Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-685
G85. országos ülés 1901, iiiárczius 21-én, csütörtökön. 371 jon szabad kezet a magyar állam az új alkudozásra, felemelték a sznbvencziót évente 600.000 koronára, ós mindenféle nagyobb előnyöket biztosítottak a társaságnak. Ez a szerződés — rögtön elérkezem a mai naphoz — 1887. január 1-től 1896. deczember 31-ig való érvénynyel köttetett. Hogyan alakultak a viszonyok, az kitűnik az indokolásból. Tehát most 1887-től ugortunk 1897-ig. Ezen új szerződés által szanálva volt a társaság. Ennek a társaságnak, a mely bejelentette, hogy tönkremegy, hogy nem bír exisztálni, hogy az ő hajói mind ócskavas, ócskafa, hogy ezen nem lehet segíteni: hajóbevótele az új hajók beszerzése után, 1891-ben, tehát egy év alatt 280.000 koronáról 701.000 koronára emelkedett, a mi arra mutat, hogy ti hajózási üzlet belterjesebbé vált. Az 1886. évben a társaság osztalékot nem fizetett. 1888-ban fizetett 6°/o-ot, 1889-től 1890-ig 9>-ot, 1890-től 1901-ig 10°/o-őt ós 2,236.825 korona, tartaléktőkét gyűjtött, a mit jórészt hajóiban helyezett el. Öt óv alatt ez a, társaság oly nagyszerűiül feliendűlt ezen előző financziális operáczió után, hogy nemcsak deficzitje nem volt, nemcsak csőd előtt nem állott, hanem hat-hétnyolcz-tíz perczent osztalékot is tízetett. Ez jól van, de hogy oly jól ment a sora ; hogy öt év alatt 2,236.000 korona, külön tartalékot is teremthetett meg, ezt közgazdasági életünknek nagy tudósa, ki jelenleg a kereskedelemügyi tárczát vezeti, majd meg fogja magyarázni ; majd ő kimutatja, hogy 1886-tól 1891-ig hol volt gazdasági életünkben az a nagy lendület, a mely ily horribilis eredményeket idézett elő. Nem, t. ház, nem volt ez gazdasági emelkedés; hanem az Adria belátta, most máieléggé lefőzte az államot, most már kirukkolhat azzal, hogy mily nagyon erős a társaság, ós hogyha a börzén az árfolyamok szerint emelkedik majd részvényeinek az értéke, emelkedik a magánvagyon értéke is azoknak kezében, a kik oly szerencsések, hogy ily előzmények után nagyon jutányos áron jutottak a, részvények birtokába. (Úgy vau! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház !„ Én egyszerűen kimutatom ezeket a dolgokat, tárgyilagosan ós helvesen, mert ezekből a szerződési átváltozásokból világosan kitűnnek egy egész politikai múlt rendszernek összes bűnei, tékozlásai és komaságai, (Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Gyorsabb átváltozásokat produkálni a modern korban, mint az Adria helyzetén történt, csak az orfeuméi mutatványokban lehetséges. (Derültség a szélső baloldalon.) Az Adria, rövid öt év alatt óriási nehézségek I ós küzdelmek nélkül alakját ós vagyonát gyökeresen átváltoztatta. És most, t. ház, elkövetkezik az a része a, jelentésnek, a melyben mintegy boldog jövő megnyilatkozása van feltüntetve az osztrák Lloyclnak a válsága,. (Hallj tik! Hulljuk!) Diadal himnuszokban tör ki az igen tisztelt előadó úr, hogy 1891-ben válságba került a Lloyd-társaság. Ez tehát megint egy új fordulat a Llo} T dtársasággal. A Lloyd-társaság nem akar többé szerződést kötni Magyarországgal, maga áll el tőle, tudtommal azért, mert Ausztria azt mondta: Ez az 1888 : XXI. törvényczikk Magyarországnak némi jogot ád a, járatok irányítására,. Ti sznbvencziót kaptok. Én magam szanálom Ausztriában a, helyzetet, ón magam leszek az úr feletted, mert nekem nem érdekem az. hogy Magyarországot indirekté segélyezzem az által, hogy engedjem a te járataidat befolyásolni. Nekem a magyar közgazdasági élet ellen veled háborút kel] indítanom; nekem a magyar kivitelnek Fiume helyett Triesztije való terelése az érdekem; nekem egyedül kell ott lennem, a magyar államot el kell különíteni. Ez így volt és épen ezért nem kötöttek a, Lloyddal új szerződóst. Tehát nem az állami szempontok, nem a, hazafiság vezette a kormányt, hanem a Lloyd nem is akart szerződést kötni, mert Ausztria csakis az alatt az egy feltétel alatt akarta, a helyzetet szanálni, hogyha a Lloyd kizárólag' az ő szolgálatában van. Ez különben benn van e jelentésben is a, tizenharmadik lapon (olvassa): »Magyarország közgazdaságának és főleg kivitelének érdekei túlnyomóan a Nyugat felé irányuló hajózási összeköttetések fentartását teszik elkerülhetetlenül szükségessé, míg Ausztria közgazdaságának és kivitelének érdekei elsősorban a Keleten és az indiai Oczeán által határolt, országokban vannak«. A magyar irányokat be kellett szüntetni a Lloydnak, és megtörtént az az egyezmény, a mely Ausztriával 1S98. június 30-án köttetett. Hogy ebben miként vannak képviselve a mi érdelveink, erről én, — hogy ne terelődjem el a tárgytól — jelen pillanatban nem akarok szólani; jogom lesz a részleteknél még felszólalni. Hogy mennyiben óvattak meg ezen érdekeink, azt mutatják az iparkamaráknak, a különböző ipartestületeknek ós a különböző kiviteli czégeknek százszámra menő feliratai ezen egyezmény ellen. Megint itt van tehát az alkalom, előáll az Adria és azt mondja, itt az idő, most, vagy soha. »Megvalósítást nyert azon eszme, — mondja igazán bizonyos I hazafias lendülettel a közgazdasági bizottság
