Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

<i83. országos ülés 1901, luárczius 19-éu, kedden. 355 értelmében történt »kaiserliche Entscheidung« alapján. Már most azt mondja a t. képviselő úr, hogy ezt kellett volna tárgyalmok, és mert nem tárgyaltatott, megsértetett az alkotmány. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy a t. képviselő úr itt egy ügynevezett éles találó — a német spitzrmdig-et hamarosan így fordítottam magyarra, — okoskodásba lyukadt ki, a melynek a törvényben, a törvény helyes felfogásában és értelmezésében nincsen meg a jogosultsága. (Helyeslés a jobboldalon.) Miért? Azért, mert a törvényben — sem a magyarban, sem az osztrákban — nincsen benne, hogy- a quótakérdésben való királyi döntést bármi néven nevezendő szankczió, vagy felülbirálat, vagy kérdóssétótel egyáltalán alterálhatná. A királyi döntés végórvénynyel bir, ahhoz többé senkinek sincsen joga szólani, sem a magyar országgyűlésnek, sem az osztrák Reichsrathnak, ha az törvényesen jött létre. (Helyeslés a jobboldalon,. Zajos ellenmondás a baloldalon.) Mondom, ha törvényesen jött létre. A törvényesség kérdését — ez a dolog természetében van, mert az formai kérdés — meg lehet beszólni. Már most az osztrák Reichsrath, a mely az ott bekövetkezett események folytán fel lett oszlatva., nem volt abban a. helyzetben, mint a magyar országgyűlés, hogy tudomást vehetett volna erről akkor, de bizonyára tudomásul vette azóta, vagy ha nem vette, tudomásul fogja venni. (Zaj a szélső baloldalon.) Bármikor joga van az osztrák Reichsrathnak azt szóvá tenni és így a jogállapoton csorbítva nincs. De. azért ennek a döntésnek érvénye sem feltételhez, sem időhöz, sem semmiféle hozzájáruláshoz, sem semmiféle ellenőrzéshez kötve nincsen. (Helyeslés. ügy vem! Úgy vau! a jobboldalon.) Ha tehát valamely dolog érvényes, ós érvényes teljesen, és érvényes véglegesen, akkor azt azért, mert ott a Reichsrath fel lóvén oszlatva —• de nem ezért, hanem másért — és mert így nem volt abban a helyzetben, hogy formailag hozzászólhasson, érvényében ós törvényes következéseiben semmikép nem alterálhatja. (Helyeslés a jobboldalon.) S "mert nem alterálhatja, — leg3-en nekem is megengedve itt ebből a kis közjogi okoskodásomból a konklúziót levonni — állítom, hogy sem a törvényben, sem az alkotmányban semmi sérelem, semmi hézag nincs. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a miniszterelnök úr azon indítványát, hogy a közös ügyi kiadások arányának megállapítása czóljából országos bizottság küldessék ki? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a miniszterelnök indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a miniszterelnök indítványát elfogadta, s így az országos bizottság ki fog küldetni, a ház ezen határozata pedig a főrendiházzal fog közöltetni. Javasolom egyúttal a háznak, hogy az országos bizottságnak a képviselőház által választandó tíz tagjának a megválasztását a holnapi ülés napirendjére tűzze ki. (Helyes!év.) Hozzájárul a. ház ? (igen .') így ezt a ház határozataként kijelentem. Kérem egyszersmind a t. házat, hogy a jegyzőkönyvnek ezen pontjait, tudniillik úgy a költségvetési törvény megszavazása, valamint a quótabizottság kiküldésére vonatkozókat a, ézélból, hogy ezek a határozatok a főrendiháznak átküldhetők legyenek, nyomban hitelesíteni szíveskedjenek. (Helyeslés.) Kérem azt felolvasni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a jegyzökönyvet). Elnök: Van-e valakinelv észrevétele a jegyzőkönyv ezen pontjára nézve? (Nincs!) Ha nincs, úgy a jegyzőkönyv ezen részét hitelesítettnek jelelentem ki és az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! a tanácskozást folytatjuk. Napirend szerint következik az Adria magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződós becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 992, 999) tárgyalása.. Az előadó úr kivan szólani. Heltai Ferencz, a közgazdasági bizottság előadója : T. ház ! Az 1891: XXX. törvényczikkel beczikkelyezett szerződés éltelmében az Adria kötelezve volt 25 hajót beszerezni és ezzel a 25 hajóval évente a jelenlegi állapot szerint 897 járatot 958.000 tengeri mértfölddel teljesíteni. A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban beczikkelyezni javasolt szerződés értelmében az Adria köteles hajóparkját tíz, legalább is 40—4-4.000 tonnatartalmú gőzössel szaporítani és évi 472 járattal 1,047.000 tengeri mórtfölddet teljesíteni, a. mi a jelenlegi állapothoz képest 75 járattal ós 89.180 tengeri mértfölddel több. Nevezetesen újonnan felvétetett 12 járat Antwerpenbe, Amsterdamba ós Rotterdamba:, továbbá 12 új járat a portugáli kikötőkbe, mely portugáli járatok azonban más szerződós szerinti járatokkal is egyesíthet ők. Űj a járatrend azon határozmánya, a mely szerint a társaság köteles Fiúméból Barcelonába és Valencziába 52 járatot berendezni, a mely járatok a marseilli 45*