Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-685

(1S5. országos ülés 190Í. inárczíns 21-én, csütörtökön. 369 be fogja látni, hogy ez csak egy újabb jog, a melyet a társaság kap, egy újabb déclelgetése a társaságnak. Nekünk e tekintetben nincsen kimutatásunk, de rendelkezésemre állanak a felhozott kimutatások. A Reichskanzler jelentése szerint Bréma ós Hamburgon át évente ezrekre menő emberek vándorolnak ki Magyarországból. 1899-ben 43.000 magyar ember, 1900-ban 114.000 magyar ember vándorolt ki a hamburgi és brémai kikötőkből. Ezen kimutatás szerint 25 millió korona szállítási díjat fizettek tavaly magyarországi emberek a hamburgi és brémai kikötőkben. Mi ennek az oka? A kormány tehetetlensége. A nevét nem tudom egész biztosan megmondani anna,k a czégnek, — azt hiszem Steam-Ship-Company a neve —amelynek, ha jól emlékszem, 3500 ügynöke van Európában. Ebből egy harmad rósz esik Ausztria-Magyarországra a kimutatás szerint ós ennek az egy harmad résznek 80°/o-a esik Magyarországra. Hát, t. ház, 800--900 ügynök járja be hozzávetőleges számítás szerint az országot. Hol vannak még a többi társaságok? Hol vannak azoknak ügynökei ? És mit tesz ellene a magyar állam ? Egy vagy két irodalmi termék jelent meg csak a tárgyban, igaz, nagyon érdekesek. Az egyiket épen a kereskedelmi miniszter úr fia., igen tisztelt képviselőtársunk tette közzé a kivándorlásról. Beszélünk is róla, némelykor, ha inczidentaliter felmerül; de ehhez a kérdéshez, mert ebben külügyi vonatkozások is vannak, már megint meg kell várnunk a »bácsik* nyilatkozását, hogy az »öcsék«, a magyar kormány tagjai, el merjenek járni a dologban. Hogyan áll ez összefüggésben az Adria szerződéssel ? Egészen egyszerűen. Itt van egy hirdetés (olvassa): »Mediterránéul! and New-York SteamShip Company Limited:. Ez a társaság czíme. Azt mondja: Regelmässiger Dienst, einschliesslich Schnelldampfer zwischen Triest eventuell Fiume und New-York, und andere Hatén der Vereinigten Staaten und retour nach Triest, — erre tessék ügyelni — eventuell Fiume Agent Flips Brothers Company, Broadway New-York. Hát, t. ház, ezek az amerikaiak nemcsak Hamburgon és Brémán át, nemcsak Trieszten át, hanem Fiúmén át is ezrével szállítják a kivándorlókat. Hát mikor ez így van, akkor miért kell nekünk háromszázezer korona szubvencziót adnunk az Adriának? Hiszen a kivándorlásra a panaczeát elsősorban akkor fogjuk megtalálhatni, ha csakis egy kikötőben tarthatjuk nyilván azokat a kivándorlókat. A magyar államnak, mely az útlevelet kiadja, nem lehetne-e ily kórdósben, mely létkérdése a nemzetnek, az lítleveleket csak Fiúmén át KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. kiadni? És nem lehetne-e akkor ezt a nagyon jövedelmező útietet az Adriának juttatni, hogy egyedül az Adria szállítsa a kivándorlókat ? Nem lehetne-e ezt a huszonötmillió koronát az Adriának juttatni? Azonban az Adria ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar állam adja neki a háromszázezer korona szubvencziót is, mert ez biztos pénz, szolgálat nélkül is. így áll összefüggésben e kérdés a kivándorlással: bog}- tudniillik nem lehetne-e a- kivándorlást Fiúménak terelni, a hol bizonyos ellenőrzési jogot is gyakorolhatna a magyar állam ? Ugy vettem ki Lévay Lajos képviselő úr beszédéből is, hogy ez volt a szándéka. Ha pedig az állam megadja a szubvencziót, akkor kötelezze magát a társulat, hogyha, visszatérni akarnak ezek a kivándorlók, hogy nyomorultan el ne veszszenek, ingyen szállítja őket vissza. Mert hogy ha tiz, tizenkét, vagy húszezer embert ingyen szállít vissza az Adria, ez által igaz, részvényeseinek ll°/o helyet majd csak 10'/

0-ot fog tán adhatni, a tartalék tőke és a leírás is kisebb lesz mórlegében, és az egyes részvónvesek egy pár forinttal károsodnak ; de megfizethetetlen előnyére lesz ez a magyar hazának, a magyar államnak. Ez a harmadik politikai ok. A kivándorlási ügy orvoslásának ez elejtése is arra; késztet, hogy a törvényjavaslatot el ne fogadjam. Most, t. ház, hogy ezzel végeztem, engedjék meg, hogy áttérjek a szerződés tartalmára (Halljak! a szélső baloldalon.) Elindulok, t. ház, a szakbizottság munkájának alapján, a melyet a t. előadó úr páratlan lelkiismeretesóggel végzett, a mely jelentés úgyszólván a társaság egész fejlődésének útmutatója, és a társaság haladásának egész menetrendét képezi. Rakovszky István: Gyönyörű ez a haladás ! Pichler Győző: Engedjék meg, hogy ezt röviden, dióhéjban összefoglaljam : 1880-ban kötötték az első szerződést ; előzőleg is történt már segélyezés, de az első szerződést 1880ban kötötték meg az Adria czéggel öt évre, és a magyar állam a czégnek 300.000 forint szubvenczicá adott azzal a. kötelezettségei, hogy alakuljon egy magyar részvénytársaság. Bocsánatot kérek a t. háztól, talán kissé száraz leszek, de mégis kérem, a t. ház figyelmét, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) mert ez a kronologikus felsorolás be fogja bizonyítani azt, hogy minden alkalmat kihasználva, mennyire támaszkodott az Adria részvénytársaság a magyar államra, és mennyire vette igénybe a magyar államot. Az első szerződóst az 1880 : XXV. törvényczikk "foglalja magában. Ennek alapján aztán 1881'. deczember 21-én megalakult a, 47