Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-672

100 67-. országos ülés l'JOl. márczius 2-án, szombatan. tárgyakat* a személye körűi rendelt miniszter ós személyzete fogja kezelni? Akár magyar, akár osztrák rend a Lipótős Ferencz József-rend. mi jogon ós alapon kap királyi határozatot, vagy rendeletet, és mi jogon intézkedik a közös külügyminiszter, mikor a rendek osztásának, szabályozásának ügye nem közös ügy, és az 1867 : XII. törvényczikk által hatáskörébe nem utasíttatott, sőt ellenkezőleg, a 27. §. által úgy az egyik, mint a másik állam külön kormányzati ügyei vitelétől, befolyásolásától eltiltattak a közös miniszterek ? Mit szándékozik tenni, hogy ezen, Magyarország közjogát sértő eljárás megszűnjék, és törvényes módon orvosoltassók?« (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én e hosszú interpellácziónak, a melynek indokolása is sok pontból áll s a melyben maguk a kérdések is igen terjedelmes pontozatokból vannak összeállítva, egyszerűen s röviden a tartalmára — nem egyes pontjaira — akarok válaszolni, de azt hiszem, hogy akkor, a midőn a tartalomra válaszolok, válaszolni fogok egyúttal az összes pontokra is, mert a kérdés nézetem szerint nem olyan komplikált s nem olyan terjedelmes, mint a minő benyomást nyer az ember a t. képviselő úr előadásából. A dolog igen egyszerű, és azért a kérdés legutolján kezdem, ott, a hol t. képviselőtársam azt kérdi tőlem, hogy mit szándékozom tenni ezen közjogi sérelem orvoslása végett. Én erre egyszerűen azt felelem, hogj^ semmit; semmit azért, mert közjogi sérelem nem követtetett el, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) s mert legyen meggyőződve arról a t. képviselő úr, hogy én a^ magam részéről azon vagyok, hogy sem magam közjogi sérelmet ne kövessek el, sem pedig az ország semmiféle közjogát senki által sértetni ne engedjem. (Helyeslés jobbfelöl.) A midőn tehát nekem a dologról hivatalos tudomásom volt s ennek elintézésébe befolytam, természetszerűleg azon igyekeztem, hogy e kérdés úgy intéztessék el, a hogyan alkotmányjogunk szerint és közjogunk legéberebb ós leglelkiismeretesebb megtartása mellett elintéztetnie keh. Már arról, hogy a felfogásbari azután különbözünk ós így az alkalmazás megítélésénél sem juthatunk egy eredményre, nem tehetek ; ezt sajnálom, de azt hiszem, hogy nem a t. képviselő urnak, hanem nekem van igazam, a nőkor a következőkben adom elő a tényállást: (Halljuk! Halljuk!) Ő Felsége indíttatva érezte- magát arra, hogy a Lipótrend ős a Ferencz József-rend fokozataiban bizonyos változtatást tegyen és úgy az egyiknél, mint a másiknál bizonyos új fokozatot kreáljon. Azt hiszem, nem kontrovertálja senki, a t. képviselő úr sem, hogy ő Felségének, a fejedelemnek. Magyarország koronás királyának joga van az ő rendjeiben módosításokat eszközölni, új rendeket, ha úgy tetszik jónak, kreálni: ez inkontesztabilis valami. Már most miről van szó ? Arról, hogy általában a rendjeleknél ő Felségének ezen joga alkotmányosan gyakoroltassák épúgy. mint minden fejedelmi jog alkotmányos országban, az alkotmány rendeletei szerint. Erre nézve, a mi alkotmányunk világosan beszél. Az 1848 : III. törvónyezikk, a melyre a t. képviselő úr is hivatkozik, talán 7. §-ában és egy másik, 21. §-ában azt mondja, hogy ő Felsége rendjeleket adományoz, ós ezen rendjeleknek adományozását a magyar miniszter ellenjegyzi. És azt mondja az Í848 : III. törvényezikk alaptételében, hogy ő Felségének minden rendelete Magyarországon úgy érvényes, ha az ellenjegyeztetik. Ennek elég van téve az által, hogy először rendjel Magyarországon nem adományoztatik soha miniszteri ellenjegyzés nélkül; másodszor elég van téve épen a konkrét esetben. Mert nem úgy áll a, dolog, a mint a képviselő úr mondja, hogy itt csak egy kézirat intéztetett a. közös külügyminiszterhez — majd erre is visszatérek, — mert nem a közös külügyminiszterihez intéztetett, hanem intéztetett Groluchowsky grófhoz, mint a császári és királyi ház miniszteréhez. (Felkiált-ásos a szélső baloldalon : A mi nem létezik!) Bocsánatot kérek, most tényről beszélek. Nemcsak addig van a dolog, mondom, hanem a dolog tovább is van, a dolog odáig van, hogy a magyar miniszterelnökhöz is intéztetett kézirat. Ugron Gábor: Külön kézirat? Széll Kálmán miniszterelnök: Külön kézirat! Ugron Gábor: Igen, másolat! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem másolat ; és ebben a külön kéziratban közöltetett egy másik kéziratnak a másolata, annak a kéziratnak a, másolata, a mely gróf Goluehowskyhoz, mint a császári ós királyi ház miniszteréhez intéztetett. Ebben az eredeti kéziratban az áll (olvassa): »Kedves Széll! Indíttatva, éreztem magamat Lipót-, valamint Ferencz József-rendemnél új rendfokozatok szervezése által változtatásokat eszközölni. Midőn Ont erről értesíteném, közlöm Önnel egyidejűleg azon kéziratom másolatát, melyet ezen alkalomból Házain és a külügyek miniszteréhez intéztem.* Ez a rendelet tehát ellenjegyezve van általam: »Kelt Bécsben. Ferencz József s. k. Széll Kálmán s. k.«