Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-683

683. országos ülés 1901. márezius lí)-én, kedden. 843 lenség! ós 48-as párt nevében kijelenteni, hogy mi a t. miniszterelnök urnak ezen indítványát elvi szempontból ellenezzük, el nem fogadjuk GS cl bizottság megválasztásához szavazatainkkal hozzájárulni nem szándékozunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) . Buzáth Ferencz jegyző: Ugron Gábor! • Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem/fogadhatom el a miniszterelnök úr javaslatát, mert az Magyarország törvényeivel, azoknak szellemével és alkotmányával nem egyezik meg. (Úgy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: Ez más, mint a mit Thaly Kálmán mondott. Thaly Kálmán: A fennálló törvénynyel megegyezik! Az a törvény pedig nem kell sem testemnek, sem lelkemnek. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! Elnök, csenget.) Ugron Gábor: Az 1867 : XII. törvény czikk rendelkezéseinek nem felel meg szó szerint. Az 1867 : XII. törvényczikk 19. §-a szerint a quóta megállapítása czéljából egy alku létesítendő. Ezen alku és megállapítás — a törvény szava szerint — oly módon történik, hogy egyrészről a magyar korona országainak országgyűlése, másrészről ő Felsége többi országainak gyűlése, mindenik a maga részéről egy hasonló számú küldöttséget választ; e két küldöttség az illető felelős minisztériumok befolyásával részletes adatokkal támogatott javaslatot fog kidolgozni az említett arányra nézve. Van-e Ausztriának felelős minisztériuma, a melynek támogatásával ós befolyásával részletes adatok alapján az osztrák törvényhozás kiküldendő bizottsága kidolgozhatja ezen javaslatot? Ausztriának ma jjarlamenti felelős kormánya nincsen, egyszerűen egy ügyviteli minisztériuma van, a mely nem származik a parlament többségéből, (Ugy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert egy ily többség ennek a kormánynak a maga támogatását nem adhatta, nem adhatja, mert ilyen többség nem is létezik, sőt az egyes javaslatok keresztülvitelére alakuló többség nem parlamentáris úton jön létre, hanem jól tudjuk, olvassuk, senki azt kétségbe nem vonhatja, a piaczon árverés mellett vásároltatik össze az osztrák parlament különböző csoportjaiból (Úgy 'van! Úgy van! a szélső baloldalon.) ós azon árverésen összegyűjtött többségekkel szavaztatnak meg egyes javallatok. A parlamenti rendszernek értelme az, hogy a törvényhozásban legyen egy politikai elveken alakúit többség, ezen politikai elveken alapúit többségből válaszsza ki az uralkodó a maga tanácsosait és minisztereit. Ausztriában nem ekként történt, hanem megalakíttatott egy minisztérium, a mefy ilyen parlamenti többséggel nem rendelkezik. A miniszterelnök vezetése alatti kormány nem is minisztérium egészen, mert nem egy, hanem több olyan miniszter van, a ki csak a minisztériumok vezetésével megbízott osztályfőnök vagy joediglen más állami hivatalnok. (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Lehet-e felelős egy oly minisztérium és egy oly miniszter — abban az értelemben, a mint az alkotmányosság és a parlamentáris rendszer megköveteli — a ki nincs is miniszteri állásban, nem is mint miniszter vezeti az ő tárczájá-nak ügyeit, hanem egj^szerűen mint azon tárcza ügyeinek vezetésére kirendelt hivatalnok ? De ha csak ez az egy szakasza volna ennek a törvénynek, akkor könnyű volna önöknek magyarázni és magyarázatokat; csatolni az osztrák állapotokhoz. De ennek a törvénynek még van egy másik része is, tudniillik a 23. §., a mely azt mondja, hogy (olvassa): »Kimoildja az országgyűlés, hogy ő Felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel, mindkét fél függetlenségének megóvása mellett.* Alkotmányos népekkel pedig hogy lehet érintkezni? Csak úgy, hogyha az a nép a maga többségét nyilvánvalóvá teszi a törvényhozásban és ezen többségből választott kormány az ő ügyvivője. Ilyen többség és ilyen kormány nincsen Ausztriában, tehát az alkotmányos népekkel alkotmányos úton való érintkezésnek lehetősége fenn nem áll, mert annak ilyen képviselete . nincsen és ilyen ügyvivője sincsen. 24. §. (olvassa): ^>Ez lévén a közös ügyekre és azok kezelési módjára vonatkozó jelen határozat indoka, és czélja, önként következik, hogy annak egyik alapfeltételét Magyarországalkotmányának fentartása képezi.« 25. §. (olvassa): »A másik alapfeltétel az, hogy a teljes alkotmányosság ő Felsége többi országaiban ós tartományaiban életbe lépjen*. Teljes alkotmányosság alatt mit értünk ? Nem azt értjük, hogy ez országban legyen összehíva országgyűlés; nem azt értjük, hogy legyenek miniszterek; mert midőn 1867-ben meghozta a magyar országgyűlés ezt a törvényt, akkor mint feltételt tűzte ki, hogy legyen teljes alkotmányosság. Országgyűlés volt Ausztriában, miniszter is volt Ausztriában, tehát mit mondott ki akkor, midőn a 25-ik szakaszt törvénybe iktatta, a magyar országgyűlés? Azt, hogy teljes alkotmányosság legyen. Mit teszen ez a teljes alkotnia-