Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-653
48 eS.Í országos ülés 1901. február fi-á% szerdán. vitetett keresztül; mutatja, mennyire el voltak azok hanyagolva ós mily kevés gondot fordítottak a gazdákra, a kiket pedig minden oldalról agyon nyomorgattak ós kiknek vállaira teher teher után nehezedett. T. ház! Az e téren való tevékenységet üdvözlöm, de az eddig elért eredmény, bár nem kicsin viendő, meg semmiesetre sem az. a mit e téren elérni szeretnénk. Hiszem, hogy legjobban érzi ezt a, t. miniszter úr is, de erre a fontos czélra, a mely tulajdonkópen arra van hivatva, hogy egész szőlőtermelésünket és borértékesítésünket ríj alapra fektesse, mégis csak 30.000 koronát látunk a költségvetésben. Ez pedig ilyen nagy munkának keresztülvitelére oly csekély összeg, a mely csak az akczió megindítására vehető fel, de annak teljes mértékben való felkarolására nem elégséges. Tudom azt, hogy á t. miniszter úr ezen öszszeggeí nincs megelégedve. De ime itt van megint egy tétel, a mely annyira szükséges, mint a mindennapi kenyér, tudniillik a pinczeszövetkezetek felállítása. A bor értékesítése és a szőlő értékesítése e nélkül a nagyfontosságú intézmény nélkül keresztül nem vihető. Es mégis a t. pénzügyminiszter urnak minderre összesen csak 30.000 koronája van, a mit atihat. Ez is egy példa arra, hogy a legsürgősebb közgazdasági dolgokra pénz nem kerül, mert ezer más olyan dolog van, a mely az állam erejét felemészti. (Felkiáltások a szélső halói dalon: Közös ügyel;! A szubvenczió!) Igen. a szubvenczió, a quótafelemelós és más mindenféle ilyen dolgok. Ezek emésztik fel az összes kiadásokat, de arra, a mire szükség volna, a mivel megmenthetnők az országnak százezer és százezer lakosait, arra pénz nem kerül. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) És ezzel a borászattal ós szőlőtermeléssel végezhetnék, ha az igen tisztelt miniszter úrnak figyelmét nem szándékoznám még azokra felhívni, a melyeket Rohonczy Gedeon képviselőtársam épen az értékesítésre nézve előadott. Én magam is kérem a t. miniszter urat, hogy e téren hasson oda a kereskedelemügyi miniszter úrnál, hogy azon visszásságok, a. melyek a, szállítás terén oly eklatánsul mutatkoznak, végre-valahára megszüntettessenek. mert különben hiába törekedik a gazda, hogy ha az értékesítés terén oly akadályok gördülnek eléje, a melyeket ő elhárítani nem képes. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) A mint már jeleztem, még egy igen fontos kérdéssel szándékozom foglalkozni és ez az állategészségügy. Én, a ki orvos vagyok, legjobban tudom mérlegelni ezen intézménynek nagy horderejét és nagy fontosságát, a mely lehet mondani, az állattenyésztés terén forduló pontot képez. És a mint mérlegelni tudom nagjdbntosságát az emberg5 T ógyászat terén a közegészségügy olyatén rendezésének, hogy az államosítva legyen, ós hogy így azon eszközök rendelkezésre álljanak, a melyekkel az emberi anyagot meg tudjuk menteni, épen olyan nagyfontosságúnak tartom magát az * állategészségügy államosítását is, mert ezáltal az állat-anyagot nemesbíthetjük és így azt j óbban értékesíthetjük. Szinte csodálkozásomat fejezhetem ki a fölött, hogy hogyan sikerűit ezt a t. miniszter úrnak á pénzügyminiszter úrral szemben keresztül vinni. Polczner Jenő: Az osztrákok követelték, azért kellett megcsinálni ! Major Ferencz: Nem, ez eminenter magyar közgazdasági érdek. És, t. ház, hogy mennyire igazam van nekem abban, hogy ezt a nagyfontosságií intézményt úgy kellett a t. szakminiszter úrnak kierőszakolni, azt mutatja az a körülmény, hogy tényleg az anyagi eszközöket nem adta rendelkezésére néki a pénzügyminiszter úr, hanem a földművelésügyi miniszternek úgy kellett egy jövedelmi forrást kitalálni, a mely nem mondom, hogy jogos, mert mégis a. kisembernek a megterhéltetésével jár, egy új adó, (Ügy van! Úgy van! balról!) hogy tudniillik a bélyegdíjak megduplázódtak. De mivel máskép nem volt képes .a pénzügyminisztertől ezt az összeget kivenni, kénytelen volt inkább a bélyegdíjak megduplázását javaslatba hozni, csakhogy ez a, nagyfontosságú idea megvalósítása fennakadást ne szenvedjen. Talán a földmívelósügyi miniszter úr önmaga hozta ezt javaslatba, csak azért, hogy ezen nagy eszme, hogy ezen nagy idea keresztülvitessék. E téren ez az intézkedés határozottan büszkeségére válik Magyarországnak ós ha más téren is, ha az közgazdaság terén más irányban is ilyen radikális intézkedések történnének, mint a minők az állategészségügy terén történtek, akkor közel lenne az az idő, a mikor nem kellene úgy búsulni a magyar* gazdák helyzete felett. (Úgy van! a baloldalon.) Legyen szabad még megemlékeznem egy nagyon fontos intézményről, a mely szintén csak az utóbbi két évben kezd felvirágozni s ez az intézmény: a minta-parasztgazdaság. Én ezt nagyon fontos dolognak tartom, de itt csak azt látom, hogy az a kéz, a mely nem juttat többet a pinczeszövetkezeteknek, nem akar többet juttatni ezen legfontosabb intézménynek minél tágabb érvényesülésére sem. Pedig feltétlenül szükséges, hogy az országnak, minden része, mindén vármegyéje, sőt minden ellátva legyen ilyen mintagazdasággal •
