Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

683. országos ülés 1901. má'czius 19-én, kedden. 345 térium mennyiben parlamentáris, mennyiben nem; de akkor, a mikor nem tagadhatja senki, hogy az osztrák Reichsrath az osztrák alkotmány értelmében lett összehiva. tehát törvényes képviselete Ausztriának és az osztrák kormány törvényes kormánya ő Felségének, azt ilyen módon analízis és kritika alá venni nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Előbb az volt mindig a kifogás a túloldalról, hogy Ausztriával már nem lehet többé tárgyalni, mert nincs ott alkotmányÉn mindig azt mondottam : az alkotmán}' Ausztriában fennáll intakté, csak időleg nem működik. Most az alkotmány működik : most meg az nem tetszik a t. képviselő uraknak, hogy Ausztriában milyen, milyen se az a minisztérium. Hát bocsánatot kérek, abban sincsen igaza a t. képviselő urnak, a mit mondott, bog}* ott nincs is tulajdonképem minisztérium, mert csak az ügyek vezetésével megbízott miniszterek vannak. Nem így van. Ott miniszterelnök van. és ott vannak resszort-miniszterek. Időnként megszokott történni Ausztriában, hogy az ügyek vezetésével megbízott miniszterek is vannak, de ezidőszerint egyetlen egyet sem tudok. Azok miniszterei Ausztriának egyenkint mind. a miniszterelnöktől fogva, végig. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy 67-ben sem így értette a törvény, mert hiszen azt mondta, hogy teljes alkotmányosság lépjen életbe; pedig — mondja — 67-ben Ausztriában volt alkotmányosság. Hát engedelmet kérek, a t. képviselő fir nem veszi észre az argumentáczió hevében, hogy ez argumentum épen ő ellene és én mellettem szól. Ha a 67-iki törvény alkotói az alkotmányosságnak azt a mértékét nem tartották volna elegendőnek, a mely akkor Ausztriában fennállott, akkor azt megmondták volna, a törvényt jobban körülirtak volna, s nem álltak volna szóba az 1867-iki osztrák Reichsrathtal. Ámde szóba álltak; nemcsak szóba álltak, hanem annak küldöttségével megkötötték azt az egyezséget, a mely 1867-ben inartikulálva lett. Ez nem a t. képviselő úr mellett, hanem ellene bizonyít. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Maguk a törvényalkotók magyarázzák azt, a mit megírtak a törvényben, hogy miképen értik az osztrák alkotmányos állapotot, azt az osztrák alkotmányos állapotot, a mely ma ép olyan, mint volt akkor, sőt teljesebb, mert hiszen akkor a csehek nem voltak a Reichsrathban, ma pedig ott vannak. Es ezzel a Reichsrathtal nemcsak hogy bele bocsátkozott a magyar országgyűlés olyan küldöttsógi tárgyalásba, a milyet én most KÉPYH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. proponálok, hanem meg is kötötte az 1867-iki politikai egyezséget. így a t. képviselő úrnak egész érvelése nagyon is erőltetett, nagyon is keresett; nem természetes, nem logikus, mert egyszerű, természetes ós logikus követelménye a törvénynek az, hogy Ausztriában legyen Reichsrath, legyen törvényes kormány, törvényes képviselet. Tehát meglévén azon feltótelek. a melyeket a 1867-iki törvényczikk előir, ezt a küldöttséget nekünk ki kell küldenünk és kérem is a t. házat, méltóztassék az indítványt elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. képviselőház! (Halljuk! Halljak !) A miniszterelnök úr iménti felszóllalása késztet arra, • hogy néhány perczig igénybe vegyem az igen tisztelt képviselőház figyelmét. (Halljuk!) A miniszterelnök úr — hogy izlésesen-e. vagy nem, az más kérdés, (Halljuk! Halljak!) — mert egyszer velem szemben ugyanezt a kitételt használta, hogy »izlésseí-e, vagy nem« . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Talán szabad P Pichler Győző: Majd én megmondom a miniszterelnök úrnak, hogy mit szabad! (Nagy derültség a jobb- és baloldalon. Halljak! Halljak! a szélső baloldalon. Mozgás és zaj.) Bocsánatot kérek ezért a kitörésért, de mint magyar képviselőnek nekem ne mondja a miniszterelnök úr, mi szabad és mi nem szabad: nekem jogom van megmondani neki, hogy mi nem szabad ; azért vagyok itt. (Helyeslés a szélső bed old álon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nekem is! (Úgy van ! Úgy van ! jobbfelől.) Pichler Győző: Nos. t. ház, izlés dolga az, hogy a miniszterelnök úr, a ki állásánál fogva, úgyszólván Magyarország legelső államférfin kell, hogv legyen; kellene hogy legyen, jobban mondva. .. (Derültség és ah! ah! felkiáltások jo'bfelől.) Ne méltóztassék annyira, védelmezni : ugyanazok a hangok, a melyek most olyan nagyon védik, roppant furcsán nyilatkoztak róla, mielőtt bizonyos volt, hogy miniszterelnök lesz. (Elénk felkiáltások a Ind- és a szélső baloldalon: Ebben igaza van! Derültség és mozgás jobbfelől.) Mondom, izlés dolga az. hogy a midőn most, arról van szó, hogy további egy évre, vagy nem tudom, mennyi időre megállapíttassék a quőta, ő azt mondja,, hogy eláll attól a- mulatságtól, hogy feltüntesse azt az ellentétet, a mely egyrészt Thaly Kálmán, pártunk egyik büszkesége és elnökünk szavai közt, másrészt Ugron Gábor t. képviselőtársam szavai között van. Széll Kálmán miniszterelnök: Ez csak nem sértés? 44