Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-653
<!58. országos ülés 1901. fefcruár 6-an, szerdán. 55 vizsgáló bizottságok által ezen általam említett bárom járásban az összes kistenyésztőknek kanczalovait megvizsgáltatja ós annak a, kistenyésztőnek előírja, hogy az ő kizárólagos tulajdonát képező kanczalovát milyen ménnel szabad neki befedeztetni. Hát, t. képviselőház. ha történetesen én velem esnék meg ez a dolog, akkor ón hangosan tiltakoznék az államnak magántulajdonomba való ezen jogtalan beavatkozása ellen, mert felfogásom szerint, ilyen módon óriási lépésekkel haladunk a rendőrállam fogalma felé; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) hisz maholnap prüsszenteni sem lesz lehetséges az államnak tudta ós beleegyezése nélkül. (Igás! ügy van! a szélső baloldalon.) De kérdem, t. képviselőház, hogy egy ilyen intézkedéssel az állam milyen czólt ér el, vagy miként gondolja az ityen intézkedést ellenőriztetni? (Bálijuk! Halljuk!) Az én egyéni tapasztalatom az, hogy az odavaló földmívelő nép a- mónlóvizsgáló bizottságokna.k ezen hatái'ozatát nem respektálja, azt kijátsza, a hol teheti és túlteszi magát rajta; tehát az állani nem éri czólját. Ha pedig valamelyik annyira előtérben áll, hogy ezen bizottságoknak határozatát végre kell hajtani ós az illető bizottságok eszén nem tud túljárni, akkor meg mélységes gyűlölet fogja el őt az állam fogalma iránt ós mindenki iránt, a kit az ő anyagi vesztesége miatt jogosan vádolhat, vagy vádolhatni vél. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az ilyen emberekből lesznek azután rendszerint az agrárszoczializrnus szószólói és alkalomadtán vezetői. Ezt a, bölcs szabályrendeletet a t. miniszter úr jóváhagyta, megengedem, teljes jóhiszeműséggel. Miután azonban ón belátom, t. képviselőház, hogy a t. miniszter úr az ő egyszer elfoglalt álláspontját nem szívhatja vissza, másrészt meg kérdés, vájjon a vármegyei törvényhatósági bizottság hajlandó-e ezen szabályrendeletet megváltoztatni, ajánlok én a t. miniszterelnök úrnak egy középutat, a melylyel azt hiszem, ezt a kérdést meg lehet oldani ós a tagadhatatlan sérelmet meg lehet szüntetni. (Halljuk! Halljuk!) Szólítsa fel a t. miniszter úr a vármegyét, hogy terjeszsze fel ezen általam említett három járásban lévő községeknek a neveit, a mely községekben a lóállomány ezen hidegvérű tenyésztéssel már inflcziálva van, és a melyeknél ma már észszerűen más tenyésztésre áttérni úgy sem lehetséges. Miután ezen községek nem fekszenek szótszórva, azaz ezen hidegvérű tenyésztést üző községek egy vidéket képeznek és még hozzá az országnak a .Dráva folyó által határolt szélén: semmi nehézség sem forog fenn arra nézve, hogy az igen tisztelt miniszter úr ezen vidékből a hidegvérű lótenvésztésre egv tenyószkerületet alkosson, a mely tenyészkerületnek a fedező-állomásaira az állam csakis ilyen nehéz hidegvérű ménlovakat állítana és így azután ezen egész vidéknek a népies köztenyésztése tisztán ezen hidegvérű ló tenyésztésére szorítkoznék. Ezen intézkedéssel azután a szabályrendeletnek sérelmes szakaszai maguktól elesnének és megszűnnének. T. képviselőház! Egész őszintén megvallom, nem szívesen, állottam elő ezzel az indítványnyal, mert országos lótenyésztésünk nagy érdekéből én ennek a hidegvérű lótenyésztésnek határozott ellensége vagyok, de belátom, érzem és tudom, hogy a. t. miniszter úr által jóváhagyott ezen szabályrendeletnek intézkedése azon vidék földmívelő népének óriási sérelmével jár, mert ez az intézkedés egyenesen beleütközik a magánjogba, korlátozza az egyes polgároknak magántulajdonuk feletti szabad rendelkezési jogát, megakasztja egy egész nagy vidéknek vagyoni megerősödését és az államnak oly téren való beavatkozását képezi, melyet egy szabad ország szabad polgárai sem meg nem érdemelnek, sem el nem tűrhetnek. (ügy van! jobbfelöl.) Ez meggyőződésem; és nem lógok nyugodni addig, a míg e vidék földmívelő népének érdekében czélomat el nem értem. A költségvetést különben elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újra megnyitom. Szólásra következik ? Lukáts Gyula jegyző: Gróf Benvovszkv Sándor! (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselőház ! Mint minden évben, úgy az idén is egy kissé hosszasabban fogok e nagyfontosságú költségvetéssel foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) E tárcza költségvetése, t. ház, tekintve különösen hazánk viszonyait, kiváló fontossággal bir. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy Magyarország elsősorban agrikultur állam; Magyarország népességének aránylag igen nagy része — 77°/ü-a — mezőgazdasággal, földműveléssel foglalkozik. Ezt az aránytalanul nagy számot előnyösnek mondani egyáltalán nem. lehet, (Úgy van! a szélső baloldalán.) mert a föld nem nyújt a népesség ily nagy számának kellő megélhetést. A mai időben és a mai viszonyok között csak oly állam boldogulhat, a melynek mezőgazdasága mellett fejlett, erős ipara is van. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.)
