Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

350 fi83. országos ülés 1901. márc/ius 19-éii, kedden. mily módon hat közre a magyar kormány arra, hogy az 1867: XII. törvényczikkben lefektetett úgynevezett alkotmányosság sarkaiból kiforgattassék, egyszerűen ki játszassák. (Igaz! Úgy vau! a szélső baloldalon.) De mintán a közbeszólásról megemlékeztem, ezzel is röviden kell, hogy végezzek. A t. miniszterelnök úr azt mondta előbbi beszédében: »ha ő valamelyik ülés végén előállott volna azzal, hogy' tessék a quótadeputácziót kiküldeni.« Hát szabad ilyen föltevéssel a magyar parlamentet megközelíteni? Mit jelent ez mást. mint a miniszterelnök urnak olyan önhittségét, a mely a házszabályokba ütközik, mert egy ilyen indítványt az ülés végén előre való bejelentés nélkül, a mi házszabályaink szerint tenni nem lehet. Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondtam, hogy nem lehet! Polónyi Géza: Azért mondtam azt, hogyha ilyent tett volna miniszterelnök úr, a házelnöknek kötelessége lett volna azt egyszerűen napirendre tűzetni. Ez volt közbeszólásoninak az értelme. De a théma, a mely előttünk fekszik, rendkívül nagy horderejű különösen most, ós tisztelettel kérem, hogy objektív rövid fej te• getéseimet meghallgatni méltóztassanak. (Hajija/,'! Halljuk!) Állítom azt, hogy a quótadeputáczi óknak kiküldése már évek óta, de különösen az idén nem is avval a czélzattal történik, hogy az 1867 : XII. törvényczikkben lefektetett elveknek megfelelően kisércltessék meg a qnótának alkotmányos úton való megállapítása, hanem egyszerűen ós világosan avval a czélzattal történik, hogy a Felsógdöntés számára alkotmányjogi színleléssel egy új alap teremtessék. (Igaz! Úgy vau! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! A függetlenségi és 48-as párt tradiczióinál és politikai kardinális elveinél fogva sohasem járult," nem is járulhatott hozzá egy ilyen bizottságnak a kiküldéséhez. Ha azonban most mi ez alkalommal kettőzött erővel állunk ellent e törekvésnek, akkor jogosítva vágyunk felszólítani azokat a férfiakat is, a kik az 1867 : XII. törvényczíkk alapján állanak, hogy védelmezzék meg ezt az eljárást, a melyről itt szó van. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Mem szándékozom újabban és bőségesen fejtegetni azt, hogy a felségelöntés, a mely idáig bekövetkezett, mindannyiszor törvónytelen és alkotmányellenes volt. Ezt én már a képviselőházban ismételten kifejtettem. Ugron Gábor t. barátom is újból rámutatott azokra a kardinális elvekre, a melyek sértve vannak az által, hogy a quótamegállapítás felségdöntés alapján következik be, a nélkül. hogy a két parlament egymással tárgyalást kezdett volna (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ós a nélkül, hogy a két parlament által nyújtott adatok alapján döntene ő Felsége. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) a mi pedig rendkívüli fontos alkotmányjogi kérdés Magyarországon. Kubik Béla: Inkorrektül jártak el mindig! Polónyi Géza: Különös esettel állunk szemközt 1901-ben. Nagyon helyesen vetette fel Ugron Gábor t. képviselőtársam a kérdést és én nagyon kérném a túloldalnak úgynevezett koronajogászait, hogy vitassák meg ezt a kérdést itt előttünk, és bizonyítsák be, hogy ez az eljárás alkotmányos az egy évre vonatkozó döntés szempontjából. T. képviselőház! Az osztrák alkotmány szerint a Felség csak egy évre dönthet; ez kifejezetten ós világosan megvan az osztrák alaptörvényben. Most a felett vitatkozik a t. miniszterelnök úr, hogy ez nem azt jelenti, hogy évről-évre azután tízszer, százszor is egymásután ne dönthessen a fejedelem, sőt ellenkezőleg, szerinte ez megengedett dolog. T. képviselőház! Ha az alkotmányosság részletfizetésre lehetséges, (Derültség a szélső baloldalon..) akkor ez a miniszterelnöki tétel áll. De a jelen esetben van egy olyan eklatáns momentum, a melyre az egész parlamentnek figyelmét fel kell hívnom, mert ez elől lehetetlen elzárkóznunk. (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot, hogy erre kiterjeszkedem, mert megígértem, hogy nem szándékozom hoszszabban foglalkozni a kérdéssel; de miről van szó? Erre feleletet kérek a t. miniszterelnök úrtól saját alkatmányos álláspontja szempontjából. Ha már igaz lehetne az, hogy a felségdöntés évről-évre, ismételt részletekben bekövetkezhetik, egy dolog mégsem követkézhetik be t. miniszterelnök úr, és ez az, hogy a 14. §-al Ausztriában életbe léptetett felségdöntés, quótamegállapítás úgy legyen lehetséges, hogy azt ne az az országgyűlés tárgyalja, a mely a 14. §-nak szankeziónálására hivatva van, hanem feloszlatják az odavaló parlamentet ós új Reiehsrathot hivnak össze. T. miniszterelnök úr! Xagyon világosan akarom a thómát kifejteni. (Halljak! Halljuk!) Odaát a Felség egy évre eldönti a quótát. Az osztrák tartomány szerint kötelesek volnának a 14. §-sal életbeléptetett intézkedéseket a parlamentnek bejelenteni ós a parlamenttel letárgyaltatni. Most azonban mi történt? A parlamentnek formaliter bejelentették ugyan a 14. §-al való döntést, de letárgyalását annak a kérdésnek meg sem kezdették, sőt nemcsak hogy meg sem kezdették, de bekövetI kezett a második felsógdöntés is-, a nélkül,