Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

(569. országos ülés 1901. február 27-én, szerdán. 7 legyen megelégedni az uzsonnakávéval. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) . Rátérek, t. ház, a kisegítő kúriai bírákra. Olay Lajos: Itt van a baj! Barabás Béla: Ez kész veszedelme az igazságszolgáltatásnak; veszedelme erkölcsi szempontból is azért, mert azok a kisegítő, behívott kúria bírák a rendes kúriai bírák által -mintegy lenézésben részesülnek; annak a kisegítő bírónak nincs teljes, önálló függetlensége, mert ha előre haladni akar, akkor a tanácselnöknek, avagy a befolyásosabb kúriai bírónak véleménye után kell indulnia ós föltétlenül alá kell magát rendelnie csak azért, hogy jövője koczkáztatva ne legyen. Ez birói szempontból js veszedelmes helyzet; felhívom erre az igen tisztelt igazságügyminiszter úr figyelmét, és kérem, hogy a kisegítő birói állásokat és a behívásokat jövőre beszüntetni méltóztassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kern is méltányos dolog a magyar államtól az, hogy tőlük a rendes birákóval egyforma kötelezettsógű, nagyszabású munkát, tevékenységet kivan, ós e munka fejében királyi táblai birói fizetésben részesíti őket; semmivel sem részesülnek jobb javadalmazásban ; a munkát megkövetelik tőlük, de a fizetést nem adják meg érte. Ezek oly visszás állapotok, t. ház, a melyekre kötelességemnek tartottam itt nyíltan rámutatni, mert meg vagyok róla, győződve, hogy az igen tisztelt igazságügyminiszter úr maga sem helyesli ezen állapotokat, és remélem, hogy maga. is igyekszik ezeket orvosolni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kicsiben hasonló ezekéhez, t. ház, a törvényszéki albiráknak az alkalmazása,. E fiatal embereket ideiglenes minőségben osztják be a törvényszékhez; teljes törvényszéki birói munkát ós ösállást követelnek meg tőlük, és ezért csak az albirói fizetést kapják. Igaz, hogy ezen albirák, ezen kisegítő törvényszéki bírák a paragrafus és az írás szerint csak mintegy két évig volnának hivatva ezen szolgálatukat teljesíteni; azután rendes helyükre volnának beosztandók, de bizony igen sok helyen látjuk, hogy azokat a, fiatal embereket egyszerűen ott felejtik; ott felejtik különösen azokat, a kik ott beváltak, mert teljesítik ott kötelességüket; ezért aztán nem tudnak tovább haladni; ezért kell úgyszólván a, sorból kiesniük. (Ügy van! a, szélső baloldalon.) Látjuk, t. ház. az igazságügy egész vonalán, a bíróságoknál, hogy a munka folyton ós folyton szaporodik, ós ezen szaporodással szemben az igazságügyi kormányzat a, legnagyobb zavarban van ós nem tudja mit csináljon. Szerény véleményem szerint már talán le kellene járnia annak az időnek, a midőn az ilyen nagy bajokon a személyzet szaporítása, által akarunk segíteni; (Ugy van! a szélső baloldalon.) nem a személyzetet kell szaporítani, hanem a munkát kell kevesbíteni. Kevesbítem kell a munkát a törvényhozás bölcseségével; kevesbíteni kell polgári téren a jogbiztonság erős alapjainak lefektetésével, ós kevesbíteni kell a büntetőjog terén, a mely most már nem tartozik az igazságügyminiszter közvetlen hatáskörébe, a nemzeti művelődés és az erkölcsök fejlesztésével. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Egyes részletekre is rátérek, t. ház, a melyekről csak futólagosan emlékezem meg, mint olyan visszás állapotokról, a melyelvre nézve szintén elérkezett ideje annak, hogy gyorsan segítsünk rajtuk és orvosoljuk azokat. Ilyen legégetőbb baja és legnagyobb sebe a magyar igazságszolgáltatásnak az úgynevezett, telekkönyvi rendtartás. Az 1855-ben készült telekkönyvi rendtartás van érvényben és életben ma is. Ez a telekkönyvi rendtartás, t. ház, annyira elavult, rendelkezései annyira nem illenek bele a jogszolgáltatás biztonságába, hogyha, ez csak egy egyszerű miniszteri rendelettel is elsöpörtetik, még akkor is üdvözölném, azon órát, a melyben ez megtörténnék. Mi haszna van akkor a telekkönyvi átalakításoknak, a betétek szerkesztésének, a, melyek évek hosszú sora, óta folynak és még csak néhány vármegyében lettek elvégezve, más vármegyékben még csak nem is tudnak róla, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztésének ideje el fog következni valamikor? A míg az országnak valamennyi részén elvégzik a inunkat, addig az előbb végzett munkák teljesen haszontalan, semmit érő munkák lesznek. Ezek a telekkönyvi átalakítások és betétek szerkesztése azért hibás, mert reá van fektetve az elavult, régi telekkönyvi rendtartásra. A hibáját azonban még nevelde egyes miniszteri intézkedések, melyelv az amúgy is nehézkes telekkönyvi rendtartást még bonyolódottabbá ós nehezebbé teszik. Csak egy példát hozok fel. A betétek szerkesztéséről kiadott rendeletnek van egy szakasza, amely azt mondja, hogy a haszonvételek, például a,z özvegyi, vagy egyéb haszonvételek kitörlése, a mennyiben haláleset fordul elő, csak az elhalálozástól számított három év múlva történhetik meg. Én gondolkoztam rajta, de az én vidéki, józan eszemmel nem tudtam megmagyarázni, hogy mi lehet a, czélja ennek: az intézkedésnek, mert ha meghal valaki és az ő haszonélvezeti joga csak halála, napjáig tart, — nem is tarthat tovább, —• mi czélja van annak, hogy az az ingatlan még tovább három évig ezen teherrel megterhelve legyen? Ez megakasztja, az ingatlan forgalmát, megakasztja további megterhel-