Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-670

fi70. országos ülés 1901. február 28-án, csütörtökön. 29 A ki ismeri a bíróságok belel etet, az tudja mi a bíróságok adminiszträcziója. Nem vonom kétségbe ós erről az oldalról senkitől érdemeket elvonni nem akarhatok, hogy a rend és pontosság minden hivatali testületnek díszére szolgál és a sikeres működéshez nélkülözhetlen. Azt is beismerem, hogy a hivatali rend és pontosság létezik, feltalálható a legtöbb bíróságnál, — a hol pedig hiányzik, kíméletlen eszközökkel is megszerezendő; — mindazonáltal: Est modus in rebus, sünt certi denique fines, quos ultra, ittraque consistere reotum! Nem hallgathatom el azon aggodalmakat, hogy a mostani rendszer, különösen az alsóbb birói kart a beamtersóg abbeli előnyeiért, hogy a beamter meghúzza magát, robotba dglgozik ós munkaereje a végletekig kihasználható, beamterekké gyúrja, át, a beamterség minden hibájával. Erre az igazságügyi kormány a pénzügyi helyzet által egyenesen rá van kényszerítve, s távol áll tőlem, mintha felszólalásom bizalmatlanság kifolyása lenne. Az igazságügyi kormánynak minden eszközzel oda kell hatni, hogy a bíróságok a hozzájok utalt peres és perenkivűli ügyeket elvégezzék, és működésük ne fúljon bele a restáncziák tengerébe. Következetes, állandó és, mondjuk ki, szigoréi ellenőrzést kell tehát az igazságügyi kormánynak gyakorolni, a mely végeredményében nyomássá változik. Ha az igazságügyi kormány például egy táblai elnök előtt elégedetlenségét fejezi ki a tábla területén levő bíróságok egyévi működése felett, —- ez az elégedetlenség a törvényszéki elnöknek már a, neheztelés, a járásbiráknak a megbotránkozás, — az igát húzók a birák, a járásbirák és az alantasabbak előtt már fegyelmi eljárással fenyegetés hangján jut kifejezésre. A mi silányul fizetett első folyamodása bíráink oda jutottak el, hogy teljesen ki vanvak szolgáltatva a hivatali főnökök diszkre ezionális jogának, mert nyomott kelyzetükből kivergődés egyenesen a hivatali főnök minősítésétől függ. Ez olyan főnököknél, a kikben a sic volo sic jubes megvan és hiányzik belőlük a kellő jogérzet, a hatalommal visszaélésre, a,z alárendeltekkel való kíméletlen rendelkezésre vezet. Az ilyen és a kiváló adminisztrátor hírében álló hivatali főnökök az alárendelteket kimerülésig dolgoztatják, így tesznek szert erdemekre, csakhogj- előléptetéshez jussanak; kiölik az alantas birói karból a férfiúi és birói önérzetet: gépekké . vagy stréberekké válni kónj'Szerítik azt. a kart, mely a társadalmat összetartó gépezetben helyét csak úgy állhatja meg, ha nem vész Id belőle a férfiúi önérzet, mely ismeri ugyan a szubordinácziót, de utálja a meghunyászkodást. Még a jogi képzettségeknél is nagyobb jelentősége van a birói karban a tántoríthatatlan igazságszeretetnek, mert ez ottan is eligazítja a. birót, a hol a, jogtugomány elvei sötétben hagyj ák .'* Ezt az igazságszeretetet a birói karból legkönnyebb úg}^ kiölni, hogyha a birói karral szemben nem vagyunk igazságosak, mert az igazságtalanság elkeseredésre, az elkeseredés pedig ismét csak igazságtalanságra vezet. Amit úgy értek, hogy ha abban az athmoszférában," a mely a birót körül veszi, hiányzik az igazság' elvének ózonja, önkénytelenül, észrevétlenül megmételyeződik a bíró erkölcsi felfogása, elfásúl és arra. jön rá. hogy nem érdemes jobbnak lenni mint más. Az igazságügyi kormány a statisztikai kimutatások révén ellenőrzi a bíróságok működését, mert hiszen erre nézve alig áll egyéb eszköz rendelkezésére. A járásbíróságoknál, törvényszékeknél, tábláknál összeállítják év végén az egyénenkinti, a törvényszékeknél a járásbiróságonkinti, a tábláknál a. törvényszékenkinti statisztikát. Összegyűl egy óriási adathalmaz, felküldik a minisztériumba, ott feldolgozzák ós megtörténnek az összehasonlítások. Ezen összehasonlítások révén bírálják el a bírók és bíróságok működésót. Ebben a. munkában én a való élet lüktetését nem érzem. így lehet megszámoltatni pénztárakat, a hol a számszerűség dönt, de számszerű adatok alapján megítélni azt. hogy miként működtek a birák, egyszerűen lehetetlen. Beismerem, hogy az igazságügyi politikának az adatgyűjtésre és az adatokra feltétlen szüksége van, csak azt perhorreszkálom, ha az adatok ott is mereven felhasználtatnak, a hol azokat csak félve lehet igénybe venni. Beismerem azt is, hogy ezek az adatok a statisztikának, mint tudománynak szükségesek és arra is alkalmasak, hogy egyes bíróságok nagyobb mérvű hanyagságát, vagy fokozottabb mérvű erőkifejtését visszatükrözzék. Csak egyet nem ismerek el, és ez az, hogy a statisztikai kimutatások alapján a. bírákat egyenkint minősíteni ós azokat egymással párhuzamba állítani, összehasonlítani helyes lenne. (Helyeslés.) Már pedig a mint én tudom, nálunk Magyarországon ezidőszerint az történik az egész