Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-676

676. országos ülés 1901. niárczins 7-én, csütörtökön. 206 gessé, és pedig úgy, hogy a két fogyasztási terület külön fogyasztási területnek tekintetik, ós úgy, hogy habár a két fogyasztási terület között tényleg vámsorompók nincsenek. az adóbevételeknek kölcsönös megtérítésével egy olyan helyzet teremtetett, a mely .elméletileg és elvileg tökéletesen megfelel annak, a mely előállana akkor, ha a két állam közt vámsorompók volnának és Magyarország önálló vámterületet képezne Ausztriával szemben. Ebben egy nagy tanulságot látok, azt a tanulságot, hogy, ha a fogyasztási adók terén Magj^arország nern biztosíthatta magának azt, hogy az őt megillető jövedelmeket azok után a fogyasztási czikkek után, a melyek itt élvezetre kerülnek, valóban élvezze; ha nem állít fel akár eszményi, akár valóságos vámsorompókat Magyarország ós Ausztria között: (Úgy vom ! Úgy van! a szélső baloldalon.) kérdés. — sőt előttem nem is kérdés, — hogy Magyarországnak ipari és gazdasági érdekei valósíthatók-e meg teljes mértékükben, mindaddig, a míg Magyarország gazdaságilag Ausztriától külön vámterület alapján vámsorompók által elválasztva nincs? (Úgy vau! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) a* Barta Ödön: A túlsó oldalon is hiszik, de nem merik kimondani! "i; Enyedy Lukács: Mert lehetséges, hogy pénzügyileg Magyarország a két kormány közt létrejött megállapodások útján biztosítsa magát arra nézve, hogy financzialiter mindazon előnyöket élvezhesse a fogyasztási adóknál, mint a melyeket élvezne, ha önálló vámterülete volna .Magyarországnak, és más országokból, az ott megadóztatott ilyen élvezeti czikkek behozhatok nem volnának. Azonban közgazdasági téren nem éi'vényesülhet ez az előny, t. ház, mert az a. verseny, a melyet az ide behozott termények, vagy az innen Ausztriába átvitt termények a mezőgazdasági iparágak terén okoznak, nincs kiegyenlítve ós ellensúlyozva azzal, ha az adók között a paritás helyreállíttatik; ha helyreáll az az egyenlőség, hogy Magyarország a jövőben azon adóbevételeket élvezi, a melyek őt megilletik, Ausztria pedig az őt megillető adóbevételeket, azért az Ausztriából behozott és megadóztatott czikkek az itteni iparnak nem kevésbbé okoznak versenyt, habár a fogyasztási adók után mi élvezzük ós azok nekünk megtérülnek. A financziális kár tehát ezen az ú^on orvosolva van, de a közgazdasági kár teljes épségében érintetlenül fennáll, úgy mint hogyha ez az r átutalási eljárás életbe sem lépett volna. Ámbár teljesen tudom méltányolni a fogyasztási adóknak financziális nagy jelentőségótf a melyek nélkül az államháztartás egyensúlya- fentartható nem is volna ós a pénzügyminiszter urnak csak gratid álhatók azon eredményekhez, a, melyeket ő ezen a. téren elért, de gazdaságilag, az ország egész közgazdaságára vonatkozólag, sajnálatomra, abból megnyugvást nem meríthetek, mert én azt érzem ós látom, és Magyarország közgazdasági fejlődését megfigyelve, azon .meggyőződésem mindinkább erősödik, hogy a nélkül, hogy ipari életünknek ós termelésünknek ezen a téren önálló védelmet íryujthatnánk, Magyarország gazdasági kiegészítése és kiépítése alig lesz lehetséges. A szeszadó terén azt találom, hogy bizonyos nehézségek merülnek fel, a melyek különösen magára a fogyasztóközönsógre is ránehezednek és bizonyos mértékben siíiyokat éreztetik. Én avval a kérdéssel bátorkodom a t. pénzügyminiszter úrhoz fordulni, bár ha nem is lehet azt kívánni, hogy azok az adótörvények, a melyek fennállanak, módosíttassanak. — hiszen azok egészen újak, azok még az életben kellően kipróbálva nincsenek és időelőtti dolog volna ma arra gondolni, — hogy vájjon szükséges-e, lehetséges-e azoknak a törvényeknek egyes intézkedéseit módosítani, vagy sem. A fogyasztó közönségre ránehezednek ezek a törvények, bizonyos mértékben oly irányban is. a hol a. pénzügyi kormányzat részéről, a mint én azt tudom és tapasztaltam, a teljes jóakarat ebben az irányban megvan; lehetséges volna talán, hogy a pénzügyi kormányzat segítségével ezen visszásságok és sérelmek enyhíttessenek. Ilyenek példának okáért a következők. — a, melyekre a t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét óhajtom felhívni ós a melyekre nézve az ő jóakaratában bízom, hogy ő azoknak az orvoslására — ha meggyőződik azok igazságos voltáról, — kétségtelenül segédkezet fog nyújtani és intézkedni fog. Az egyik panasz, a mely felmerült, a gyümölcsből főzött szeszre vonatkozik, tudniillik kívánatos, hogy a gyümölcsszesz ne a közönséges pálinkák közé, hanem az egyél) égetett szeszes italok közé soroltassék, és azoknak nagyban való előállítása ne száz és ennél nagyobb hektoliterre, hanem már 2ö hektoliterre értessék. Azt hiszem, hogy ez különösen a kisgazdákra lényeges segítség volna.-mert hiszen magában a. szeszadórendszerünket: szabályozó törvényben kénytelen volt az állam egy olyan rendszert elfogadni, a melynél fogva, épen a kisgazda, épen a kistermelő olyan előnyöktől esett el. melyeknek élvezetében eddig részesült. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon!) Tudom, hogy ezt a fennálló törvényt keretében teljesen orvosolni nem lehet a, nélkül, hogy az egész