Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

354 fi8íí ' országos ülés 1901. Elnök (csenget): Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: A bírá­latot áthelyezik egy helytelen, nézetem szerint az igazságos bírálat természetével nem egyező alapra. Mikor önök így bírálnak, mint ma. akkor önök a maguk óhajtásaikhoz mérten Ítélik a kérdést (Úgy van! Úgy van '. jobbfelől.) szivüknek, elméjüknek,programmjuknak kíván­sága, szerint abból indulnak, hogyan szeret­nék, óhajtanák látni a dolgokat. (Zaj a szélső lm!oldalait.) És ezt én értem: nem akarom önö­ket ebben megszorítani; önök szeretnék, ha az az 1867 : XII. törvény széttört volna, ha be nem állott volna, de viszont tegyék ma­gukat a. mi helyzetünkbe. Mi ép olyan erős meggyőződésből valljuk a mi közjogi felfogá­sunkat ; rám csak nem mondhatja senki, nincs ebben a házban ember, a ki rám mondhatná, hogy a mióta ennek a háznak tagja vagyok — pedig ennek 33 esztendeje el is múlik már, — valamit elfogadtam, pártoltam volna, valamiért küzdöttem volna, akármely helyen ültem, a mi nem az én meggyőződésem. (Úgy van.! Úgy van!) És ez volt a meggyőződésem mindig, 1867 óta és nem azóta, a mióta ezen a széken ülök, hanem azelőtt, a, mikor e mö­gött ültem; s nem akkor, a- mikor 25 évvel ezelőtt ezen a szomszéd szóken ültem, hanem mielőtt oda ültem, a- mikor onnan elmentem, akkor is változatlan — és ópoly erős ós tiszta — meggyőződéssel ugyanezt vallottam. (Úgy fan! ügy van! jobbról.) Nos hát, ha én változatlan meggyőződésként képviselek és hirdetek valamit 33 éven át, akkor helyezzék magukat a t. képviselő urak az ón politikai gondolkozásom és érzésem körébe, az én poli­tikai benső életem keretébe és akkor ne szubt­rudáljanak önök nekem olyat, hogy valami azért nem törvényes Vagy helyes, mert önök azt óhajtották volna, hogy ne találjunk törvényes alapon megoldást, a mely kivezet a, nehéz hely­zetből. Önök azt kívánták: törjön össze az osztrák nehéz és zavart helyzet súlya, alatt az 1867 : XII. törvényczikk. Azt értem, ezt kívánni önöknek elvitázhatatlan joga, van ; de viszont nekünk és nekem jogom van azt mon­dani, nem tört össze: nem engedtük és nem engedjük összetörni azt, a mit én "vallok és helyesnek tartok ós a mit ez a párt vall és helyesnek tart és vallott és helyesnek tartott Magyarországnak minden kormányzó pártja, sőt az ellenzék egy része is 34 esztendő óta; (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) azt ebből a ma­gunk szempontjából megítélni, azt védelmezni, azt nekünk érvényesíteni, jogunk van. Joguk van a t. képviselő uraknak bírálni a mi fel­fogásunk és eljárásunk helyességót, de akkor ne helyezzék át, ne deplaszirozzák az állás­márezius 19-én, kedden. pontokat ós ne kívánják tőlünk azt, a mit az önök felszólalásai tőlünk kívánni látszanak : hogy mi abból a szempontból, a melyből önök indulnak ki, vonjuk le a következtetéseinket. Elég az, hogy a mi magunk által helyesnek vallott szempontból levont következtetéseink meg­állják a helyöket. (Élénk tetszés és helyeslés jobbról. Zaj a szélső baloldalon.) E kis kitérés után — bocsánatot kérek, hogy erre ragadtattam magamat — felelek most már a kérdésre. . Azt mondja Polónyi Géza képviselő úr, hogy itt egy alkotmányos hézag van, a vae\j abból áll, hogy Ausztriában a quótadöntést a 14. §. alapján léptették életbe. Polónyi Géza: A parlamenttől elvona­tott a quótadöntés 1899-ben és 1900-ban! Széll Kálmán miniszterelnök: A parla­menttől elvonatott a quótadöntés? (Zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, már most nem tudom, hogy a képviselő úr hogyan magya­rázza, a mit az előbb mondott; nem is értet­tem jól; hanem nekem ahhoz kell magamat tartanom, a mit mondott. Felírtam; azt mon­dotta, hogy ez kijátszása a törvénynek, ez rút játék, ez alkotmánysértés. Nos akkor, a mikor nyugodtan érvelnek, ilyen kifejezésekkel élnek a t. képviselő urak, és a mikor ón ennél sok­kal ártatlanabb módon adok kifejezést néze­temnek, felbuzdidnak; pedig mi ezt nyugod­tan hallgatjuk. De ón nem is veszem ezt olyan tragikusan ós erre nem is telelek, ha­nem felelek egyszerűen a kérdésre. Azt mondja a" képviselő úr, — ebből áll a kérdés, — hogy egy alkotmányos hé­zag van, mert Ausztriában a quótadöntés nem tárgyaltatott, mert elvonatott az ellen­őrzés alól. Polónyi Géza : Úgy van! Ezt mon­dottam ! Széll Kálmán miniszterelnök: Nos, hála Istennek, hogy r legalább ebben, legalább a ki­indulópontban találkozunk; (Derültség.) mert félek, hogy azután a konklúzióban nem lesz ilyen egyöntetű a felfogásunk. (Derültség.) Én nem látok alkotmáiryhézagot. Miért? Eg 4 yszerűen azért, mert először is — ,de ez inkább mellékes megjegj^zós — nem a 14. §. alapján lett Ausztriában a quótadöntés életbe­léptetve, hanem tisztán a törvény értelmében. Nézze meg a képviselő úr azt a rendeletet, nézze meg azt a publikácziót, a metylvel a quótakérdésben való királyi döntés — ott császári döntés -— nyilvánosságra hozatott; az nem a 14. §. alapján hozatott nyilvános­ságra,' hanem egyszerűen az 1867. deczember 21-iki Heichsgesetzblattban foglalt törvény

Next

/
Thumbnails
Contents