Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

C81. országos ülés 1901. márczius 16-án, szombaton. 317 embernek az életébe került és tiz embert sze­rencsétlenné, koldussá tett. T. képviselőház! Ezek az általam felem­lített tények mit bizonyítanak? Bizonyítják azt, hogy azok a politikai irányelvek, a me­lyeket a t. miniszterelnök úr a miniszteri székből hangoztatott, még nem hatották át politikai életünknek minden réteget. (Igás! Úgy van! bal felől.) Vannak, a kik elég egy­ügyűek még ma is azt hinni, hogy a felső­sógnek tesznek szolgálatot, önmagunknak pedig érdemeket szereznek azáltal, ha a hatalom­nak érdekeit mozdítják elő. nem gondolván meg, hogy, miként Marosvásárhelyen, úgy másutt is. ilyen könnyelmű eljárások által miben szerencsétlenségek felidézői lesznek? Így vagyunk a csendőrséggel is, ezen külön­ben hasznos ós czólszerä intézménynek a szel­lemét is a közigazgatás túlkapásai rontották meg, (Úgy van! balfelöl.) mert hivatásától, ren­deltetésétől igen sok esetben eh^onták és ha­talmi, eszközökként és önző czélok elérésére használták fel. (Igaz! Úgy van! bal felől.)így azután nem lehet csodálkozni, ha annak a csendőrnek, annak a szegény embernek megzavarják a gon­dolkozását, hogy a.z nem tud többé helyes logiká­val gondolkozni, és a fegyver olyanná válik a kezében, mint a, gyermek kezében a kés. Mindezekből látható, hogy a marosvásár­helyi véres választás a korrupczió posványá­ból fakadt, abból a. korrupczióbóL a mely áthatotta a miniszterelnök úr elődjének egész politikáját. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert, t. ház, annak a régi rendszernek hivei im­pregnálva vannak erre a politikára, ós itt nem limonádéval kell dolgozni. (Úgy van! Úgy van! a bahdalon.) hanem választóvízzel, hogy a t. miniszterelnök úr akaratának érvényt is sze­rezzen, mert mondhatom, a t. miniszterelnök úrnak kijelentéseit odakünn komolyan nem veszik. (Helyeslés a baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon,) Most már megtörtént a szerencsétlenség, azon segíteni többé nem lehet. Most csak azt kívánom, hogy az a marosvásárhelyi szeren­csétlenség tanulságul szolgáljon különösen a, miniszterelnök úr részére, a: ki bármennyire is igyekszik magától abból kifolyólag a fele­lősséget elhárítani, ezt hiába teszi, mert én ezt a véres választást egyenesen annak a po­litikának tulajdonítom, a mely politika a t. miniszter úr kezébe van adva oly értelem­ben, hogy az eszközöket felhasználhatta volna arra, hogy az országot minden kóros miaz­mától, piszóktól ós gyalázattok mely a régi rendszert áthatotta, megtisztítsa. (Ugy van! Ügy van! a baloldalon.) Mert, t. miniszterelnök úr, nekünk nem arra van szükségünk, hogy a, a bűnösök utólagosan megbüntettessenek, —­ez csak eső után köpenyeg, — hanem nekünk arra van szükségünk, hogy kizárva legyen,; hogy ilyen esetek elő se fordulhassanak. (Úgy van! Ugy van! a., baloldalon.) * Többször hangoztatta már ezen ügyből kifolyólag a t. miniszterelnök úr, hogy tisz­tán kezeli a választási törvényeket. Felhozta, hogy 35 választás ejtetett meg kormányzása alatt és azok ellen kifogást nem lehetett tenni A mit a miniszter úr a maga részéről bizoiryító erőül hozott fel, azt én is felho­zom, de figyelmeztetem a t. miniszter urat arra, hogy abból a 35 választásból 27 egy­hangúlag ejtetett meg kormánypárti képviselő javára. Mindössze nyolcz kerületben volt ellen­zéki jelölt. És ezeknél ón magam is interpel­láltam egy esetben, mert a kerületben visz­szaélést akartak elkövetni. (Úgy van! Ugy van! a baloldalon.) És azokban az esetekben, a mi­kor ellenzéki állott kormánypártival szemben, nem tapasztaltuk-e a hatóságok visszaéléseit ? Elismerem, t. ház, hogy mikor a miniszter­elnök tudomására hoztuk ezeket a. visszaélé­seket, ő azokat orvosolta. De ez megtörtént akkor, a mikor a képviselőház együtt van, a mikor a parlamentnek, az ellenzéki pártok­nak alkalmuk van, hogy ellenőrizzók a vá­lasztást, mikor a visszaéléseket a képviselők a miniszterelnöknél olvashatják és a mikor, ha. orvoslást nem találnak, azt itt a parla­mentben szóvá tegyék. De ha ezek a vissza­élések az általános választásoknál lesznek, akkor, a mikor a választások egész tömege fog megejtetni, mikor nem lesznek ország­gyűlési képviselők, a kik a . választásokat ellenőrizhessék, hanem a mikor a választó­kerületekben felmerülő ilyen panaszokra azt fogja, mondhatni a t. miniszterelnök úr: ->nem ismerem azt az embert, a ki a panaszt elő­tér j esztette <<., s először a főispántól fog az illetőre nézve informácziót kérni ; akkor en­gedje meg a t. miniszter úr annak a kijelen­tését, hogy, bármily jóakarattal is akarja keresztül vinni a választásokat, nem lesz képes keresztülvinni, hogy azok tiszta válasz­tások legyenek addig, a míg ezt az országot meg nem tisztítja azoktól a férfiaktól, a kik­nek vérük minden parányában a. régi rend­szer törvénytelenségét találjuk fél. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Én nem akarom ezt a dolgot tovább folytatni. (Élénk helyeslés a, jobb­oldalon.) Helyes lehet önök részére, a kik mu­latságot találnak a-miniszterelnök úr előadá­sán is. midőn a bizonyítékok egész tömkelegét sorolta fel, mert hiszen nevettek eléggé. Én nem mulattam, én megbotránkoztam az önök nevetésén. (Helyeslés balfelöl.) Az ilyen eset

Next

/
Thumbnails
Contents