Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-685
372 685. országos ülés 1901. niárczius 21-én, csiitörtökön. jelentése, — hogy a monarchia két állama azon hajózási irányok rendszeres kihasználásáról gondoskodjék, a mely irányokban gazdasági érdekeinek túlnyomó tömege fekszik, a mihez képest Magyarországnak a Nyugat felé irányuló összeköttetése, Ausztriának pedig a Kelet felé való összeköttetése saját költségén való fentartásáról kell gondoskodnia*. Előzőleg pedig benfoglaltatik a jelentésben, hogy ekkor az az eszme vezette a magyar kormányt, hogy az önálló magyar hajózást létesítse, megerősítse, fejleszsze ós függetlenítse a külföldtől, függetlenítse Ausztriától. Ekkor megint új szerződéssel lép elő az Adria. Ebből mit látunk? Egyetlenegy szerződés" sem volt eddig, a, mely huzamosabban tartott volna. Minden két-három évben megkezdődnek az előzetes tárgyalások, hogy meddig hosszabbítsuk meg a szerződést. Mintha bizony két-három évvel előbb nem lehetne látni a helyzetet! A mint egy ily szei-ződés megköttetik, néhány év múlva újból előállanak új szerződéssel. És 1892. január elsején, tehát már négy évvel a szerződés lejárta, előtt ismét folynak a tárgyalások vagy másfél évig a minisztériumokban, új szerződéstköt atársaság, a melynek alapján 1,140.000 korona szubvencziót kap. Az indokolásban 1,400.000 korona szubvenczió szerepel, de a nyert felvilágosítások után azt hiszem, hogy ez egyszerű nyomdahiba. 1,140.000 korona szubvencziót kap tehát. Nézzük most meg, mikor és miért kapta ezt. Itt van az 1888 : XXI. törvónyczikk. Hogyan állottunk a Lloyddal? A Lloyddal szemben megvolt a magyar államnak a teljes ellenőrzési joga, mert egy krajczár szubvencziót sem adott a Lloydnak, hanem megadta neki, a mit különben is minden hajózási vállalatnak meg szoktak adni, a költségmegtérítést mórtföldenként. Az 1888 : XXI. törvónyczikk azt mondja ugyanis, hogy a segélyezett járatok után fizetendő költségmegtérülés mértföldenként a következő. Itt vannak felsorolva a, gyorsjáratok, a melyeknek menetsebessége ll 1 / 2 méter ós azután azt mondja a törvény, hogy a mértföldpénzek évi összege azonban 1,300.000 osztrák értékű forintot meg nem haladhat. Mi tűnik ki ebből a szerződésből? A Lloyd-társaságnak érdeke volt, hogy minél több mértföldet járjon be azokon a támogatott vonalakon, mert ha kevesebbet járt, kevesebb volt a szubvencziója, ha többet járt, akkor legalább volt egy határ, a melyet elért. Most ez elmarad, a jóakaratokat máskép rendezik be, egy csomó járat megszűnik, felemeltetik az Adria szubvencziója 1,140.000 koronára, tehát 540.000 koronával többre, mint eddig volt. És miért emelték föl? A szabad hajózás joga megadatik neki, az őrjáratok után megadatnak a rendes mórtföldpénzek; •hogy mily mérvben kapja meg, vagy mily mérvben nem, ha nincsen szubvenczió, nem tudom, de az ok megmarad, mert ez általános intézkedés; hogy mi vezette államunkat arra, hogy 540.000 koronával többet adjon, azt helyesen ós alaposan indokolva nem találom most sem ós nem találtam a múlt javaslatban sem. Hát ez a története a mai napig az » Adria* társaságnak. És, t. ház. mi tűnik ki ebből? Egy egész csomó szerződés újíttatott meg, egy egész csomó új járat vétetett fel és régi járat hagyatott el. Egy egész csomó össze-vissza. Tudom, hogy ezt bölcs gondoskodásnak nevezi minden miniszter és azt mondja, hogy a magyar kereskedelem és ipar érdekében történik ez. Mondja most egy olyan miniszter, a ki elfoglalta miniszteri székét abból a pártból, a mely harmincz ós egynehány óv óta képviseli a politikai többséget ebben az országban ós minden felszólalásában ott van a miniszter úrnak az a megjegyzés, hogy nincsen iparunk, nincsen kereskedelmünk, nincsen semmink, nekem kell megteremteni mindent, harminczhárom év óta nem történt semmi. De azért minden egyes kereskedelmi szerződésnél csak a magyar ipar lett figyelembe véve! Minden egyes beszédében a miniszter úrnak benne van, hogy ezt kell tenni, eddig nem történt semmi, hogyan lehet magyar iparról beszélni, a mikor nincsen annak semmi alapja, úgy, hogy a kezdő oktatást kell most végezni ós nagy bűnösökké válnak mind a Dánielek ós más nagy elődök, köztük Baross Gábor is, hogy ilyen dolgokat eltűrtek. (Mozgás jobbfelöl.) Mondom, t. képviselőház, ezzel elérkeztünk a mai napig. De volt-e arra egyetlenegy eset. hogy az illető érdekelt faktorok: a fiumei hatóság, a fiumei kereskedők, az iparkamarák és ipartestületek valaha megkérdeztettek, vagy meghallgattattak A r olna? Sohasem hallgattattak meg, és így elérkeztünk a mai időkig, a mikor nálunk legnagyobb a gazdasági válság ós pangás az országban, s a kormánypárt is azon gondolkodik, hogy miféle orvoslást lehetne erre találni; a mikor földmívelésügyünk kezd egy kissé közérdekű lenni, nem azért, mintha bölcs vezetők azt felélesztenék, hanem azért, mert földmívelésügyünk úgy áll, hogy a kisbirtokos osztály és -a középbirtokosság nem birja tovább a terheket, az összeroskadás előtt áll és ennek következtében feljajdul. Ez a feljajdulás nyil-
