Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

3^2 "81- országos ütés 190Í. márczius Ifi-án, szombaton. hogy miért függesztettem fel Bernády főkapi­tányt. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) Olay Lajos : Majd felmentik, lesz rá for­mula! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Minthogy pedig ily momentumok, ily jelenségek voltak, neki kötelessége lett volna az óvintézkedé­seket megtenni. Ezen tényállásnak előadása után ón csak egyetlenegy konklúziót vonok le. Történt vagy nem történt korteskedés, licitus, nem lici­tus, egyik oldalról, másik oldalról, ón ezt nem vitatom, ón csak azt vagyok köteles konsta­tálni az aktákból, hogy ezen sajnos esemény­nek, a melynek következése emberhalál volt, sem hivatalos preszszióval, sem általában sem­miféle politikával semmi összefüggése nincs. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Ennél az esemény­nél ezt nem lehet tagadni, hiszen ez egy utczai csődület volt, mely a felizgatott tömeg rakon­czátlansága folytán állott elő, és a mely miatt egyetlenegy szavazópolgár sem lett szavazati íogának gyakorlatában megakadályozva. Én igenis védeni fogok mindenkit, ki a törvény értelmében igazságtalanul vádoltatik, ele nem kímélek senkit, vizsgálok, felfüggesz­tek ós megbüntetek a magam hatáskörében mindenkit, a kit hibásnak vagy vétkesnek fo­gok találni. Én csak árra kérem a képviselő úrfikat, hogy ne csak azt tessék sérelemnek tekinteni, hogyha valamely hatósági közeg a maga súlyos kötelességének teljesítésében egy felizgatott tömeggel szemben ehhez a végső ós erőszakos rendszabályhoz is kénytelen nyúlni, hanem azt is tessék a választási szabadság megszorításának, a legszebb alkotmányos jog gyakorlata sérelmének tekinteni, hogyha bármi oldalról, bárki részéről a választópolgár terro­rizmus alá esik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha. akarunk tiszta választást, a mint én azt lelkemből akarom, mérjünk egyenlő mértékkel, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) ne legyünk részre­hajlók semmi tekintetben, hanem üldözzük azt, a mi üldözendő, és ne tegyünk különbséget, hogyha kormánypárti, szabadelvűpárti válasz­tóról, vagy pedig ellenzéki választóról van szó. Ne tessék más mértékkel mérni, a mint én sem mérek más mértékkel. (Tetszés jobbfelöl.) Mutatta, ez a pártatlan eljárás, a főkapitány felfüggesztése, hogy ón ezen az úton megyek és igazságosan, elfogulatlanul keresem azt, a mi való. és nem engedem magamat semmi irányban sem befolyásolni. De ugyanazt kérem a t. képviselő uraktól is, és ha ez meglesz, akkor meg fogjuk találni azt az utat, a melyen Magyarországot a tiszta választásokhoz lehet vezetni. (Elénk tetszés és éljenzés jobbról és a kö­zépen.) Elnök: Barta Ödön képviselő urat illeti a szó! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök úr csakugyan nem válaszolhatott volna alkalmasabb időben, alkalmasabb napon, mint a mai. A szabadság ünnepéx'ől alig beérkezett ellenzéket kelleme­sebb meglepetéssel nem lehetett volna illetni, mint avval, hogy ma fog hallani egy választ az első vérengzési eset alkalmával beadott interpelláczióra, a mely vérengzés a választói jog gyakorlása közben a hatalom részéről követtetett el (Zaj jobbfélM. Elnök n csenget.) olya­nok ellen, kik az önök jóvoltából a mi tö­rekvéseink daczára nem jutottak be az alkot­mány bástyáiba. A lehető rövidséggel, lehető tárgyilagos­sággal ós mégis minden fő momentumnak megemlítésével vagyok kóivytelen válaszolni a t. miniszterelnök úrnak imént elhangzott válaszára, a raelj momentumok engem az interpelláczió megtételénél vezettek! Én akkor is lehető nyugodt hangon azt igyekeztem ke­resni interpellácziómban, hogy ki a bűnös és kerestem, vájjon van-e a mi kormánjumkban annyi energia, hogy nemcsak az ezen alka­lommal felmerült brutalitások megtorlására kellő erélylyel ós gyorsasággal, tehát azzal a közvetlenséggel intézkedik, a mely a bünte­tés hatályos voltának első feltétele, hanem kerestem azt is, hogy vájjon a t. miniszter­elnök úrnak lesz-e módjában beszámolni arról, hogy minő intézkedések történtek és történ­nek arra nézve, hogy jövőben ilyen esetek elő ne fordulhassanak. A t. miniszterelnök újhoz intézett inter­pelláczióm. valamint a napirend előtti fel­szólalások során az a tónyáll melvet mi ismertünk, a felszólalások alkalmával elég bőven volt ismertetve és így én annak ismét­lésére nem fogok rátérni, ha a t. ház egy kis csendet fog csinálni és nem fog engem arra kényszeríteni, hogy ón csináljak magamnak csendet olyan nyilatkozatokkal, a melyeket aztán csendet szoktak eredményezni a ház­ban. (Mozgás és zaj jobb felöl. Halljuk! Halljuk !) Én elhiszem, hogy kellemesebb volnék a t. túloldalnak, ha felálltam volna és azt mond­tam volna, hogy megjegyzés nélkül tudomá súl veszem a választ. Sajnos, azok a nyilat­kozatok, a melyek elhangzottak, szembe állítva azokkal, a melyek az én kezemben vannak, engem más kötelezettségek teljesítésére kény­szerítenek és ezeket teljesíteni fogom, akár tetszik a t. túloldalnak, akár nem. Konstatálom, hogy a vegyes bízottság­nál nem volt olyan nagy az összhang, (Hal­juk! Halljuk!) mint a milyent a t. miniszter-

Next

/
Thumbnails
Contents