Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

<!83. országos ülés 1901. márczius 19 én, kedden. 347 tusokkal illették egyes . kiváló férfiainkat, legyen az kormánypárti, vagy ellenzéki ? Hivaaz a magyar miniszterelnöknek, hogy itten tiltakozásokat jelentsen be, mint az ország legelső tisztviselője, az Ausztria parlamenti állapotaival szemben tett nyilatkozatok ellen ? Hogyne volna nekünk jogunk ezt megítélni t. miniszterelnök úr? Hát nem közös ügyekről van szó ? Méltóztassék elhinni, hogy ha majd az osztrák Reichsrathban tárgyalják a közeli napokban az úgynevezett Ínséges törvényt, melyet — a mint méltóztatnak tudni — benyújtott az osztrák kormány, nem fogja soha hallani az igen tisztelt miniszterelnök úr, hogy itt egy képviselő felkeljen és bele avatkozzék abba, hogyan tárgyalják Ausztriában az ínséges törvényt, vagy a budgetet. Nem avatkozunk mi bele abba, hogy mikóp tárgyalják a vasutakat. Igen ott, mikor a bosnyák vasútakról volt szó, lehurrogtak és leültettek mindenkit: miniszterelnököt ós kereskedelmi minisztert úgy, hogy fel sem kerekedhettek arról a bársonyszékről. (Derültség.) És mi, a midőn törvényben megállapított jogainkról van szó, ezt ne hozzuk szóba ? Nekünk a törvény ellenében jogunk van ellenőrizni azt, vájjon teljesen megvan-e óva az alkotmányosság a, közös ügyek körűi. A t. miniszterelnök úr azt mondja — a mit különben már egy párszor elmondott — és ezzel bevégzem beszédemet, hogy ott kormányképes parlament van, csak nem működik. Hát képzeljük el ezt a helyzetet. Hiszen Széll Kálmán miniszterelnök úrnak 25 éven át, mióta e parlamentnek tagja, mindig megvolt a potencziája miniszterelnökké lenni ós most is, mikor megvan a potencziája és benne ül a kormányszékben, ha nem működnék mint miniszterelnök, nem kellene-e onnan elkergetni? Hát midőn ott ül a kormányelnöki széken a miniszterelnök úr, nem potencziáról van szó, hanem a potencziának megnyilvánulásáról. (Zajos derültség.) Mit érdekel az engem, t. ház, hogy vájjon az osztrák parlament összességében meg van-e a parlamentáris működésre a potenczia, hogyha nem működik. Azért, mert megvan a potencziája és mégsem működik, azért nincsen meg az alkotmányosság Ausztriában ós azért nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Ugron Gábor képviselő úr félreértett szavainak megmagyarázása érdekében kér szót. Ugron Gábor: T. ház! A t. miniszterelnök úr azt mondja, hogy én az osztrák állapotokat törvényteleneknek jelentettem ki. Én nem ezt mondtam. Hanem azt mondtam, hogy a, magyar alkotmány értelmében mi quótaküldottséget nem küldhetünk ki, mert nincs, a, kivel tárgyaim lehetne. De a, t. miniszterelnök úr jól érezte, hogy én többet is mondhattam volna és nem egyedül csak az alkotmányosság szempont] ából támadhattam volna meg a javaslatot. Az 1868 : XXII. törvónyezikk 21. §-a azt mondja (olvassa): »Ha a két küldöttség a javaslatra, nézve nem tud egvmással megegyezni, mindegyik félnek a. véleménye mind a két országgyűlés elé terjesztetik. Ha pedig a két országgyűlés nem tudna egymással megegyezni, akkor a. kérdés felett az eléje terjesztett adatok alapján 0 Felsége fog dönteni. Azt kérdem a t. miniszterelnök úrtól, a, folyó évben érvényben levő qnótát mikor terjesztették a magyar törvényhozás elé? Mikor tárgyalta azt az osztrák törvényhozás, hogy megállapítható lett volna, hogy a két országgyűlés nem ért egyet? Midőn olyan ügyekről van szó, a melyeket regnikoláris deputácziókkal tárgyal a, két állam ós midőn mindkét törvényhozásnak ezen regnikoláris deputácziók munkáját kell tárgyalnia, ott a t. miniszterelnök úr szálljon le a nagy lóról és ne beszéljen arról, hogy mi itt az osztrák parlamenti ügyeket így nem tárgyalhatjuk. Mert igenis első kötelessége annak, a, ki a két ország közötti tárgyalásokat vezeti, hogy a tárgyalás folytatására kiküldött megbízottak megbízólevelét vizsgálja meg, hogy jogosan küldettek-e ki ós jogosítottak-e arra, hogy ezen ügyekben mint ügyvivők szerepeljenek. A parlamentáris többség által kiküldött parlamenti felelős ügyvivői segédkezóse mellett működhetik csak a két bizottság és miután Ausztriában semmilyen parlamenti többség nem létezik, semilyen parlamenti kormány nincsen, tehát, ha, megvizsgáljuk a, meghatalmazást, mindjárt meglátjuk a hibát és ez a miniszterelnök lírral szemben jogot ad nekünk arra. hogy a kiküldést megtagadjuk azért is. mert a törvény világos értelme meg nem tartatott, mert az országgyűlés nem tárgyalta a quótadeputácziónak véleményét, és 0 Felsége mégis döntött egy esztendőre. Az 1867. deczeinber 26-iki osztrák törvénynek 3. §-a pediglen azt rendeli, hogy 0 Felsége a quótakérdósben egy évre dönthet. Már most kérdem én a t. országgyűléstől és a t. miniszterelnöktől, hogy a. mikor egy törvény kimondja, hogy az uralkodó valamelv kérdésben egv évre dönthet, azt teszi-e ez, hogy ezer esztendeig is minden évben egy évre dönthet? Nem! Mert különben a, törvény nem állított volna, korlátot az uralkodó elé, holott a mikor kimondja a, törvény, hogy ő Felsége csak egy évre döntá4*