Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-685
368 fiSS. országos ülés 1901. máresias 21-én, csütörtökön. mot fogják terhelni. Már ez egy politikai szempontból, mert nem látom e javaslatban az önálló vámterület eszméjét érvényesítve, mert nincs utalás e jelentésben £1)1*1* tt, hogy ez eszme megvalósulhat: mondom, ezen egy szempontból sem fogadhatjuk el, sem én, sem az a párt, a. melynek egyik legszerényebb tagja vagyok, e törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) A második szempont az, hogy a jelentésben benfoglaltatik, hogy a midőn 1891-ben az úgynevezett osztrák »Lloyd« válsága bekövetkezett, a magyar kormány megkapta az alkalmat arra, hogy az önálló egységes magyar hajószolgálatot létesítse. Ennek történetére át fogok majd térni, ha gazdasági szempontból bírálom a kérdést, de most engedje meg nekem a t. kormány, hogy azt kérdezzem, hogy hát magyar hajózási vállalat-e az Adria, igen, vagy nem? Magyar szolgálatban áll-e kizárólag, igen, vagy- nem? (Felkiáltások hal felől: Nem!) Magyar szolgálatra kértek-e szubvencziót: igen, vagy nem ? Hogyha magyar társaság, a mint hogy óriási, áldozatokat hoztunk különösen 1891. év óta azért, hogy kizárólag magyar legyen, miért nem hirdetik M agyarországnak önállóságát, Magyarország alkotmányos mivoltát ós önálló létét hajóinak járatai mindenfelé a külföldön? (Úgy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) Ki látott már »Adria«hajót a. nemzeti zászlóval? Ki látta e magyar társaságot nemzeti lobogó alatt haladni a külföldre, ós nemzeti lobogóval hirdetni e nemzet önállóságát és függetlenségét? Kitaláltak szervilis, alázatos, derekat meghajtó, térdeplő államférfiak (Úgy van! TJgy van! a szélső haloldalon.) egy Adria-lobogót, egy lehetetlen, nonszensz fogalmat csak azért, hogy a magyar önállóság és függetlenség eszméje a külföld előtt ne legyen képviselve. (TJgy van! TJgy van! a szélső haloldalon.) Lukáts Gyula: Elpaktálták a magyar zászlót már 1867-ben! (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) Pichler Győző: T. ház! Lukáts Gyula t. képviselőtársam — köszönöm felvilágosítását — tudatja velem, hogy már 1867-ben elpaktálták a magyar zászlót. Nos hát azt kérdem én, hogy a mikor újabb szerződések és újabb jogok birtokába jutott a társaság, nem lehetett-e az elpaktált zászlót visszapaktálni? Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Hiszen nem a szerződésben van, hanem a, kiegyezésben! (Mozgás és zaj a szélső haloldalon.) Pichler Győző: T. ház! Akármi áll a kiegyezésben, nekem az mindegy ! (Derültség a johb- és haloldalon.) Nekem az igenis nagyon mindegy (Felkiál fások aszfdsőbalold álon: Igazavan !) Ha ezen kijelentésemen mosolyognak is az urak, bizonyos, hogy nekem még akkor is mindegy lesz, hogy mi áll a közös ügyek könyvében, ha az uraknak már az lesz a helyes, a mit én mondok. (TJgy van! a, szélső haloldalon.) T. ház! Miért mondjuk mi az indokolásban, hogy »magyar hajózási társaság*, »kizárólagosan magyar hajózási társaság « ? Épen akkor, a midőn megszűnt a Lloyddal való szerződésünk, a mely az 1888: XX. törvény czikk 2. §-ban foglaltatik, mikor létesült e jelentés szerint az önálló magyar hajózás. Hát ha önálló és magyar az a hajózás, és kizárólag a magyar állam szubvenczit)jából létezik, akkor a magyar kormány mért oly gyenge, oly gyáva, hogy nincs ott a: magyar lobogó, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy hirdesse a magyar államiságot? Tudom, hogy erre a politikai kérdésre nem kapok egyenes választ, nem adja meg sem a miniszterelnök úr, sem Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter úr. Ez a kérdés nem tartozik a magyar kormány reszortjába. Polczner Jenő: Ez Bécsbe tartozik! Pichler Győző: Ebben Goluchovszky bácsi szavára hallgatnak. (Derültség.) Ez a második ])oIitikai szempont, a mely miatt ez a párt nem fogadhatja el e törvényjavaslatot. Most áttérek a harmadik szempontra. Össze van ez kajDcsolva közgazdasági életünknek egyik nagy és orvosolatlan nyavalyájával, és ez az, melyre igen tisztelt képviselőtársam Lévay Lajos utalt tegnap. Hisz a szerződésnek erre a tételére áttérek majd később is. Van itt egy roppant érdekes paragrafus. (Halljuk! Halljuk!) A 31. §-ban a következő foglaltatik (olvassa): »Az Adria társaság viszont kötelezi magát, hogy az észak-amerikai viszonylatban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter bármikor nyilvánítható kívánságára az állami segélynek évi 300.000 koronára felemelése mellett évenként hat járatot fog fentartani azon módozatok szerint, melyek annak idején a kereskedelmi magyar királyi miniszter által a társasággal egyetértőleg fognak megállapíttatni.* — Ez az a paragrafus, a mely szerintem Lévay Lajos képviselőtársunkat felszólalásra késztette. Érdekes dolgok a következők. Az ő adataiból én röviden majd kiemelek egy néhányat és megvilágítom őket nem a magam politikai szempontjábéű, hanem megvilágítom abban a közérdekű iramban, a melyet ő is iparkodott követni, midőn felszólalt. Megvilágítom majd úgy, hogy pá,rtkülönbség nélkül ennek a képviselőháznak minden egyes tagja
