Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-681
3^2 "81- országos ütés 190Í. márczius Ifi-án, szombaton. hogy miért függesztettem fel Bernády főkapitányt. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) Olay Lajos : Majd felmentik, lesz rá formula! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Minthogy pedig ily momentumok, ily jelenségek voltak, neki kötelessége lett volna az óvintézkedéseket megtenni. Ezen tényállásnak előadása után ón csak egyetlenegy konklúziót vonok le. Történt vagy nem történt korteskedés, licitus, nem licitus, egyik oldalról, másik oldalról, ón ezt nem vitatom, ón csak azt vagyok köteles konstatálni az aktákból, hogy ezen sajnos eseménynek, a melynek következése emberhalál volt, sem hivatalos preszszióval, sem általában semmiféle politikával semmi összefüggése nincs. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ennél az eseménynél ezt nem lehet tagadni, hiszen ez egy utczai csődület volt, mely a felizgatott tömeg rakonczátlansága folytán állott elő, és a mely miatt egyetlenegy szavazópolgár sem lett szavazati íogának gyakorlatában megakadályozva. Én igenis védeni fogok mindenkit, ki a törvény értelmében igazságtalanul vádoltatik, ele nem kímélek senkit, vizsgálok, felfüggesztek ós megbüntetek a magam hatáskörében mindenkit, a kit hibásnak vagy vétkesnek fogok találni. Én csak árra kérem a képviselő úrfikat, hogy ne csak azt tessék sérelemnek tekinteni, hogyha valamely hatósági közeg a maga súlyos kötelességének teljesítésében egy felizgatott tömeggel szemben ehhez a végső ós erőszakos rendszabályhoz is kénytelen nyúlni, hanem azt is tessék a választási szabadság megszorításának, a legszebb alkotmányos jog gyakorlata sérelmének tekinteni, hogyha bármi oldalról, bárki részéről a választópolgár terrorizmus alá esik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha. akarunk tiszta választást, a mint én azt lelkemből akarom, mérjünk egyenlő mértékkel, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) ne legyünk részrehajlók semmi tekintetben, hanem üldözzük azt, a mi üldözendő, és ne tegyünk különbséget, hogyha kormánypárti, szabadelvűpárti választóról, vagy pedig ellenzéki választóról van szó. Ne tessék más mértékkel mérni, a mint én sem mérek más mértékkel. (Tetszés jobbfelöl.) Mutatta, ez a pártatlan eljárás, a főkapitány felfüggesztése, hogy ón ezen az úton megyek és igazságosan, elfogulatlanul keresem azt, a mi való. és nem engedem magamat semmi irányban sem befolyásolni. De ugyanazt kérem a t. képviselő uraktól is, és ha ez meglesz, akkor meg fogjuk találni azt az utat, a melyen Magyarországot a tiszta választásokhoz lehet vezetni. (Elénk tetszés és éljenzés jobbról és a középen.) Elnök: Barta Ödön képviselő urat illeti a szó! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök úr csakugyan nem válaszolhatott volna alkalmasabb időben, alkalmasabb napon, mint a mai. A szabadság ünnepéx'ől alig beérkezett ellenzéket kellemesebb meglepetéssel nem lehetett volna illetni, mint avval, hogy ma fog hallani egy választ az első vérengzési eset alkalmával beadott interpelláczióra, a mely vérengzés a választói jog gyakorlása közben a hatalom részéről követtetett el (Zaj jobbfélM. Elnök n csenget.) olyanok ellen, kik az önök jóvoltából a mi törekvéseink daczára nem jutottak be az alkotmány bástyáiba. A lehető rövidséggel, lehető tárgyilagossággal ós mégis minden fő momentumnak megemlítésével vagyok kóivytelen válaszolni a t. miniszterelnök úrnak imént elhangzott válaszára, a raelj momentumok engem az interpelláczió megtételénél vezettek! Én akkor is lehető nyugodt hangon azt igyekeztem keresni interpellácziómban, hogy ki a bűnös és kerestem, vájjon van-e a mi kormánjumkban annyi energia, hogy nemcsak az ezen alkalommal felmerült brutalitások megtorlására kellő erélylyel ós gyorsasággal, tehát azzal a közvetlenséggel intézkedik, a mely a büntetés hatályos voltának első feltétele, hanem kerestem azt is, hogy vájjon a t. miniszterelnök úrnak lesz-e módjában beszámolni arról, hogy minő intézkedések történtek és történnek arra nézve, hogy jövőben ilyen esetek elő ne fordulhassanak. A t. miniszterelnök újhoz intézett interpelláczióm. valamint a napirend előtti felszólalások során az a tónyáll melvet mi ismertünk, a felszólalások alkalmával elég bőven volt ismertetve és így én annak ismétlésére nem fogok rátérni, ha a t. ház egy kis csendet fog csinálni és nem fog engem arra kényszeríteni, hogy ón csináljak magamnak csendet olyan nyilatkozatokkal, a melyeket aztán csendet szoktak eredményezni a házban. (Mozgás és zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk !) Én elhiszem, hogy kellemesebb volnék a t. túloldalnak, ha felálltam volna és azt mondtam volna, hogy megjegyzés nélkül tudomá súl veszem a választ. Sajnos, azok a nyilatkozatok, a melyek elhangzottak, szembe állítva azokkal, a melyek az én kezemben vannak, engem más kötelezettségek teljesítésére kényszerítenek és ezeket teljesíteni fogom, akár tetszik a t. túloldalnak, akár nem. Konstatálom, hogy a vegyes bízottságnál nem volt olyan nagy az összhang, (Haljuk! Halljuk!) mint a milyent a t. miniszter-