Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-683
356 ÍÍ83. országos illés 1901. m&rczms 19-én, kedden. járat meghosszabbításakóp is teljesíthetők. Űj a járatrend azon határozmánya is, mely szerint a társaság köteles a Hamburg-járatot Kopenhágáig kiterjeszteni, ha legalább 100 tonna rakomány bejelentetett, viszont azonban, ha ilyen rakomány bejelentve nem lesz, járatokat hollandi kikötőkben is bevégezheti a társaság. A szabad forgalomban, a melyben a társaság eddig csak arra volt kötelezve, hogy évi 15 járatot tartson fenn 46.000 tengeri mértfölddel, míg jövőre évi 20 járat fentartására vállalt kötelezettséget 60.000 tengeri mértfölddel. Ezen szerződésszerű kötelezettségének teljesítésére az Adria, mint említettem, tíz nagy tengeri hajót 40—44.000 tonna hordképességgel fog beszerezni, úgj 7 , hogy az Adriának most 25 hajóból álló 66.000 tonna hordképességű hajóparkja már a szerződés első esztendejében, tudniilik 1902. végével 35 hajóra, és körülbelül 106 tonna hordképességre emelkedik. Ellenszolgáltatásképen a szerződés értelmében az Adria szerződése, a mely 1911. deczember 31-én járt volna le, meghosszabíttatik 10 esztendővel, (Halljuk!) vagyis a szerződés 20 esztendőre köttetik ós a társaságnak biztosíttatik az adó-, bélyeg-, és illetékmentesség, a szelvénybélyegmentessóg és egyáltalán a mentesség mindencmű állami adó alól. A községi adók alól való mentesség. azonban nem biztosíttatik a társaságnak. A közgazdasági bizottság, a mikor e törvényjavaslatot, illetve a. törvényjavaslatba beczikkelyezésre ajánlott szerződóst tárgyalta, abból a szempontból indult ki, vájjon időszerű-e az Adriával kötött szerződést most meghosszabbítani. Erre nézve a közgazdasági bizottságiban a következő gondolatmenet volt irányadó: 1903-ban lejárnak Magyarország és Ausztriának összes nemzetközi kereskedelmi szerződései. Már ma is bizonyos, hogj^ e szerződések megújítása körül Európa szerte kölcsönös háború fog megindulni, a melynek kimenetele iránt ma még senkisein alkothat ítéletet; valószínű azonban, hogy az a vódvámos irányzat, a mely az eddigi szerződésekben, monarchiánknak Németországgal kötött szerződésében némi nyugvóra jutott, ismét meg fog erősödni és nagyobb terheket fog reánk róni. A közgazdasági bizottság felfogása szerint ebben a helyzetben, a mikor közgazdasági érdekeink megóvása nagyobb erőfeszítéseket fog tőlünk követelni, feltétlenül készülnünk kell, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) nem maradhatunk készületlenül azon alkudozásokkal szemben, a mefyek kimenetele bizonytalan és melyek közgazdasági nagy érdekeinket teszik koczkára. Nekünk a Nyugaton új hajójáratot kell berendeznünk, hogy a közeli piaczokról kiszoruló terményeinknek minden körülmények közt biztosítsuk az elhelyezést, biztosítsuk azokon a piaczokon. a melyek ma még nyitva vannak előttünk és a melyek felvételi képessége igen jelentékeny. Ebből a szempontból a közgazdasági bizottság nexncsak jogosultnak, de szükségesnek találta, hogy a kereskedelmi kormány új hajójáratok berendezésére már most találjon módot, a midőn a kereskedelemnek még alkalma van a szerződések lejárata előtt a piaczokat felkeresni, azokon kiviteli terményeit megismertetni, és e termények számára a piaczokat megszerezni. (Helyeslés a jobboldalon.) A közgazdasági bizottság felfogása szerint a szerződésnek tíz évvel való meghoszszabbítása, tehát húsz- évre való megkötése nem mutatkozik aggályosnak, azért, mert egészen kétségtelen, hogy Magyarország közgazdasági érdekei a N}nigaton fekszenek, és e közgazdasági érdekek ellátásáról bármi körülmények közt gondoskodnunk kell. (Igaz! Ugy van!) Rakovszky István: Az igaz! Heltai Ferencz előadó: Nem képzelhető oly helyzet, a mely Magyarországra nézve, a magyar kiviteli főterményekre nézve a Nyugatra irányuló hajózási járatokat feleslegesekké teszi, és ha ez igaz, akkor a közgazdasági bizottság felfogása szerint indokolt ezeknek az érdekeknek hosszú időre való biztosítása, annál is inkább, mert az összes európai államoknak a tengerhajózási vállalatokkal az újabb időben kötött szerződései tanúsítják, hogy e szerződések meghosszabbítása csak folyton fokozódó áldozatok mellett volt lehetséges. A nagy versenyben, a mely az utóbbi időben a tengeri államokban megindult, ezen államok mindenike jelentékeny áldozatokat hoz tengeri erejének növelésére, jelenteken}- áldozatokat hoz legközvetlenebb szomszédunk és versenytársmik Ausztria, folyton fokozódó áldozatokat hoz Olaszország és Francziaország. Rakovszky István: Mennyi esik egy hajóra ? Heltai Ferencz előadó: Telelni fogok erre is, ha feltétetik a kérdés. Ebben a nagy versenyben, a mely világszerte megindult, ugyanazon lépésekkel ós ugyanazon méretekben, mint versenytársaink nem haladhatunk, de legalább visszamaradnunk nem szabad. A közgazdasági bizottság felfogása szerint, ha a kereskedelmi miniszter nem választotta volna a mostani időpontot, mikor a tengeri hajózás terén igen kedvező viszonyok állanak fenn, akkor ezen előnyök biztosítása az ország áldozatkészségének igénybevétele nélkül nem volna lehetséges. Most ezek
