Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

106 B73. országos ülés 1901. m&rpssins 4-én, hétfőn, mely a magyar nemzetnek fenn van tartva, hogy az ujonczokat mindig a, magyar nemzet szavazza meg, és hogy a besorozott ujonczok mindig a magyar csapattestekbemhelyezendők el. Itt tehát már nem azt mondják, hogy a magyar hadseregben, itt már játszottak a szavakkal ; de megmondották, hogy a magyar esapattestekben helyezendők el. Mi következik ebből? Az, hogy a törvényhozás ós a képviselőház, habár nem nyíltan, de íentartotta a magyar hadseregnek a gondolatát és íentartotta azt a jogot, hogy az a véráldozat, az az erő, a melyet ujonezozás alakjában ez a nemzet ad, határolva legyen, ne legyen belekeverve a közös hadseregbe a felismerhetetlenségig, hanem el legyen határolva. Hol van, t. képviselőház, ez a határolás ma? Az elhelyezósben. Hát csak Magyarországon vannak elhelyezve a, magyar ezredek? Miben találom meg ezeket a határokat? A nyelvben? Talán a magyar nyelvben? Van magyar nyelv a. hadseregben? Vagy megtalálom, t. képviselőház, a szellemben? A. magyar szellemben? Hát van magyar szellem a, hadseregben ? Hát méltóztassék nekem megmondani, hogy hol vannak azok a határok, a melyek biztosítanák a. magyar nemzetnek azt a jogát, hogy a megajánlott ujonczok csakis a magyar hadseregben — önök szerint a magyar csapat/testekben --- helyezendők el ? De tovább megyek, t. képviselőház. Épen tegnapelőtt mondotta- a t. miniszterelnök úr Ugron Gábor t. képviselőtársam interpellácziójára, hogy az 1848:111. törvényczikk egész tartalmában fennáll ma is. Mit mond az 1848 : III. törvényczikk ? Azt mondja, hogy az alkotmányos király uralkodik, de nem kormányoz. Következóskópen az alkotmányos királynak minden rendelete Magyarországon csak iigy érvényes, ha magyar miniszter által ellenjegyeztetik. Kérelem ón: az 1867: XII. törvényezikkben, vagy az 1889: VI. törvényezikkben, a vóderötörvényben, megmásítottuk-e ezt? Kimondottuk-e azt, hogy akirálynak a rendeletei a hadsereg kérdésében, a. tisztek kinevezésére vonatkozólag nem ellenjegyzendők magyar miniszter által? Ugyebár, ez tételes törvény ?. Megfelel-e neki a gyakorlat? Én tiszti kinevezéseknél még ellenjegyzést magyar miniszter részéről nem láttam. Vagy nézzük a. nyelv kérdését. A vederőtörvényt, az önök hires törvényét. Arra, hogy a nemzet jogait feladják, arra volt elég bátorságuk ; de arra.., hogy ebben a törvényben kimondják, hogy a magyar hadseregnek, illetőleg a közös hadsereg magyar részének, •— önök szerint csapatoknak, vagy magyar ezredeknek — hogy ezeknek a magyar ezredeknek a szolgálati nyelve a német, ezt önöknek nem volt elég bátorságuk kimondani. Vagy a, midőn meghoztuk ezt a vóderőtörvónyt, ugyebár, alkotmányos szempontból a királynak legalább egy rendelet alakjában azt kellett volna, tudatni, hogy ezen törvény meghozatalától fogva pedig a magyar hadseregben a szolgálati nyelv a német lesz. Ugyebár arra sem volt a magyar kormánynak elég bátorsága, hogy a királylyal ilyen rendeletet kiadatott volna ? Tehát hallgatag, a, gyakorlat útján, szemet hunyva tűri el a nemzet, hogy a hadseregben a német nyelv a szolgálati nyelv. Már most nézzünk, t. ház, égy kicsit ennek a kérdésnek a szemébe. (Halljuk!'Halljuk!) Van odaát Ausztriában törvény, mely kimondja, hogy a német nyelv az állami nyelv ? Ugyebár nincsen. Azt is látjuk, hogy az a láz, mely azokat az egyesült országokat töri, épen a nyelv kérdésének a láza. Van-e magyar törvény, mely kimondja, hogy a, magyar nemzetnek állami nyelve a magyar? Ugyebár van, mert hiszen az 1868-ban a nemzetiségekről szóló törvény is azzal kezdi, hogy az egységes és osztatlan magyar nemzetnek a nyelve a magyar. (Úgy van! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Már most, ha letette a király az esküt az alkotmányra, kérdem én, alkotmányos dolog-e rendeleteket adatni ki a magyar királylyal, hogy a, magyar hadseregnek a nyelve a német nyelv? Kérdem, nincsen-e itt hiány az alkotmányosság elve ós a tények között, midőn rendeletet adnak ki, hogy a magyar vérből besorozott katona, mikor jelentkezik, köteles >^hier«-t mondani ? Pedig a magyar király az alkotmányosan uralkodó sa törvényekre esküt tevő magyar király adja ki a parancsot, hogy a magyar születésű fiú németül jelentkezzék. Nem érzi a t. képviselőház, hogy itt valami hiba van, hogy itt az igazság nem igazság, hogy itt a méltányosság nem méltányosság, hogy a magyar nemzeti méltóság meg van alázva, ? Ki által ? A magyar király által. Olay Lajos: Úgy van! Úgy van! Ez az igaz ! Régen kellett volna elmondani! Minden bajnak ez a kútforrása! Rátkay László : Megvallom őszintén, nem akarok visszaélni a t. ház figyelmével. (Halljuk! Halljuk!) A háznak hangulata olyan, hogy nem a nagj^ nemzeti kérdések érdeklik, hanem érdekli az inkompatibilitás kérdése, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. ,-Egy hang:'A zsebkérdés!) érdekli az, hogy ki lehet kép viselő, ki nem. A miket ón elmondok^ — bevallom egész őszintén, — azokat nem is ennek a háznak szánom; szánom a magyar nemzetnek,