Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

673. országos ülés 1901. niárczjos t-én, hétföji. 107 a mely — higyjók el : — jobban érdeklődik az iránt a kérdés iránt, hogy mi lesz az ő ma­gyar önálló hadseregével, mint az iránt, hogy kik lehetnek képviselők. (Úgy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Lehetetlen, t. ház, hogy a közös hadse­reg kérdésében még egy-két gondolatot a t. ház előtt fel ne vessek. (Halljuk! Hall juh!) Hogyan vannak a mai gyakorlat szerint a magyar ezredek nevei? Én ismerem a katonai sematizmust, ismerem a törvényt; ez felség­jog, a felség adományozza, és a kinek ádomá­nyozza, annak nevéről lesznek az ezredek el­nevezve. Az alkotmányos királynak ehhez a jogához nem akarok hozzászólani, de már ebben a kórdósben igenis vádolom a kormányt, vá­dolom a király tanácsosait, hogy mért nem adnak ebben helyes tanácsot a királynak. Hát a magyar nemzetnek nem voltak nagyjai, nem voltak hősei? S ha nem akarják az 1848-ban feltűnt nagy nevekhez kötni az egyes ezre­deket, mért nem kötik a történelemnek előbbi idejéből oly nagy nevekhez, a melyeknek abban is van érdemük, hogy a Habsburgok trónja ma még áll ? (Úgy van ! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nincsen-e abban valami le­alázó, hogy a legmagyarabb vidékekről beso­rozott fiuk olyan ezredben vannak, mint pél­dául a 69-ik a Jellasics-ezredben? Hát a Jel­lasics név olyan, mely a magyar fülnek s a. magyar szívnek kedves, mely nagy gondola­tokat, nagy eszményeket ébreszt? Miért nem állanak elő azok a tanácsosok, ós miért nem adnak a királynak e tekintetben jó és hasznos tanácsokat? Vagy itt van, t. ház, a magyar várak kérdése. Honnan van az, hogy magyar váraink mindenütt a közös hadsereg által van­nak megszállva ? Miért nem helyezünk várainkba honvédséget? Nincs ebben czélzatosság? Nem annak a jele ez, hogy a bizalom még mindig nincs meg a magyar nemzet iránt ? (Úgy van ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Vagy, t. ház, hon­nan van az, hogy a közös hadseregnél minden ezrednek minden okmánya, térképfelvételei, szóval a hadászatra vonatkozó összes okmá­nyok nem Magyarországon vannak elhelyezve, az mind a bécsi arzenálban •— vagy nem tu­dom micsoda néven nevezik — van össze­gyűjtve? (Ugy van! Úgy van! Mozgás a szélső baloldalon.) Hiszen, t. ház, van valami félelmetes abban a gondolatban, hogy abban az esetben, —• a mely nincs kizárva, mert hiszen a jövőbe senki sem láthat, — hogyha mi idegen hata­lom által megtámadtatnánk, az úgynevezett közös hadsereget nem használhatjuk, védtele­nül vagyunk kiszolgáltatva minden támadás­nak honvédségünkkel egyetemben, mert semmi­féle térképünk, semmiféle hadi tudományra vonatkozó okmányunk nincs, (ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Felvetem, t. ház, a haditanács kérdését. (Hallj'ttk! Halljak!) A közös hadsereg nagy kér­déseit, ugyebár tudjuk, hogy a. haditanács szokta elintézni odafenn Bécsben? Van-e a nemzetnek ebben a haditanácsban valami rész­vétele? Megkérdik-e ott a magyar nemzetet, az iránt, hogy ezekben a nagy kérdésekben mi a véleménye; mit akar tenni, akárcsak a, t. miniszterelnök úr útján is? O már csak a tényeket kapja, . . . Olay Lajos: Úgy van! Úgy van! Rátkay László:. . • az elhatározott dol­gokat, azzal a parancscsal, hogy ez pedig teljesítendő, avagy hogy erre a pénz beszol­gáltatandó. (Úgy van! Ugy van! a szélső balolda­lon.) Nincs ebben lealázó, t. ház? Vagy itt van az önkóntesi jog, a mely pedig már a magyar ifjakat, a magyar nem­zetet, s minden magyar apát ugy-e-bár nagy­ban érdekel? Az Önkóntesi jog kérdésében teljhatalmukig a honvédelmi miniszter úr intézkedik ? Szó sincs róla ; ő csak levélhordó ebben a kérdésben. (Úgy van! a szélső balolda­lon.) A t. hadügyminiszter úr intézkedik föl­tétlen ós korlátlan hatalommal. Méltóztassék csak megnézni a vallás- ós közoktatásügyi miniszter úr jelentésót; abban ő azt mondja, hogy a polgári iskolákat három felsőbb osz­tálylyal szeretné ellátni. Igen ám, de az a kér­dés, hogy a felsőbb osztály hallgatói önkón­tesi jogot kaphatnak-e, vagy sem. Alázatos előterjesztéseit már a t. hadügyminisztérium­hoz benyújtotta ; tárgyal is A T ele, de a had­ügyminiszter úr ebben a kérdésben még nem határozott. (Mozgás a -szélső baloldalon.) Még csak egy kérdésem volna a. hadse­reg tekintetében, s ezt már egyenesen a t. honvédelmi .miniszter úrhoz, illetőleg a jelen esetben a t. miniszterelnök úrhoz intézem. Nem akarom elhinni azt a, mendemondát, a melyet pedig, azt mondhatnám, megbízható kézből hallottam, (Halljak! Halljuk!) de azért a kór­dóst még is felteszem. Igaz-e az, hogy a hon­védelmi minisztérium előterjesztéseit úgy a magyar királyhoz, mint a közös hadügyminisz­terhez német nyelven terjeszti fel, minden magyar fordítás nélkül? (Úgy van! Ugy vau! Élénk mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Egyszerű feleletet kérek reá: igen, vagy nem! (Felkiál­tások a szélső baloldalán : Ez Igaz! Ugy van !) Mind­addig, a míg e tekintetben a, feleletet nem ka­pom meg, nem megyek bele e kérdés érdemleges bírálatába. (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Azért állítom fel a kérdést ismételten, és kérdem a t. miniszterelnök urat, hogy igaz-e ez a vád, vagy nem? i.*

Next

/
Thumbnails
Contents