Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

fehrufír 27-én, szerdán. 24 '. , fifiít. országos íilés 1901 életbeléptető törvénynél fog erről intézkedni. Minthogy a polgári perrendtartás már tervezet, már javaslat, és minthogy ennélfogva, sokkal közelebb vagyunk ehhez az életbeléptető törvényhez is, én hiszem, hogy a t. miniszter úr mielőbb meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a tőzsdebiróságot egy jogállamhoz méltó keretbe illeszsze be és, hogy eg}u;észt megszabadítsa azon feleslegtől, a mely oda nem való és ezt a, bíróságot túlságosan terheli, de egyszersmind ferde helyzetbe hozza a felső bíróság judik a túráját, mert a tőzsdebiróság megítél olyan követeléseket is, a melyeket az állami bíróság erkölcsteleneknek tart, másrészt pedig ezen követelések végrehajtásánál állami bíróságok közreműködését megengedi. Remélem, hogy a t. igazságügyminiszter úr tekintetbe fogja venni azt is, hogy a tőzsclebiróság e szóbeliség teljes életbeléptetése által sok tekintetben feleslegessé vált és működését arra a, körre fogja szorítani, a melyre maguk a tőzsdebirósági szakkörök is szorítani akarják, tudniillik a. tőzsdei közönség ügyeinek, valamint a tőzsdén előforduló -ügyleteknek az elbírálására. Kénytelen vagyok a t. ház türelmét még röviden igénybe venni, mert két dologról akarok még itt beszélni. Az egyik az, hogy akár miképen tekintjük, hogy mennyire épült ki Magyarország igazságügyi szervezetének nagy épülete, azt látjuk, hogy ennek két oszlopa mégis nagyon süppedő talajon nyugszik, süppedő talajon, a mely lehetetlenné teszi, hogy a magyar igazságügyi szolgaiad a maga teljességében, a maga ragyogásában és fényében érvényre jusson. E két oszlopa az igazságszolgáltatásnak az a kör, a melyben az igazságszolgáltatás egyrészt a jjolitikai hatalomhoz, másrészt a katonai hatalomhoz van oda lánezolva. T. ház! Magyarországon egy áramlat indult meg, a mely oda irányúi, hogy a közéletbe li íúnkcziók helyes elvek szerint egymástól lehetőleg elválasztassanak, a bírói hatalom, a végrehajtó hatalom külön-külön teljesítsék feladatukat, és külön teljesítse azt a. törvényhozói hatalom is. A törvényhozó hatalom helyes funkcziója szempontjából látjuk, hogy igen helyes mozgalom indult meg, a mely oda irányúi, hogy a törvényhozás termébe a politikai erkölcsöket hozza be ós összeférhetetlennek jelentsen ki minden olyan üzelmet a törvényhozói állással, a mely a törvényhozót a maga, kötelességével ferde helyzetbe hozhatja. Láttuk, t. ház, hogy a jogszolgáltatási téren is már 1868., illetve 1872. óta, az a törekvés nyilvánul, hogy válaszszuk el a, közigazgatást a jogszolgáltatástól, hogy ezáltal a jogszolgáltatás a maga függetlenségében teljesítse hívását, tehát, mint a végrehajtó hatalom egy külön köre, mint igazságszolgáltatási hatalom, ós hogy ennélfogva teljesen menten minden politikai befolyástól, függetlenül működhessék az igazságszolgáltatás. De, t. ház, a míg ezt látjuk ebben a két körben, addig nem nagyon veszem észre, hogy a, tulajdonképeni végrehajtó hatalom is a maga körére, a természet által reá utalt térre szorítkoznék, hanem azt látjuk, hogy az a politikai hatalom Magyarországon magához kivan ragadni oly funkcziókat, a, melyek hozzá nem valók, ós a mély íúnkcziók. ha, ily nagy mérvben szaporodnak a politikai hatalomnál, akkor közéletünknek ezen tisztulását, a funkezióknak ezen különválását elérni sohasem fogjuk. Mit ér az, t. ház, hogyha itt arról beszélünk, hogy a közigazgatást válaszszuk el a jogszolgáltatástól, ha ezt az egyéni, személyi szervezetben létesítjük ugyan, de objektíve tárgyikig nem látjuk ezt létesítve, mert hiszen Magyarországon a legerősebb bírák, a kik legtöbbet bíráskodnak, a kik leginkább tartják kezükben -a polgárok legmesszebb menő érdekeit: az ő szabadságukra, az ő becsületükre vonatkozó érdekeiket, a t. miniszter Urak. (Igaz! a szélső baloldoalon.) Hogy tudjuk mi tisztán tartani a mi közéletünket? Hogy hiszik a t. miniszter urak, és hogy hiszi a t. törvényhozás, hogy lehetséges lesz, hogy a, kegybajhászatot, a miniszteri előszobák bujkálását, a miniszterek kegyének keresését kiirtsuk, ha a minsztereknek minden egyéb felelősség nélkül való megnyilatozása, és kegye sok ember személyes szabadságát tártja kezében? És hogy hiszi a t. ház, hogy Magyarországon a törvényhozás tisztasága, létesülhessen; hogy Magyarországon a választások tisztán menjenek végbe: hogy minden befolyástól menten nyilatkozhassak meg a magyar- állampolgárok politikai meggj^őződése a választásoknál, ha, épen a választások .idejében, a választás napján sok százezer állampolgár üdve, becsülete, anyagi érdeke attól függ, hogy ugyanazon napon egyik, vagy másik miniszter az ő ügyében hogy fog ítélni; hogy fog bíráskodni?! Mert, t, ház, Magyarországon azon kihágások feletti bíráskodás, a mellek felett a közigazgatási hatóságok bíráskodnak, ma is oly természetet ölt, hogy Magyarországon százezerekre megy ma azoknak a száma, a kiket a miniszterek évenként elítélnek. Itt van előttem, t. ház, egy statisztika, (Halljuk! Halljuk !) a mely szerint Magyarországon az olyan kihágásokban való feljelentések száma, amelyek a miniszterekhez vannak utasítva,, — azért nem használom azt a kifejezést, hogy a »köz-