Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

009. országosa ülés 1901. azon a rettenetes úton. a melyről a statisztika ) szomorú számokat tár elő, hogy tudniillik rö- j vid tartamú ós czéltalan fogházbüntetésekkel fiatalkorú,, vagy a szükségben,. ínségben cselekvő, elháríthatatlan szomorú életviszonyokban cselekvő emberekkel szemben rövid fogházbüntetéssel az embereknek egész nagy csoportját bélyegezzük meg. lehetetlenné tesszük reájok nézve a további megélhetést, családjukra nézve a további fentartást, a, né'lkűh, hogy ezzel büntetőjogi ,czólt érnénk el. (igaz! TJgy vem'! a szélső baloldalon.) A belga igazságszolgáltatás, a franczia igazságszolgáltatás, az amerikai egyesűit államok igazságszolgáltatása: mindezek fényes példáját nyújtják annak, hogy a feltételes ítéletek rendszere mindenütt bevált. Kontemplálva; is van - a mi tervezetünkben is, igaz, hogy — szerintem helytelen módon — nagyon is szűk keretben, nem is megfelelő módon, mert hiszen épen az ifjúkori bűnösökre alkalmazza ezt az első tervezetet, a kikre épen nem oly megbélyegző még az ilyen szabadságvesztés-büntetés, mint az olyanra nézve, a ki már társadalmi állásban van. Mindez azt bizonyítja, hogy ezt az intézményt is életbe kell léptetni Magyarországon. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) A hiteltörvények revíziójáról is megemlékezett a t. előadó úr. Azt mondotta,: különös jelenség itt Magyarországon, hogy a törvények nagyon rövid életűek. Ebben igaza van. Azt is helyesen mondotta, hogy a kereskedelmi törvény revíziójának is itt már az ideje. Ebben is igaza van. De mi az oka ennek ? Az, hogy a kereskedelmi törvényt olyan időben alkották meg, a. mikor Németországban a kereskedelmi törvény, a melynek a miénk csak hü lemásolása, már épen lejárta magát; sőt rövid időre, hónapokra rá, hogy mi a kereskedelmi törvényt életbeléptettük, Németországban már elkészítették az úgynevezett Actiengesetz-nek a. tervezetét. Ugyanakkor, a mikor mi a kereskedelmi törvény számára judikatúrát akartunk teremteni, az Actiengesetz nyomában már megindultak a hangok a jogászközönség körében, hogy a- kereskedelmi törvényt revi' deálni kell. Es helyesen mondta az igen tisztelt előadó úr, hogy ma Németországban már egészen úi kereskedelmi törvény létezik, a melybe az először meghozott rószvénytörvényt is beillesztették és így ma Magyarország egy régi törvénynyel kell, hogy megelégedjék, a melynek különösen a kereskedelmi társaságok, a részvénytársaságok alapítására vonatkozó elvei a modern hitel-, pénzügyi és gazdasági élet, elveivel, a szükséges óvatossággal, s a szükséges garancziákkal nem férnek össze. Úgy tudom, hogy ebben a tekintetben úgy az ft'lH'uár 2" én, szerdán, 2H igazságügyi, mint a, kereskedelmi kormánynál • is megvan a hajlandóság, hogy ebben a tekintetben bizonyos reform létesíttessék. Csak röviden akarom felemlíteni, hogy míg egyik irányban az érdekelt körök sürgetik a csődön kivűl való megtámadásra vonatkozó törvényt, addig másik irányban erős hangok emelkednek az ellen, hogy a t. miniszter úr a biztosítási törvényjavaslatot, a mely az eddigi biztosítási törvénynek előnyös módosítása, nem nyújtja be. Senkisem tudja a^zt, hogy ezen hosszas sürgetés és sok tanácskozás után létre jött törvényjavaslatot miért nem nyújtja be. Ennek egyrészt fontos gazdasági jelentősége van, mert hiszen ma már közel 10 millió forintot, vagyis 20 millió koronát képezne azon tartaléktőkének az értéke, a melyet a biztosító intézeteknek magyar értékekben kellene elhelyezniük, másrészt _ ez az új törvényjavaslat véget vethetne azoknak a visszaéléseknek, a melyeket sok biztosító intézet ügynöke a nagyközönséggel szemben elkövet. Ez az, a mit ma. kénytelen vagyok a t. miniszter úrnál sürgetni, (ügy vau! Ügy varr/! a baloldalon.) Kénytelen* vagyok sürgetni különösen azt, hogy a kereskedelmi törvénynek az a, része, a mely a részvénytársaságokra vonatkozik, mielőbb reformáltassók. A nagyközönség ugyanis a mostani kereskedelmi törvényben nem látja elég garancziáját a részvénytársaság alapításának. Talán az a nagy depraváczió, a mely gazdasági életünkben tapasztalható, egyelőre nem mutatta ki eléggé azokat a hiányokat, a melyek e törvényben benne vannak ; de azt hiszem, hogy ha csak némileg feliendűl a gazdasági élet, akkor látja majd a t. miniszter űr, hogy a kereskedelmi törvénynek ezen, a részvénytársaságok alapítására vonatkozó intézkedéseit mennyire lehet a közönség kiaknázására, szédelgő alapítások létesítésére felhasználni, mert nem övezi körül kellő, garancziákkal az alapítást. Ma nem ugyan az alapításokra, nézve, de a részvénykibocsátásokkal elkövetett szédelgésekre nézve bírunk tanulságokkal, hogy némely intézeteknél a- mérvadó tényezők, az ott szereplő igazgatósági tagok a társulat ügymenete titkának felhasználásával mennyire képesek a piaezon lévő részvények árát felhajtani, mennyire képesek ezt tőzsdemanöverekre felhasználni. Mindez elég alap lesz arra, hogy az igen tisztelt kormány akkor, ha e törvény módosítására kerül a sor, mindezen tanulsáe'okat felhasználja. A tőzsdebiróság reformjával is csak rövidesen akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljak!) A t. miniszter úr múlt évi beszédében felemlítette, hogy majd a. polgári perrendtartást