Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-683
Ő48 083. országos ülés 1901. uiárcznis 19-én, kedden. bet Ausztriára nézve kötelezően, akkor korlátot állított a döntés elé ós pedig úgy, hogy egy évre dönthet, de az alatt az esztendő alatt meg kell történnie a megegyezésnek, ós ha ez nem történik meg, akkor a közös ügyek kezelése, úgy, a mint volt, megszűnik. (Igaz! ügy van! a szélső haló!dalon.) Ne ámítsuk ós ne bolondítsuk a világot! (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nem lehet eltűrni, hogy a miniszterelnök úr nekem a jóizlós dolgát veti szememre, a mikor felszólalásomról megemlékezik, akkor, a mikor ő parlamentárisnak és alkotmányosnak, — vagyis ezt nem mondta, eddig nem ment el, — ele törvényesnek mondta az osztrák kormányt, mely pedig csak ügyviteli kormány. Hát, t. ház. milyen izlés dolga az olyan kormány, a mely parlament által meg nem szavazott költségvetés alapján kormányoz már évek óta ? (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Milyen alkotmányosság az, a hol az állami élet legelső szükségleteit képező törvényeket évről-évre nem tudják megalkotni, csak egy kisegítő paragrafus furfangos felhasználásával ós kiterjesztésével tartanak fenn oly állapotokat, a melyeket ott a nemzetnek képviselete soha el nem fogad, soha helyben nem hagy! Milliókat és milliókat adnak ki és költenek el, a melyeket a parlament meg nem szavazott. Hát ez az a törvényesség, ez az a teljes alkotmányosság, a melyet Magyarország a hatvanhetediki kiegyezés feltételéül kikötött ? Ha ezt elismerjük, ha erre nem sütjük rá a bélyeget, ha nem mutatunk rá arra, hogy nem állunk szemben alkotmányos féllel, megromlanak Magyarországon is a fogalmak a közéletről, az alkotmányról, a törvényességről. Nem rég múlt az idő, a mikor megakarták próbálni, hogy holmi pártpolitikai gyülekezetből és klubból kormányozzák ennek az országnak az ügyeit. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ugyanazt akarták tenni itt, mint Ausztriában, de mert nem volt a 14-ik §., mert törvényben nem találtak ilyen paragrafust, klubhatározatokkal akartak kormányozni. A jakobinusokkal szemben, akár innen kerülnek ki, akár máshonnan, fenn kell tartani az erős érzést a népben arra nézve, hogy az alkotmány minden formája, minden betűje, minden biztosítéka megőrzendő. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez jó izlés, ezt méltóztassék tudni a t. miniszterelnök úrnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuh! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Valóban nem vezet feleselési viszketeg, de ha Ugron Gábor t. képviselő úr félremagyarázott szavai czímén most újabb érveket hozott fel, | — a mi ellen nincs kifogásom, csak indokolom, hogy miért szólok, — akkor talán lehetetlen, hogy azokra ne reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) , A t. képviselő úr rossz néven veszi azt a megjegyzésemet, hogy az a modor, azok a kifejezések, a melyekkel az osztrák parlamenti viszonyokat illette, ón szerintem olyanok, a melyeket így* idehozni izlés dolga. Azt hiszem, ez a kifejezés teljesen parlamentáris. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) A magánéletben úgy, a mint a nyilvánosság terén ezzel élni mindenki jogosult; (Helyeslés jobbfelöl.) mert csak azt értettem alatta,, a mit a t. képviselő úr arra nézve mondott, hogy ott összevásárolják ós liczitáczió útján szerzik meg a többséget. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ügy is van! Elnök csenget). Pichler Győző: Minden egyes pártelnökkel külön alkudoznak! (Nagy zaj). Elnök: Pichler Győző képviselő úr egy beszédet már mondott. Ne tartson egy másodikat ! (Helyeslés jobb- és balfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Legyen az önök hite szerint és legyen azon erősen haragos, boszankodő és közbeszóló képviselő úr hite szerint; hát nem disputálok erről. Azt mondtam, és fentartom, hogy így nyilatkozni elvégre is a képviselő urak szerint helyes lehet, én nem tartom helyesnek. Én csak ennek adtam kifejezést, ezt kívánni jogom van és ezt fentartom. Ha szót emeltem ez ellen, tettem azért, mert ha odaát törtónt, azt sem helyeseltem, de mikor ideát teszik, akkor sem helyeslem, hogy a, magyar országgyűlésben az osztrák Reichsrath belóletóre vonatkozó dolgokat ós az osztrák Reichsrathban a magyar országgyűlés belóletére vonatkozó dolgokat diskucziáljanak. (Helyeslés jobb felöl'.) Ez, gondolom, parlamentáris, konstítucziónális és a magyar állam függetlenségének lényegéből és eszméjéből merített álláspont és azért adtam ennek kifejezést. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Gondolom, ezzel a kérdéssel végeztünk. A. képviselő úr a,zt mondja, hogy nincs-e joga megvizsgálni a jnezentiálist. Hogyne volna, van joga! A t. képviselő úr boszankodásában egyről megfeledkezett, arról, hogy én legeklatánsabb jelét annak, hogy beismerem, hogy a magyar országgyűlésnek joga van megvizsgálni a kérdést, mielőtt kiküldi a bizottságot, azzal adtam, hogy Írásban kinyomatandó indítványt tettem, és annak tárgyalását kértem a házban elrendelni. Ha felálltam volna, és azt mondtam volna, hogy tessék kiküldeni a epiótabizottságot. mert az osztrákok is ezt teszik ...