Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-669
669. ORSZÁGOS ÜLÉS 1901. évi február hó 27-én, szerdán, Perczel Dezső elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Lázár György szabadságolása. — Indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. — Felszólalás napirend előtt. — Költségvetés 1901-re; igazságügyi tárcza. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e, 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Nyegre László jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi gróf Teleki Sándor, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Lukáts Gyula jegyző úr. Fel fog olvastatni a tegnapi ülés jegyzőkönyve. Nyegre László jegyző (olvassa az i90i. évi február hő 26-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs!) A jegyzökönyvet hitelesítettnek jelentein ki. T. ház! Bemutatom Lázár György képviselő levelét, a melyben betegség okából három heti szabadságot kór. A ház a kért szabadságot megadja. Következik az indítvány-, és interpellácziós könyvek felolvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy sem az indítvány, sem az interpellácziós könyvbe újabb bejegyzés nincs. Elnök: Tudomásul vétetik. Mielőtt a napirendre áttérnénk, be kell a t. háznak jelentenem, hogy Szemere Attila képviselő úr a napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Szemere Attila: T. ház! Csak egy-két perezre kívánom a t. ház szíves türelmét igénybe venni egy tisztára személyes ügyben. A tegnapi művészeti vita során, a mint azt az esti lapok regisztrálják, és nekem néhány képviselőtársain mondja, egy közbeszólás hangzott el. Én a közbeszólást nem hallottam és nem reflektálhattam akkor reá, de a lap szerint úgy hangzott volna : >> Szemere úr« — Hock János mondta—• »ez nem bank, nem vállalat, nem iiikompatibilizmus.« Utána néztem a naplóban, ott a közbeszólásnak nyomát nem találtam ; de miután a nyilvánosság elé került a dolog, ós nincs okom feltenni, hogy egy újságíró czóltudatosan meghamisította volna az országgyűlési tudósítást, fel kell tennem, hogy a közbeszólás elhangzott. és talán a gyorsírók nem hallották. Mivel -igen természetes, hogy ilyen általam sértőnek felfogott invektivát nem hagyhatok magamon száradni, felszólítom Hock János urat. nyilatkozzék, mihelyt módja leend rá, vájjon megtette-e ő ezt a közbeszólást, vagy nem, hogy akkor véleményemet erről elmondhassam. Kubik Béla: Hát ez is sértő ? (Zaj.) 1*
