Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

f370 685. országos lilás 1901. márczins 21-án, csütörtökön. mai Adria részvénvtársaság. Alig alakúit meg, és — ezt méltóztassék jól figyelembe venni — alig létezett pár hónapig, már 1881. végén folyamodott, hogy a szerződóst tíz évre kössék meg. Es mi volt ennek oka? Legérdekesebb ebben a tekintetben a jelentés, mert itt tisztán kilátszik, hogy egyes magánczégek, a mikor átváltoznak részvénytársasággá, különösen közérdekű vállalatok, mily alaposan zsarolják meg a magyar államot (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a jelentés 7. lapja, és itt a. jelentés csodálatosan őszinte (Halljuk ! a szélső baloldalon. Olvassa,) : »Ezen szerződós 17. §-a értelmében 1881. deczember 21-én megalakult az Adria magyar tengerhajózási társaság, átvévén jogelődjétől — tehát attól, a kit köteleztek arra, hogy részvénytársaságot alakítson — úgy látszik, igen terhes feltételek mellett a. kormánynyal kötött szerződóst és az üzletet.«. Tehát, magánczég kötötte meg az üzletet. Azt a magánczéget kötelezték, hogy alakuljon át részvénytársasággá. A feltételekről, hogy hogyan köteles átalakulni, nem határoztak. Erre nézve nem voltak kikötések. Így aztán megalakult, úg\

r látszik igen terhes feltételek mellett a részvénytársaság; és itt nem terjeszkedik ki továbbra a t. előadó úr búvárkodó és oknyomozó tudása.. Azokat a nehéz feltételeket egyszerűen elhagyta, talán abból az okból, hogy privátügynek tekintette azt, hogy miként alakúi át a részvénytársaság, pedig alig néhány hónap előtt kapta meg a konczessziót az illető ozég, a mely kötelezve volt átalakulni és úgy alakúit át, hogy néhány hónap.múlva, 1889. január 31-én új szerződést kötött a, magyai

1 államinál, mely 1882től 1891. deczember :51-ig szólt és az 1882: XIII. törvényczikkbe ezikkelyeztetett be. Alig vállalta el ezt a kötelezettséget 1882-ben a társaság, a melylyel, ismétlem. 1880-ban kezdtek először tárgyalni, mint magánczóggel, azután 1881. végén alakúit meg mint magántársaság és 1882. végén megkötötte az állammal a. szerződóst, mondom, alig lett készen a törvény, az tűnt ki a jelentés szerint, hogy a szerződés nem hozta meg a, társaságra nézve a várt eredményt, mert anyagi megerősödés helyett, nemsokára válságos helyzetbe jutott. Mi volt ennek az oka,? Ezek a, szerződések, — határozottan fentartom a szót — mind suba alatt köttettek, soha, egyetlen érdekelt felet, soha egyetlen érdekelt testületet, egyetlen üzletágat, mely ezen szerződósben érdekelve van, nem hallgattak meg, soha egy ankét, egy tanácskozás a kiviteli czégekkel nem tartatott ebben a kérdésben. Még az irományok sorait is megmondj jelentés, de hogy ankétezós, tanácskozás, az illetékes tényezők meghallgatása a szerződós megkötése előtt megtörtónt volna, arról nem tud semmit, holott, ha megtörtónt volna, ez nagyon védené a kormány álláspontját és ezt Heltai Ferencz képviselő úr, a ki oly odaadó támogatója, különösen a kereskedelmi kormánynak, nagyonnagyon kifejtette volna. Azt mondja a jelentés, hogy kitűnt, hogy a hajóépítés terén ez időben beállott nagy haladás következtében a társaság hajói nem bírnak azzal az értékkel, melylyel beszereztettek. Mikor volt ez a, nagy haladás ? Abban a másfél évben, mikor a társaság háromszor vedlett át, mint a kanári madár különböző szubvencziók ós támogatások útján? Az volt az a nagy haladás, hogy a hajózási parkja, nem ért semmit s annak jelentékeny részét, 1,220.000 koronát le kellett irni? Ki vizsgálta meg, hogy ezeket le kellett-e írni, vagy ha már le kellett írni, miért nem kérdezték meg másfél évvel azelőtt az illetékes köröket, hogy mit vesznek át? Ott megmondták volna, hogy uraim, rozoga hajókról van szó, a magyar államot be akarja csapni egy angol társaság, melynek hajói otthon igénybe vannak véve és a mely a Rmnpelkammer intézményét, a, hová ezeket a, hajókat tehette volna., nem ismeri, elégetni pedig mégis kár volna, mert sok használható vas van bennük, tehát eladja ezen ócska vasat a magyar államnak, és a magyar állam azután segítsen ezen a társaságon úgy, a hogy tud. Ez volt a helyzet 1882-ben. Thaly Kálmán: Ez szép! Hát ilyen hajókat vettünk, előadó úr? Pichler Győző: Szórói-szóra A hajóállománynál le kellett irni 3,759.000 koronát, a másiknál 1,220.000 koronát. A társaság mérlegében szerepelt a megváltott hajókórt 670.000 korona. Egy nehéz feltételt már találunk. A helyett, hogy részvénytársaságot alakított volna, a magyar állam ós annak adta volna át, egy magánczógnek adta,, a mely a konczesszió jogát eladta 676.000 koronáért, a mi tiszta ajándék a, magyar államtól. Itt vannak azok a nehéz feltételek, ezt kár volt betenni, mert mert itt kisült az, a mit el méltóztatott hallgatni. A társaság belső szanálásának az volt a jjénzügyi eredménye, hogy ötmillió alaptőkéjének felét elvesztette. Ez történt meg 1882. után, a szerződések megkötése után. Megtörtént s itt állott a ma,gyar állam, nem tudva, hogy mit csináljon. Szanálni kellett a helyzetet, s akkor fogták magukat, és kötöttek 1886. május lö-ón, tehát három és félév múlva új szerződést, hogy megmentsók a társulatot, és hogy a veszteséget ne a részvényesek viseljék, ne menjenek csődbe, s ez által ne kap-