Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

009. országosa ülés 1901. azon a rettenetes úton. a melyről a statisztika ) szomorú számokat tár elő, hogy tudniillik rö- j vid tartamú ós czéltalan fogházbüntetésekkel fiatalkorú,, vagy a szükségben,. ínségben cse­lekvő, elháríthatatlan szomorú életviszonyok­ban cselekvő emberekkel szemben rövid fog­házbüntetéssel az embereknek egész nagy cso­portját bélyegezzük meg. lehetetlenné tesszük reájok nézve a további megélhetést, család­jukra nézve a további fentartást, a, né'lkűh, hogy ezzel büntetőjogi ,czólt érnénk el. (igaz! TJgy vem'! a szélső baloldalon.) A belga igazságszolgáltatás, a franczia igazságszolgáltatás, az amerikai egyesűit álla­mok igazságszolgáltatása: mindezek fényes példáját nyújtják annak, hogy a feltételes íté­letek rendszere mindenütt bevált. Kontemplálva; is van - a mi tervezetünkben is, igaz, hogy — szerintem helytelen módon — nagyon is szűk keretben, nem is megfelelő módon, mert hiszen épen az ifjúkori bűnösökre alkalmazza ezt az első tervezetet, a kikre épen nem oly meg­bélyegző még az ilyen szabadságvesztés-bün­tetés, mint az olyanra nézve, a ki már társa­dalmi állásban van. Mindez azt bizonyítja, hogy ezt az intézményt is életbe kell léptetni Magyarországon. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) A hiteltörvények revíziójáról is megemlé­kezett a t. előadó úr. Azt mondotta,: különös jelenség itt Magyarországon, hogy a törvények nagyon rövid életűek. Ebben igaza van. Azt is helyesen mondotta, hogy a kereskedelmi törvény revíziójának is itt már az ideje. Ebben is igaza van. De mi az oka ennek ? Az, hogy a kereskedelmi törvényt olyan időben alkot­ták meg, a. mikor Németországban a keres­kedelmi törvény, a melynek a miénk csak hü lemásolása, már épen lejárta magát; sőt rövid időre, hónapokra rá, hogy mi a kereskedelmi törvényt életbeléptettük, Németországban már elkészítették az úgynevezett Actiengesetz-nek a. tervezetét. Ugyanakkor, a mikor mi a ke­reskedelmi törvény számára judikatúrát akar­tunk teremteni, az Actiengesetz nyomában már megindultak a hangok a jogászközönség körében, hogy a- kereskedelmi törvényt revi­' deálni kell. Es helyesen mondta az igen tisz­telt előadó úr, hogy ma Németországban már egészen úi kereskedelmi törvény létezik, a melybe az először meghozott rószvénytörvényt is beillesztették és így ma Magyarország egy régi törvénynyel kell, hogy megelégedjék, a melynek különösen a kereskedelmi társaságok, a részvénytársaságok alapítására vonatkozó elvei a modern hitel-, pénzügyi és gazdasági élet, elveivel, a szükséges óvatossággal, s a szükséges garancziákkal nem férnek össze. Úgy tudom, hogy ebben a tekintetben úgy az ft'lH'uár 2" én, szerdán, 2H igazságügyi, mint a, kereskedelmi kormánynál • is megvan a hajlandóság, hogy ebben a te­kintetben bizonyos reform létesíttessék. Csak röviden akarom felemlíteni, hogy míg egyik irányban az érdekelt körök sürgetik a csődön kivűl való megtámadásra vonatkozó törvényt, addig másik irányban erős hangok emelked­nek az ellen, hogy a t. miniszter úr a biz­tosítási törvényjavaslatot, a mely az eddigi biztosítási törvénynek előnyös módosítása, nem nyújtja be. Senkisem tudja a^zt, hogy ezen hosszas sürgetés és sok tanácskozás után létre jött törvényjavaslatot miért nem nyújtja be. Ennek egyrészt fontos gazdasági jelentősége van, mert hiszen ma már közel 10 millió forintot, vagyis 20 millió koronát képezne azon tartaléktőkének az értéke, a melyet a biztosító intézeteknek magyar értékekben kellene elhelyezniük, másrészt _ ez az új tör­vényjavaslat véget vethetne azoknak a vissza­éléseknek, a melyeket sok biztosító intézet ügynöke a nagyközönséggel szemben elkövet. Ez az, a mit ma. kénytelen vagyok a t. mi­niszter úrnál sürgetni, (ügy vau! Ügy varr/! a baloldalon.) Kénytelen* vagyok sürgetni különö­sen azt, hogy a kereskedelmi törvénynek az a, része, a mely a részvénytársaságokra vonat­kozik, mielőbb reformáltassók. A nagyközön­ség ugyanis a mostani kereskedelmi törvény­ben nem látja elég garancziáját a részvény­társaság alapításának. Talán az a nagy depraváczió, a mely gazdasági életünkben tapasztalható, egyelőre nem mutatta ki eléggé azokat a hiányokat, a melyek e törvényben benne vannak ; de azt hiszem, hogy ha csak némileg feliendűl a gazdasági élet, akkor látja majd a t. miniszter űr, hogy a kereskedelmi törvénynek ezen, a részvénytársaságok alapí­tására vonatkozó intézkedéseit mennyire lehet a közönség kiaknázására, szédelgő alapítások létesítésére felhasználni, mert nem övezi körül kellő, garancziákkal az alapítást. Ma nem ugyan az alapításokra, nézve, de a részvény­kibocsátásokkal elkövetett szédelgésekre nézve bírunk tanulságokkal, hogy némely intézetek­nél a- mérvadó tényezők, az ott szereplő igaz­gatósági tagok a társulat ügymenete titkának felhasználásával mennyire képesek a piaezon lévő részvények árát felhajtani, mennyire képesek ezt tőzsdemanöverekre felhasználni. Mindez elég alap lesz arra, hogy az igen tisztelt kormány akkor, ha e törvény módosí­tására kerül a sor, mindezen tanulsáe'okat felhasználja. A tőzsdebiróság reformjával is csak rövi­desen akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljak!) A t. miniszter úr múlt évi beszédében fel­említette, hogy majd a. polgári perrendtartást

Next

/
Thumbnails
Contents