Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-674

074. országos ülés 1001. raárczius ő-ón, kedden. 139 ven teszi, (Mátkag László papírlapot nyújt át a szónoknak.) köszönöm, — a, honvédelmi minisztériumból pedig a rendeletek a VII. kerülethez, Horvátországba, horvátul mennek, mert ezt a törvény így irja elő. (Úgy van! jobb felől.) Meglehet tehát, hogy ez dandárnok Horvátországban van alkalmazva és a horvát nyelvet használja, a mely ott a hivatalos nyelv. Barta Ödön: Hogy hívják? Gromon Dezső államtitkár: Felírták ott, ón azt hiszem, a- ki irni tud. az olvasni is tud és így el is olvasták ott. Én tudom, hogy ki és ha nem horvátul, hanem németül adta ki a rendeleteket, a mi törvényellenes, ha tehát törvénysértést követett el, mint mondám, az többé nem fog megtörténni. (Mozgás a szélső baloldalon.) Felhozatott, és Major Ferencz képviselő úr egyenesen tőlem kért erre nézve felvilágosítást, hogy az egyes tanintézetekben miért nem oktatjuk a tiszteket egyformán; miért szerzi meg az egyik a. hadapródiskolában már négy évi tanfolyam után a tiszti kardbojtot, míg a másiknak el kell mennie az akadémiába és csak azután jön ki, bizonyos évek múlva, mint tiszt. Az igen tisztelt képviselő úr talán elfelejtette, hogy minden hadseregben kétféle minősítésű tiszt van; a. csapattiszt, a ki szintén kellően ki van képezve, de nem bir vezérkari képesítéssel, ós a vezérkari, vagy a műszaki csapattiszt. (Úgy van! jobbfelöl.) Igenis különös helyzetbe jutnánk, ha a hadapródiskolákban is annyira kiképeznők a tiszteket, hogy joggal követelhetnék a vezérkari tiszti állást. mert akkor hova tennők a- sok A^ezérkari tisztünket ? és nem volna elég csapattiszt. A ki pedig akadémiába jut, azt, ha a bécsújhelyi vagy a, Ludovika akadémiába jut, vezérkari tisztté, ha pedig a műszaki akadémiába jut, tűzértisztté vagy egyáltalán műszaki csapattisztté képezik ki. Nem lehet ós nem is szabad tehát a tiszteket egyformán kiképezni; azért vannak hadapródiskolák ós azért van akadémia. Áttérek mit minden esztendőben felhozott Major Ferencz képviselő úr, hogy oktatni kellene jobban a legénységet, s hogy könyvtárakat kellene felállítani. Hogy ezen könyvtárak felállítása czólszerű volna-e, hogy a legénység azokat igénybe venné-e, azt én alig hiszem. De vannak kisebb könyvecskék, a melyek a honvédelmi miniszter tudtával szerkesztettek, kivontattak ós az egyes csapatok között el vannak terjedve. Az egyik valami Dialik Imre katonai lelkész úr által szerkesztetett. Czíme: Egy tábori lelkész intő szava bajtársaihoz. Többek között azt mondja előszavában, hogy ezen könyv legyen hű kísérője a katonának, hog}^ intse, figyelmeztesse, lelkesítse, bátorítsa és vigasztalja az élet minden küzdelmében ós tanítsa, mikóp szeresse igazán Istent, fejedelmét és hazáját. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez a legénység között el van terjedve, ós búzdíttatnak előadások alkalmával is, hogy ezen könyvecskét olvassák, és gyakrabban figyelmeztetik is őket erkölcsi tanokra. De van egy másik könyvecske is. Valami Szuhy Béla, szintén lelkész úrtól. Czíme: Istenért, a legfőbb Hadúrért és a hazáért. Evvel is bizonyíthatom tehát, hogy nem hanyagoljuk el egészen a legénység erkölcsi, lelki állapotát; de az is világos, hogy egész levéltárakat, könyvtárakat rendelkezésükre nem bocsáthatunk. A czélhoz nem is vezetne, mert, a mint a honvédelmi miniszter úr tavaly itt mondotta, annyi dolga van a legénységnek, hogy a. könyvekben nem ér rá; lapozgatni. Nem egyeztethető ez össze különben azzal sem, a mit épen Major Ferencz t. képviselő úr mondott. Azt kérdezte ugyanis, miért van az, hogy Poroszországban két év elég a legénység kioktatására., nálunk pedid három év kell ehhez P Miért van az, hogy a közös hadseregnél három év a szolgálati idő, a honvédségnél pedig csak kettő P és miért van, hogy ennek daczára a hadkötelesek mégis inkább a közös hadsereghez szeretnek menni P Azt a kérdést, elegendő-e két év a. legénység kioktatására, a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával el nem dönthetjük. Ha van lehetőség erre, akkor mi semmi esetre sem fogunk elzárkózni az elől, hogy a tényleges szolgálati időt megrövidítsük. Hogy miért van az, hogy a legény jobban szeret a közös hadseregnél szolgálni, annak oka az. hogy itt rövidebb a, gyakorlat. A honvédlegény ugyanis kevesebb ideig van tényleges szolgálatban. t a gyakorlatokat hosszabban kell teljesítenie. Általában több tartalékost és póttartalékost kell a honvédségnél behívni, mert a honvédségnél a keretrendszer állván fenn, az egyes csapattestek csak úgy egészíthetők ki és az őszi gyakorlatok csak úgy teljesíthetők, ha több tartalékost behívunk. De különben is a közös hadseregnél a három évi tényleges szolgálati időt sem töltetik ki. Méltóztassanak erről meggyőződni. Ahol a létszám engedi — a harmadik év derekán a gazdasággal foglalkozó legény többnyire hazamegy. Csak azok tartatnak vissza, kik talán az oktatásban hátramaradtál-:, vagy a kik nehezebben sajátítják el ezeket a katonai dolgokat. Meg fogja nekem bocsátani Major Ferencz t. képviselő úr, hogy a csenclőrsógre most ki nem terjeszkedem. Miután látom, hogy Thaly Kálmán igen tisztelt képviselőtársam a csendőrség tételénél úgy is fel akar szó18*