Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

($73. országos ülés 1901. márczius 4-én, liétfön. 121 bán a német seregnek egyes részei nacfi ailapotban legyenek és háborút folytassanak, szükséges lett .volna a Bundesrathnak beleegyezése. Tehát világos, hogy arra, hogy a védelem közös legyen, semmi szüksége sem forog fenn annak, hogy egjmttal annak az eszköze, a hadsereg is közös legyen. Tekintsenek csak vissza az urak Ausztria történetére kétszáz esztendőn át. Mikor győztek Ausztriának urai ? Mindig csak akkor, hogyha szövetségesei voltak. Ha végig nézünk a história lapjain, láthatjuk, hogy Mária Theréziától fogva nem vívtak ki az osztrák seregek diadalt soha, a mikor nem voltak szövetségesei, legfeljebb apró kis nemzetekkel szemben. (Úgy van! Úgy vau! a szélső baloldalon.) Mit mutat ez, t. ház? Azt mutatja, hogy a diadalnak feltétele nem a hadsereg egységes szervezetében, nem a hadsereg egységesítése végett történt germanizálásban, nem annak a szoldateszka szellemnek fentartásában, élesztésében és ápolásában áll, nem abban áll, hogy a katona egészen el legyen választva, elkülönítve a polgári társadalomtól, hogy ö magát egy külön, más embernek, más polgárnak érezze és ne érezzen e nemzettel, ne érezzen saját fajával, ne ismerje hazája történetét, ne úgy gondolkozzék, a mint gondolkozik mindenki ebben az országban. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) Uraim, nem szövetséges hadseregek voltak-e azok, a melyek megverték Napóleont, a világ legnagyobb hadvezérét Lipcsénél? Nem szövetséges hadsereg volt-e, a mely Waterloonál eltiporta egyszer s mindenkorra a franczia sas ezen hősét? De menjünk tovább. Nem szövetséges seregek voltak-e azok, a melyek 1866-ban megverték az osztrák hadsereget? Nem képeztek azok egy hadsereget, külön működtek, de hatékonyan működtek, és az egységes osztrák hadsereg, a mely az abszolút uralomnak és a katonaságnak eszménye szerint volt szervezve, alkotva, és azoknak szellemében volt tartva, mindenütt vereséget kellett hogy szenvedjen. T. ház! Én sem közjogilag, sem az ország érdeke szempontjából a hadsereg egységének fentartására okot nem látok, de ezer okunk van arra, hogy vége vettessék annak a kétes állapotnak, a. melyről helyes itt most beszólni, hogy meglevő törvényeink daczára, nem az történik, a mit törvényeink irnak és tartalmaznak, hanem egészen más. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Amióta 1867-ben megalkották a kiegyezést, azóta ez a nemzet a hadsereg kórdósében nem hogy előre ment volna, hanem mindig hátrább és hátrább szoríttatott. Ha tekintjük a fejlődésnek az útját, KÉFVH, TÍAPLÓ. 1890—1901.'

XXXIV. KÖTET. nem áll az, hogy ez a fejlődés a magyar nemzet törekvéseinek, a magyar- államiság kifejezésének bármily előnyt is nyújtott volna. Tisztán és csupán csak a >>császári és királyi* elnevezés hozatott be, a melynek nincsen semmi hatalmi tartalma, nincsen semmi önállósága, csak egyszerűen egy üres forma, s a melynek hiábavalósáo-át. s hoa;v azt miként alkalmazzák. miként ámítanak és vezetnek félre minket, erre nézve csak egy példára hivatkozom. (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök úr nagyon gyakran hozta fel, hogy >>közös hadügyminisztérium*. Hát miként terjesztetnek a. közös költségvetések és annak bizottsága a delegáczió elé? A magyar országgyűlés elé úgy terjesztetnek, hogy a »közös hadügyminiszter,*, de már Ausztria elébe úgy terjesztetik, hogy -' »E,eiehskriegsministerium,« »Eeichskriegsmarine.<< Hát mit jelent ez ? A mi részünkre, a mi félrevezetésünkre van egy költségvetés, a mely a= közös hadsereg költségvetése, és daczára annak, hogy az a költségvetés a delegácziók által tárgyaltatik, már annak német kiadása, a mely az osztrákok elé terjesztetik, birodalmi hadügyminiszterről beszól, holott itt birodalmi hadügyminiszter nem lehetséges, mert olyan birodalom, a, melynek ő hadügyminisztere volna, nem létezik. A miniszterelnök úr vitatkozása rendjón azt mondja, hogy az 1867 : XII. törvényczikk 11. §-a szerint (olvassa); »0 Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán minda,z. a mi az egész hadseregnek, és így a magyar hadseregnek is. mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére és beiszervezetére vonatkozik, ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.« Mit teszen ez? Ez azt teszi, hogy ő Felsége látja el. intézi el, a végrehajtás rendén, ő rendelkezik — mi felett ? A hadsereg vezérlete felett. Ez alatt a hadvezetést érti a törvény, a. stratégiai intézkedési jogot. A vezénylet alatt pedig a kommandót; mind a vezérlet, mind a vezénylet tisztán a hadi ténykedésnek a megjelölése, a műszava, de a katonai adminisztrácziónak nem műszava. A belszervezet alatt pediglen nem az adminisztrácziót érti; a belszervezet csak a fokozatokat, a szervek megalkotását, a szervek egymáshoz való viszonyának szabályozását jelenti, de nem azok egyikének a másikával szemben való intézkedéseit jelenti. De ha még ez nem volna, is mind így, akkor is az van benne, hogy: »ő Felsége által intézendőnek ismertetik el.« Micsoda alapon kell. hogy ő Felsége elintézze ? Alkotifi