Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

Ő48 083. országos ülés 1901. uiárcznis 19-én, kedden. bet Ausztriára nézve kötelezően, akkor kor­látot állított a döntés elé ós pedig úgy, hogy egy évre dönthet, de az alatt az esztendő alatt meg kell történnie a megegyezésnek, ós ha ez nem történik meg, akkor a közös ügyek kezelése, úgy, a mint volt, megszűnik. (Igaz! ügy van! a szélső haló!dalon.) Ne ámítsuk ós ne bolondítsuk a világot! (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) És nem le­het eltűrni, hogy a miniszterelnök úr nekem a jóizlós dolgát veti szememre, a mikor fel­szólalásomról megemlékezik, akkor, a mikor ő parlamentárisnak és alkotmányosnak, — vagyis ezt nem mondta, eddig nem ment el, — ele törvényesnek mondta az osztrák kor­mányt, mely pedig csak ügyviteli kormány. Hát, t. ház. milyen izlés dolga az olyan kormány, a mely parlament által meg nem szavazott költségvetés alapján kormányoz már évek óta ? (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Milyen alkotmányosság az, a hol az állami élet legelső szükségleteit képező törvényeket évről-évre nem tudják megalkotni, csak egy kisegítő paragrafus furfangos felhasználásával ós kiterjesztésével tartanak fenn oly állapoto­kat, a melyeket ott a nemzetnek képviselete soha el nem fogad, soha helyben nem hagy! Milliókat és milliókat adnak ki és költenek el, a melyeket a parlament meg nem szava­zott. Hát ez az a törvényesség, ez az a tel­jes alkotmányosság, a melyet Magyarország a hatvanhetediki kiegyezés feltételéül kikötött ? Ha ezt elismerjük, ha erre nem sütjük rá a bélyeget, ha nem mutatunk rá arra, hogy nem állunk szemben alkotmányos féllel, megrom­lanak Magyarországon is a fogalmak a köz­életről, az alkotmányról, a törvényességről. Nem rég múlt az idő, a mikor megakarták próbálni, hogy holmi pártpolitikai gyülekezet­ből és klubból kormányozzák ennek az ország­nak az ügyeit. (Igaz! Úgy van! a szélső balol­dalon.) Ugyanazt akarták tenni itt, mint Ausz­triában, de mert nem volt a 14-ik §., mert törvényben nem találtak ilyen paragrafust, klubhatározatokkal akartak kormányozni. A jakobinusokkal szemben, akár innen kerülnek ki, akár máshonnan, fenn kell tartani az erős érzést a népben arra nézve, hogy az alkot­mány minden formája, minden betűje, minden biztosítéka megőrzendő. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ez jó izlés, ezt méltóztassék tudni a t. miniszterelnök úrnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuh! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Való­ban nem vezet feleselési viszketeg, de ha Ug­ron Gábor t. képviselő úr félremagyarázott szavai czímén most újabb érveket hozott fel, | — a mi ellen nincs kifogásom, csak indoko­lom, hogy miért szólok, — akkor talán lehe­tetlen, hogy azokra ne reflektáljak. (Halljuk! Halljuk!) , A t. képviselő úr rossz néven veszi azt a megjegyzésemet, hogy az a mo­dor, azok a kifejezések, a melyekkel az osz­trák parlamenti viszonyokat illette, ón sze­rintem olyanok, a melyeket így* idehozni izlés dolga. Azt hiszem, ez a kifejezés teljesen par­lamentáris. (Igaz! Úgy van! a jobb- és balolda­lon.) A magánéletben úgy, a mint a nyilvá­nosság terén ezzel élni mindenki jogosult; (Helyeslés jobbfelöl.) mert csak azt értettem alatta,, a mit a t. képviselő úr arra nézve mondott, hogy ott összevásárolják ós liczitá­czió útján szerzik meg a többséget. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Ügy is van! El­nök csenget). Pichler Győző: Minden egyes pártelnök­kel külön alkudoznak! (Nagy zaj). Elnök: Pichler Győző képviselő úr egy beszédet már mondott. Ne tartson egy máso­dikat ! (Helyeslés jobb- és balfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Legyen az önök hite szerint és legyen azon erősen haragos, boszankodő és közbeszóló képviselő úr hite szerint; hát nem disputálok erről. Azt mondtam, és fentartom, hogy így nyilatkozni elvégre is a képviselő urak szerint helyes le­het, én nem tartom helyesnek. Én csak ennek adtam kifejezést, ezt kívánni jogom van és ezt fentartom. Ha szót emeltem ez ellen, tet­tem azért, mert ha odaát törtónt, azt sem helyeseltem, de mikor ideát teszik, akkor sem helyeslem, hogy a, magyar országgyűlésben az osztrák Reichsrath belóletóre vonatkozó dolgokat ós az osztrák Reichsrathban a ma­gyar országgyűlés belóletére vonatkozó dolgo­kat diskucziáljanak. (Helyeslés jobb felöl'.) Ez, gon­dolom, parlamentáris, konstítucziónális és a magyar állam függetlenségének lényegéből és eszméjéből merített álláspont és azért adtam ennek kifejezést. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Gondolom, ezzel a kérdéssel végeztünk. A. képviselő úr a,zt mondja, hogy nincs-e joga megvizsgálni a jnezentiálist. Hogyne volna, van joga! A t. képviselő úr boszan­kodásában egyről megfeledkezett, arról, hogy én legeklatánsabb jelét annak, hogy beisme­rem, hogy a magyar országgyűlésnek joga van megvizsgálni a kérdést, mielőtt kiküldi a bi­zottságot, azzal adtam, hogy Írásban kinyo­matandó indítványt tettem, és annak tárgya­lását kértem a házban elrendelni. Ha feláll­tam volna, és azt mondtam volna, hogy tes­sék kiküldeni a epiótabizottságot. mert az osz­trákok is ezt teszik ...

Next

/
Thumbnails
Contents