Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

300 681. országos iílés 1901. itiúrczius 10-án, szombaton. ilyen furcsa, ilyen ellenmondásokban ós titokzatosságokban bővelkedő lévén a helyzet, úgy a kormányt, mint annak pártját tekintve, én nemcsak programmomnál fogva, hanem ezen rajzolt helyzet miatt különösen is megokoltnak találom bizalmatlanságomat és azért a javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés 'halfelöl) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. A pénzügvminiszter úr kivan szólam. (Halljuk! Halljuk!) Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! (HallJuli! Haljuk!) Midőn szót kérek, hogy reflektáljak a törvényjavaslat tárgyalása folyamán elhangzott beszédek egyes tételeire, nagyon érzem helyzetem nehézségét, a mely abból származik, (Halljuk! Halljuk!) hogy az igen tisztelt miniszterelnök úr a múlt ülés végén tartott hatalmas beszédével az ellenzéki argumentácziók mezején termett kalászokat oly alaposan lekaszálta, hogy részemre alig maradt más hátra, mint a tariózásnak magában véve nem igen háládatos feladata ós ha mégis engedelmet kérek a t. képAnselőháztól. hogy egypár perezre igénybe vegyem becses türelmét, teszem ezt azért, mert talán még számomra is marad egypár kalász, a melyet felszedegethetek. Azonban kötelességem is felszólalni, mert hiszen egyes szónokok egyenes kérdéseket intéztek hozzám és egy t. képviselő úr egész beszéde oly tárgyak körűi forgott, a melyek tisztán és kizárólag az én ügyk örömbe tartoznak. Az előttem felszólalt t. képviselő úrral nem kívánok polémiába bocsátkozni, miután t. képviselőtársam egész beszéde fonalán tulajdonképen nem akart egyebet demonstrálni, mint hogy a szabadelvű páxdban nagy szeczessziók vannak. Azt hiszem, a t. képviselő úr belenyugszik abba,, ha a szabadelvű párt a maga dolgát a saját körében intézi el. (Helyeslés jobb felől.) Áttérek azonban a múlt ülésben felszólalt egyes képviselő urak beszédére és itt elsősorban Bartai Ödön képviselő úréra kell egypár észrevételt termem. T. képviselőtársam felvetette azt a kérdést, mi indoka van annak, micsoda alkotmányjogi törvény követeli azt, hogy az államban minden hivatal »királyi« jelzéssel láttassák el s erős szemrehányást tett nekem azért, mert én költségvetésem indokolásában bejelentettem a törvényhozásnak, hogy a vasművek központi igazgatóságának szervezésére, mielőtt azt megtettem volna, ő Felsége előleges beleegj-ezését, engedelmét kértem. A t. képviselő úr mindkét eljárást kifogásolja, és ebben, úgy látom, a királyi jogok tiilterjeszkedését és az állam jogainak megszorítását látja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi a t. képviselő úrnak azt a kérdését illeti, hogy melyik törvényből származik az az eljárás, hogy az országos állami hivatalok »királyi« jelzéssel láttatnak el, erre a kérdésre, t. képviselőtársam, maga adhatta volna meg magának a választ, mert hisz ő is nagyon jól ismeri az 1848 : III. tör vényezikket, a melynek 3. §-ából kiolvashatja mindenki, hogy az állam végrehajtó hatalmának egész teljessége a király személyében öszpontosúl ós a király ezt a végrehajtó hatalmát felelős minisztériuma által gyakorolja. (Ugy van! a jobboldalon.) Így állván a dolog, a minisztériumok és az összes hatóságok és hivatalok, a melyek a végrehajtó hatalmat gyakorolják, csak átruházott hatáskörben, ő Felségétől átruházott jogkörben gyakorolják ezt a. hatalmat s így azt hiszem, egészen logikus, egészen törvényes, hogy az összes állami hivatalok ós hatóságok czímeikben a »királyi« jelzést használják, ez fejezvén ki egyszersmind azoknak állami jellegét is. (Ugy van! jobbfelöl.) A mi pedig azt a szemrehányást illeti, hogy én hibát követtem el, a midőn egy hivatal szervezéséhez előzetesen a legfelsőbb engedélyt kértem ki, ez arra mutat, hogy t. képviselőtársam nem jártas az adminisztráczió dolgaiban, mert különben tudná azt, hogy a mióta kormányhatóságok ós minisztériumok léteznek, mindig meg volt állapítva az, hogy bizonyos dolgok ő Felségéhez terjesztendők fel, és az ő engedélye nélkül nem eszközölhetők. T. képviselőtársam téved tehát, ha azt hiszi, hogy csak a törvényjavaslatokat kell ő Felségéhez felterjeszteni, mivel az adminisztratív teendőknek egész sorozata: van, a melyek f eltérj esztendők, s a melyekhez ő Felsége előzetes engedélye kikérendő, mert e nélkül, tudniillik a végrehajtó hatalom fejének hozzájárulása nélkül, ezek a kérdések el nem dönthetők. Ezek' közé tartozik a hivatalok szervezésének kérdése is. Ez egyáltalában nem ^tángálja, t. ház, a törvényhozás jogkörét, mert ha egy oly hivatal szervezéséről, vagy felállításáról van szó, a melynek költségeiről még nincsen gondoskodva, akkorái törvényhozás jogkörébe tartozik annak a hivatalnak költségeit megszavazni, vagy megtagadni, ós ha megtagadja azokat, akkor az a hivatal, nagyon természetesen, nem jön létre, de maga a szervezés, a hivatal felállítása, az adminisztráczió jogkörébe tartozik. A törvényhozás, azt hiszem, nem adminisztrál;