Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-654

78 <>*><t. országos ülés 1901. február 7<ÍJI, csütörtökön. sokról van szó, melyeket csak később szándé­kozom a maguk nevén megnevezni, mindig az a, közmeggyőződés, hogy az a kirendelt kar­hatalom nem motu proprio követi el azokat az atroczitásokat, hanem hogy a választásnak irányítására befolyó tényezők (Igaz! Ügy mm! a szélső baloldalon.) mindig eszközül használják fel a kirendelt karhatalmat arra, hogy a meg­félemlítésnek ezen utolsó eszközét is alkal­mazhassák, minthogy ez tudvalevő, nagyon sajnálatos, hogy ma, majdnem huszonnégy órával ezen tömeges vérontás elkövetése után, a t. kormánynak nem áll rendelkezésére más adat, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) mint a főispánnak, a felelős közegnek egy oly sür­gönye, a melyben azt mondja, hogy hatósági intézkedés nélkül használták a csendőrök a fegyvert. A mi tehát a. t. államtitkár úrnak ma rendelkezésre áll és a mit ma nekünk rendelkezésűnkre méltóztatott bocsátani, az semmi egyéb, mint egy ügyetlen, elhamarko­dott vádbeszéd egy sürgöny alakjában. (Úgy van! a szélső baloldalon.) mikor tényállás még nincs. (Mozgás jobbfelől.) Bocsánatot kérek, én úgy fogom fel a felelőség kérdését, a mint azt a csendőrség és a polgári hatóság közti viszonyból kifolyólag másként nem is fogha­tom fel. A csendőrségnek Marosvásárhelyen, ezen törvényhatósági joggal felruházott város­ban rendelkezési, intézkedési, beavatkozási joga nincs. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Nincs sehol, csak bizonyos tekintetben van neki helyi, rendészeti intézkedési joga, (Úgy van! a szélső baloldalon.) a mely szigorúan körvongJozva van egy rendeletben és a szolgálati utasításban. Már most mi czímen került az a csend­őrség a választás színhelyére? (Igaz! Ugy van ! a szélső haloldalon.) Mi történt Marosvásár­helyen február 6-án? Talán ellenséget vártak? Talán az ellenség bevonulását kellett meg­akadályozni ? Vagy talán statárium volt feb­ruár 6-án Marosvásárhelyen kihirdetve? Nem! A legszebb alkotmányos jogok gyakorlatára egybegyűlt polgárok csendesen gyakorolják a maguk jogát és csak felbőszítve voltak eset­leg képesek arra, hogy némely rendelkezés­nek eleget ne tegyenek. Mire való volt, t. kormány, Marosvásárhelyt, hol egy nap két választás volt, épen abban a kerületben, a melyben egy érdemes és méltó férfiú zászlója, alá csoportosultak a,z ellenzékiek, a kiknek többségük volt, mire való volt feltűnően épen ebben a kerületben összpontosítani a katona­ságot és a csendőrséget ? (Igaz! Úgy van,! a szélső bal oldalon.) Milyen veszedelmek tünetei mutatkoztak — kérdezem a t. belügyminisz­urat és helyettesét, — azon a helyen, hol ez a konczentráczió történt? Ismerem a rendőr­ségnek azt a kötelességót, a, rendőrségi intéz­mény azon feladatát, hogy preventív intézke­désekre alkalmaztassák, hogy bizonyos veszé­lyek elhárítására is igénybe vétessék, de milyen mértékben ? Ahban a mértékben csak, egy jottával sem tovább, mint a mennyit a neta­lán veszélyeztethető közrend, a polgárok sza­vazati jogának biztosítása az adott esetben megkövetel, (Úgy van! a szélső baloldalon.) de egy hajszállal sem tovább. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha egy szavazót, polgárt alkotmá­nyos jogának gyakorlása közben valaki szó­val, vagy akár tettel is inzultál, az még nem szolgál okot arra. hogy az illető halállal bün­tettessék. Ha nem szolgál okúi, akkor az, a mi Marosvásárhelyt történt, tömeges ember­ölés, esetleg gyilkosság. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igen helyes az államtitkár úr állásfoglalása, hogy arra nem szolgálhat okúi, de akkor más konklúziót ebből levonni nem lehet. Majd bátor leszek a csendőrsógi szabály­zatra is rámutatni, mely megmondja, mikor­lehet fegyvert használni; mielőtt azonban ezt tenném, minthogy már kimondtam a szót, hog}' »tömeges emberölés*, felolvasom, mit rendel az 1875: V. törvényczikk 279. §-a. Tessék meghallgatni (olvassa) : »A ki embert szándékosan . megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg, a szándé­kos emberölés bűntettét követi el, ós 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntethető.* Van enyhébb paragrafus is, mely követ­kezőkép rendelkezik: »Ha a szándék a tettes erős felindulásá­ban keletkezett, ós rögtön végre is hajtatott, az emberölés 10 évig terjedhető fegyházzal, büntetendő «. Tehát minden esetben olyan súlyos be­számítása cselekményről van'szó, melynél az előzetes letartóztatás nem mellőzhető. Addig, a míg mentőokok beigazolva nin­csenek, azt hiszem minden kriminalista egyet­ért ebben velem, addig a tőrvénynek ezt a szakaszát kell alkalmaznunk minden esetre, a mikor több emberélet esett áldozatul. Ha majd garanacziák mellett, nem zárt ajtók mö­gött, nem a vád és védelem kizárásával, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) nem a nyil­vánosság mellőzésével, hanem a nyilvánosság garancziái mellett foganosított vizsgálat be fogja, igazolni, hogy az illető polgár, ki akkor katonai egyenruhát viselt, szabályai értelmé­ben helyesen és jogosan fosztott meg A^alakit életétől, tehát nem büntethető, akkor lesz helye ezen szakasz félretótelének. így fogom fel ón a büntető jogot, így kell felfognia min­denkinek, ki a közszabadság iránt érzékkel

Next

/
Thumbnails
Contents