a baloldalon.) Rakovszky István : Valóságos zsebmetszés ! Pichler Győző: Még- egy esetet mondok el. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások balról: Nagyon érdekes!) A győri waggongyár 100 darab waggont akar szállítani. Rakovszky István: Két jó madár összekerült ! Pichler Győző: Alikantébe, Spanyolországba akarja azokat szállítani. Ezeknek a waggonoknak csak nagyon csekély része, — nem tudom hány darab — fér egy hajóra. de olyan horribilis árakat kért az Adria, hogy a waggongyár szállítója nem tudott azoknak megfelelni. Ekkor a waggongyár szállítója oda fordult Triesztbe. A mint Triesztbe bemegy, ott találja a trieszti hajóvállalatnál a következő sürgönyt, a mely nálam van. (Halljuk! Halljuk!) A sürgön\' a következő: »Speditenr in Verlegenheit. nicht nachlassen. Hoffmann.« (Elénk mozgás a hal- és rt szélső baloldalon.) Rakovszky István: És suttyomban csinálják ezt a szerződést! (Ellenmondás a johholdalon.) Senkisem tudta! Nem hallgatták meg az iparkamarákat ós a szakköröket, mert Gescheft vau mellette! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Miféle Gescheft? A kormány részéről? Rakovszky István: Azt majd kifejtem! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Csak fejtse ki! Pichler Győző: T. ház ! Én egyáltalában nem fűzök az ilyenhez rekriminácziót; tisztán csak az ezen adatokban foglalt sérelmek szanálására •— mert az általam felhozottak csekélységek ugyan, de alapjokban véve nagy dolgok — kell hogy találjon módot az a társaság s a kormány. A társaság 600.000 forint szubvencziót élvez: köteles rendes járatokat fentartani Angliába, Francziaországba, Hollandiába és Spanyolországba. Eddig 25 gőzöse volt, a melyeknek tonnatartalma — a nettó tonnatartalomról beszélek, méltóztassék vigyázni — összesen 17.000 tonna volt. (Ellenmondás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, az Adria. 1899-iki jelentésében foglalt kimutatás szerint az összes hajók nettó tonnatartalma 17.000 tonna. Hasonlítsuk már most össze ezt az adatot a hamburg-amerikaä társaság adataival. Ennek van egy hajója, a mely 10.000 tonnatartalommal bir, azonkívül van négy gőzőse 13—13.000 tonnatartalommal; hót gözőse. a melyeknek tonnatartalma 10—10.000 tonna : a többi 2—5.000 tonnatartalom között váltakozik. Összesen 74 tengeri gözőse van, a melyeknek össztartalma 391.110 tonna, tehát 25-ször annyi, mint az Adriáé. Mennvi hasznot mutat fel az amerikai vonal? Az 1898,
