Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

374 6S5. országos ülés 1901. mfircsdn-s- 21-tín, csiitörtököii. talán hálás köszönettel fog tartozni azért, a mit előadok — a szerződés megújításának alkalmából a sajtóban támadások történtek. Rögtön rátérek ezekre. Ezek a támadások engem föltétlenül érdekeltek, de tekintve a társaság hatalmát és befolyását, mindig kutatva kutattam, " hogy ezek a támadások milyen forrásból származnak. Ezen az úton haladva, azt hallom, hogy az igen tisztelt miniszter úr megint egy fantom után szalad, mert fantom után szalad a t. miniszter úr akkor, a mikor teljesen lehetetlen állapotból akar állami szub­venczióból teremteni valamit. Szóval, én most arról értesülök privát úton, hogy a miniszter úr alkudozásokat folytat és hajlandó anyagi áldozatokat hozni a magyar állam pénzéből arra, hogy a Howald-féle hajógyár képes legyen két hajót előállítani. És itt óriási, ezrekre menő segélyezésről volna szó. Nos, t. ház, én itt tiltakozom az ellen, hogy olyan czógnek, a mely a magyar állammal évekig volt összeköttetésben, a mely a magyar állam­tól évek óta százezreket vágott zsebre és semmiféle szerződési kötelezettségének eleget nem tett, a magyar ipar nevében azért, hogy itt két hajót építhessenek, az állam ezt a két hajót még külön-külön a maga zsebéből meg­fizesse, mert a mit a miniszter úr tervez, az annyit jelentene, hogy azt a két hajót, a melyet az Adriának Magyarországon kell épí­tenie, a magyar állam fizetné meg az Adria számára, A Howald-féle hajógyár ugyanis nincsen abban az állapotban, hogy ott hajót lehetne szerkeszteni. Nincsen abban az álla­potban ma 1901. márczius 21-én, hogy hajó­kat építhessen, pedig kötelessége lett volna úgy berendezkedni, azért nyerte indirekt nagy szubvenczióját. És, t. képviselőház, hogy most, a mikor a szükségesség előfordul, újból áldoz­zon az állam és bevegyük ide ebbe a tör­vénybe, hogy »egyenlő feltótelek mellett*, az egyenlő föltételek előtereintése által pedig a magyar állani fizesse meg azt a különbözetet, a mennyivel a, hajóépítés Magyarországon többe kerül, mint a, külföldön, csak azért, mert, az éveken át élvezett szubvencziót el­küldték Kiéibe és az ottani hajógyár javára fordították, azt megengedni nem lehet. (Helyes­lés a bal- és a szélső baloldalon.) Lehet pumpolni a magyar államot akkor, a mikor szorult helyzetben van, de a mikor van idő, akkor ne engedje magát belehajszolni abba, hogy az a külföldi hajógyár így kiaknázza a magyar állam helyzetét. (Elénk tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Nehezemre esett, hogy a czéget direkt meg kellett neveznem, de évek óta volt idő, csinálhattunk volna valamit; két óv óta a miniszter úr is fobyton a hajógyártásról beszólt és semmit sem tett benne. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter: Köszönöm! Pichler Győző: Bocsánatot kérek, t. miniszter úr, ott, a hol a miniszter úrnak igaza van, sohasem fog engem azok közt találni, a kik indokolatlanul támadnak; hanem ott, a hol a miniszter úr nagy Ígére­teket tesz, de — bár meglehet, személyén kivűl álló helyzetek folytán — nem tudja bevál­tani, ha meg is van a jóakarata, én nem keresem, van-e benne jóakarat, vagy nincs, hanem, azt nézem, hogy nem tett benne sem­mit. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Ez is olyan, mint a Quarnero Brandy gyára! Pichler Győző: Tehát ne áltassuk ma­gunkat ! Egyenlő feltételek mellett képtelenek vagyunk e hajókat előállítani. E hajók itt fognak összeszegeztetni Magyarországon, ele Kiéiben fognak készülni, a hol tudtommal az Adria meg is rendelte már mind a nyolezat. De egy óriási dolog van benn a szerző­désben a magyar állam érdekében, olyan do­log, a mely annyira, lehetetlen terheket fog a társaságra róni. hogy valószínűleg fel fogja a szubvencziót emészteni, ós nem marad neki semmi és részvényei értéktelen sajtpapirosok lesznek. Igazán brutális a magyar államtól, hogy ilyent mert tenni, hogy kikötötte, hogy a" társaság köteles a magyar kereskedelem­ügyi miniszter felhívására magyar ipari ter­mékekből mintaküldeményeket, a melyek össz­súlya 10 tonnát vagy térfogata 10 köbmétert meg nem halad, minden hajóján díjmentesen, és iparczikkeket, melyeknek súlya összesen hajónkónt 50 tonnát, vagy térfogata összesen öt köbmétert meg nem halad, a rendes vitel­díj 50°/o-áért szállítani. Igazán csodálkozom, hogy az előadó úr nem mutatott rá arra a kegyetlenségre, a melylyel a magyar állam ki akarja fosztani azokat, a kik itt közlekedési A^állalatokat létesítenek! 50°/o-ot a kereske­delmi miniszter úr utasítására kötelesek en­gedni a mustráknál a szállítási díjból! (Derült­ség a szélsőbalon.) Hentaller Lajos: Muster ohne Werth! Pichler Győző: Azután itt van' egy másik dolog, a melyet nincs állani, a mely be merné tenni egy törvényjavaslatba. Ha Angliában mernék ezt tenni, egyszerűen ki­seprűznék az illetőket, a kik evvel előállaná­nak; más szó nincs reá. Ez az, hogy a Fiú­méban saját pénzünkön fentartott akadémiából köteles a társaság egy embert a hajójára fel­venni. (Derültség a szélsőbalon.) Hiszen, mi sem volna természetesebb, mint az, hogy a mikor

Next

/
Thumbnails
Contents