Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-683
354 fi8íí ' országos ülés 1901. Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: A bírálatot áthelyezik egy helytelen, nézetem szerint az igazságos bírálat természetével nem egyező alapra. Mikor önök így bírálnak, mint ma. akkor önök a maguk óhajtásaikhoz mérten Ítélik a kérdést (Úgy van! Úgy van '. jobbfelől.) szivüknek, elméjüknek,programmjuknak kívánsága, szerint abból indulnak, hogyan szeretnék, óhajtanák látni a dolgokat. (Zaj a szélső lm!oldalait.) És ezt én értem: nem akarom önöket ebben megszorítani; önök szeretnék, ha az az 1867 : XII. törvény széttört volna, ha be nem állott volna, de viszont tegyék magukat a. mi helyzetünkbe. Mi ép olyan erős meggyőződésből valljuk a mi közjogi felfogásunkat ; rám csak nem mondhatja senki, nincs ebben a házban ember, a ki rám mondhatná, hogy a mióta ennek a háznak tagja vagyok — pedig ennek 33 esztendeje el is múlik már, — valamit elfogadtam, pártoltam volna, valamiért küzdöttem volna, akármely helyen ültem, a mi nem az én meggyőződésem. (Úgy van.! Úgy van!) És ez volt a meggyőződésem mindig, 1867 óta és nem azóta, a mióta ezen a széken ülök, hanem azelőtt, a, mikor e mögött ültem; s nem akkor, a- mikor 25 évvel ezelőtt ezen a szomszéd szóken ültem, hanem mielőtt oda ültem, a- mikor onnan elmentem, akkor is változatlan — és ópoly erős ós tiszta — meggyőződéssel ugyanezt vallottam. (Úgy fan! ügy van! jobbról.) Nos hát, ha én változatlan meggyőződésként képviselek és hirdetek valamit 33 éven át, akkor helyezzék magukat a t. képviselő urak az ón politikai gondolkozásom és érzésem körébe, az én politikai benső életem keretébe és akkor ne szubtrudáljanak önök nekem olyat, hogy valami azért nem törvényes Vagy helyes, mert önök azt óhajtották volna, hogy ne találjunk törvényes alapon megoldást, a mely kivezet a, nehéz helyzetből. Önök azt kívánták: törjön össze az osztrák nehéz és zavart helyzet súlya, alatt az 1867 : XII. törvényczikk. Azt értem, ezt kívánni önöknek elvitázhatatlan joga, van ; de viszont nekünk és nekem jogom van azt mondani, nem tört össze: nem engedtük és nem engedjük összetörni azt, a mit én "vallok és helyesnek tartok ós a mit ez a párt vall és helyesnek tart és vallott és helyesnek tartott Magyarországnak minden kormányzó pártja, sőt az ellenzék egy része is 34 esztendő óta; (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) azt ebből a magunk szempontjából megítélni, azt védelmezni, azt nekünk érvényesíteni, jogunk van. Joguk van a t. képviselő uraknak bírálni a mi felfogásunk és eljárásunk helyességót, de akkor ne helyezzék át, ne deplaszirozzák az állásmárezius 19-én, kedden. pontokat ós ne kívánják tőlünk azt, a mit az önök felszólalásai tőlünk kívánni látszanak : hogy mi abból a szempontból, a melyből önök indulnak ki, vonjuk le a következtetéseinket. Elég az, hogy a mi magunk által helyesnek vallott szempontból levont következtetéseink megállják a helyöket. (Élénk tetszés és helyeslés jobbról. Zaj a szélső baloldalon.) E kis kitérés után — bocsánatot kérek, hogy erre ragadtattam magamat — felelek most már a kérdésre. . Azt mondja Polónyi Géza képviselő úr, hogy itt egy alkotmányos hézag van, a vae\j abból áll, hogy Ausztriában a quótadöntést a 14. §. alapján léptették életbe. Polónyi Géza: A parlamenttől elvonatott a quótadöntés 1899-ben és 1900-ban! Széll Kálmán miniszterelnök: A parlamenttől elvonatott a quótadöntés? (Zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, már most nem tudom, hogy a képviselő úr hogyan magyarázza, a mit az előbb mondott; nem is értettem jól; hanem nekem ahhoz kell magamat tartanom, a mit mondott. Felírtam; azt mondotta, hogy ez kijátszása a törvénynek, ez rút játék, ez alkotmánysértés. Nos akkor, a mikor nyugodtan érvelnek, ilyen kifejezésekkel élnek a t. képviselő urak, és a mikor ón ennél sokkal ártatlanabb módon adok kifejezést nézetemnek, felbuzdidnak; pedig mi ezt nyugodtan hallgatjuk. De ón nem is veszem ezt olyan tragikusan ós erre nem is telelek, hanem felelek egyszerűen a kérdésre. Azt mondja a" képviselő úr, — ebből áll a kérdés, — hogy egy alkotmányos hézag van, mert Ausztriában a quótadöntés nem tárgyaltatott, mert elvonatott az ellenőrzés alól. Polónyi Géza : Úgy van! Ezt mondottam ! Széll Kálmán miniszterelnök: Nos, hála Istennek, hogy r legalább ebben, legalább a kiindulópontban találkozunk; (Derültség.) mert félek, hogy azután a konklúzióban nem lesz ilyen egyöntetű a felfogásunk. (Derültség.) Én nem látok alkotmáiryhézagot. Miért? Eg 4 yszerűen azért, mert először is — ,de ez inkább mellékes megjegj^zós — nem a 14. §. alapján lett Ausztriában a quótadöntés életbeléptetve, hanem tisztán a törvény értelmében. Nézze meg a képviselő úr azt a rendeletet, nézze meg azt a publikácziót, a metylvel a quótakérdésben való királyi döntés — ott császári döntés -— nyilvánosságra hozatott; az nem a 14. §. alapján hozatott nyilvánosságra,' hanem egyszerűen az 1867. deczember 21-iki Heichsgesetzblattban foglalt törvény
