Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

fi(ií). országos ülés 1901. február 27-én, szerdán. 25 igazgatási hatóságokhoz*, hanem a >>miniszterekhez«. mert hiszen minden eset mind a három forumot rendesen megjárja, mert ott nincs korlátozva a felebbezés, — 1899-ben 473—516 ezer volt, oly esetekben, mondom, a melyekben miniszterek Ítéltek. 1895-ben csak 416.000'-volt, tehát 50.000-rel szaporodott. Szaporodott pedig kontinuitásban, mert a. míg 1896-ban 432.000'volt, már 1897-ben 440.000; 1898-ban 460.000: 1899-ben 473.000. A százakat kihagytam. Ugyanilyen kontinuitásban maradtak a vétségek nemei szerint is a számok. A miniszterek által elbírált kihágási esetek száma, melyek a hatóság és közcsend ellen való- kihágásokból származtak 1895-ben csak 10.246 volt, 1899-ben 15.748 volt, a közbiztonság elleni kihágás 1895-ben 24.845: - 1899-ben 35.887. Ezekben mind miniszterek Ítéltek. Közrend és közszemérem elleni kihágás volt 1895-ben 32.845, 1896-ban már 45.840. Közegészségügyi és testi épség elleni kihágás 1895-ben 20.590, 1899-ben 32.405. Tulajdon elleni kihágás 4843, 1899-ben 7970, aztán vadászati kihágások 1895-ben 3785, 1899-ben 7320. Egyéb kihágások 76.809, már 1899-ben 96.000. Már most mennyi volt az elitéltek száma, a kiket a miniszterek elitéltek? Csak a főösszeget mondom: 1899-ben miniszteri igazságszolgáltatás által 288.693 állampolgárt ítéltek el a miniszterek Magyarországon. Ezeknek csak egy kis töredéke nem ment fel a . miniszterekhez. 60—90 napi elzárásra- 148 esetben miniszter ítélte el a polgárokat. Közigazgatási kiutasítás volt a büntetés 2741 esetben. Családos embereket satöbbit utasítottak ki Magyarországból közigazgatási Ítélettel. Ebben is a miniszter, mint legfelsőbb fórum itélt.. Nem akarom ezt tovább fűzni, csak röviden akarom még azt megmondani, s ez megint nagyon érdekes, hogy a közigaz-, gatási fogházakban a míg 1895-ben még csak 110.291 férfi és 26.846 nő volt, a kiket miniszterek Ítéltek el, addig már-most annyira szaporodott a politikai hatóságok által gyakorolt ez a nemes jogszolgáltatás, hogy. 1899-ben már 136.359 férfi és 28.471 nő volt elítélve. Hogy aztán a statisztikai sablon szerint, a, fogházi elzárási napok számát is felemlítsem. 484.431 elzárási napot képeztek azok a büntetések, a melyeket a miniszterek szabtak ki. Esett átlag egy emberre ezen sok százezer ember közül három nap. Már most, t. képviselőház, méltóztassék nekem megmondani azt, hogy ha azt látjuk, hogy ennyire dívik még Magyarországon a közigazgatási jogszolgáltatás, hiszi-e a törvényhozás közéletünknek nagy purifikácziójátP Pedig e tekintetben évről-évre rosszabbod- I KÉrvn. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. nak a viszonyok, nemhogy javulnának, hiszen azt látjuk, hogy vannak esztendők, mint például az 1900-iki, a mikor a földmívelósügyi miniszter úr hozott ide törvényjavaslatokat a melyekben a. t. miniszter urak mindenütt önmagukat, teszik meg legfőbb bíróvá. A. legnagyobb rekordot érte el a földművelésügyi miniszter úr, a ki ma- már állampolgárok millióira nézve igen fontos viszonyok tekintetében a bírói és törvényhozói faktor egy személy ben, mert nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a rendelet kibocsátási jognál fogva a miniszter törvényhozó is, végrehajtó hatalom is és bírói is egy ós. ugyanazon személyben. Már most nézzük csali, hogy szaporodtak ezek a kihágások ? 1874-ben még csak egy ily kihágást statuáltunk, a. mely felett a. miniszter bíráskodott, a méterméilék használatát illetőleg. Méltóztatnak majd látni, hogy nemcsak a képviselő urak értenek mindenhez a mint halljuk és látjuk, hogy a törvényhozásban a pénzhatalmat igyekeznek megtartani a törvényhozás tagjai, ele a politikai hatalmak is értenek mindenhez, értenek mindenhez ezt a hatalmat minden áron megtartani akaró miniszterek is. 1874-ben csak egy kihágást statuáltunk, tudnillik a métermórték használatát illetőleg. Ezt a miniszter magához ragadta, ebben ő a bíró. Most már röviden végzek. 1876-ban a közegészségügyi kihágásokra nézve megalkottuk a miniszteri bíráskodást. Az 1879.: XXX. törvényezikk, az erdőtörvén)", az erdészeti kártételekre nézve állapítja meg a miniszteri bíráskodását. Biró Lajos: Ez sem helyes! Visontai Soma: Szerintem nem, mert ha a büntető járásbiró a. lopá.s egyik neme fölött ítélhet, úgy ítélhet a másik neme fölött is. Ki fogom ezt fejteni. 1881 -ben a forgalmi stati sztika ügyéi >en ad tünk a miniszternek bíráskodási jogot. Az 1881 : XXXVIII. törvényezikk szerint a kivándorlási ügyekben „bíráskodik a miniszter. 1883-ban a filloxera ügyekben kapott, a miniszter bíráskodási jogot. Az 1883: XVIII. törvényezikk értelmében a- magyar czímer használata tekintetében elkövetett vétségek felett van a miniszternek bíráskodási joga. Az 1883 : XX törvényezikk ezt a jogot vadászati ügyekben adja meg. így megy ez fel 1900-ig 1900-ban már, mint méltóztatnak tudni, meghoztuk a cselédtörvényt, a gazda, ós munkaadó közti jogviszonyokat szabályozó törvényt, a cselédsegélypénztári törvényt. Plósz Sándor igazságügyminiszter: A dohánykertészekről szóló törvényt! i