Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-653

653. országos ülés 1901. február <i-án, szerdán. -17 arra kérem, hogy azt az akeziót, melyet a rathének közt megindított, az összes felsőbb vármegyékre terjessze ki, mert ugyanazokat a viszonyokat meg fogja találni Árvában, Sárosban, Liptóban, a miket talált Beregben és Ungban. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! Nem hallgathatom el azokat az üdvös intézkedéseket sem, melyek egyes kisebb termelési ágaknál a minisztérium által foganatba vétettek, így a len- és kendertermelést, mely már szunnyadóban volt ós kihalni készült, a beváltási telepek létesítése által hathatósan felemelte, ós hogyha e téren a kellő áldozatokat meghozzuk, igen üdvös és eredményes tevékenység fog mutatkozni. Nagyon fontos az is, a mit a t. miniszter úr a selyemtenyésztés, méhészet ós komlótermesztés terén tett, és főleg a komlótermelós terén, a mely feltétlenül nagy haszonnal jár ós a mely gazdasági ág eddig nagyon is hézagosan lett művelve az országban. Azáltal, hogy a t. miniszter úr e téren részben vándoroktatással mintegy kitanítja a termelőket és gondoskodik esetleg az értékesítési piaczról is, nagy segélyére jön a gazdáknak ós így én e téren való tevékenységét szintén csak elismeréssel fogadom. T. képviselőház! Két nagyon fontos dologról akarok most megemlékezni, az egyik a szőlőmívelós ós bortermelés, a másik pedig az állategészségügy. A mi a. bortermelést ós szőlőmívelést illeti, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy mily óriási fontosságú mezőgazdasági ág ez, a mely a múltban a gazda keresetének úgj^szófván fő szurrogátumát képezte, a melyből az ő mellékes kiadásait fedezni tudta. Sajnos, a rossz gazdálkodáshoz még hozzájárultak az elemi esapások is, a melyek még inkább fokozták azokat a szomorú viszonyokat, a melyek a gazdák közt lábrakaptak. E téren, feltétlenül elismerem, nagy a tevékenység, úgy a vesszők termelésében, mint a karók kiosztásában; valamint gondoskodás történt arról is, hogy elegendő magyar gyártmányú szónkéneg állíttassák elő; különben újabb intézkedés folytán szónkéneg már tavaly is csak kis mértékben lett külföldről beszerezve. De mindezeknél sokkal fontosabb az, a minek a borászat terén kellene történnie ; a borkezólés és árusítás terén. T. ház! A borkezelés módja az, a mely a .gazdáknál úgyszólván hagyományszerűleg maradt apáról fiúra és így az újabb methodusokkal, a melyek a mostani izlés folytán feltétlenül megkívántatnak, nem igen ismerősek a gazdák. így tehát feltétlenül kívánatos, hogy az a borkészlet, a mely elő lesz állítva, úgy legyen kezelve, raktározva és úgy lehessen azt forgalomba, bocsátani, hogy az a szőlőmívelósnek és a gazdának, de a fogyasztónak is minden tekintetben előnyére váljék. E tekintetben fontos a pinczészet először borkezelósi szempontból, másodszor pedig értékesítési szempontból, mert ezáltal nagyobb ős esetleg egyenletesebb quántumot tudnánk piaczra bocsátani, a mi szintén nagyon fontos dolog. De fontos másodszor a hitel szempontjából is, mert arra a pinczeszövetkezetben lévő borra az illető termelő legalább kaphat előbb is hitelt, mint mikor a. kész árút eladhatja. Ez igen fontos a kistermelőre nézve, hogy pénzhez jusson és ne akkor kelljen neki elkótyavetyélni a terményét, mikor az ár alacsony, hanem akkor adhassa el, a mikor jelentősége van ós olyan alakban, a melyet jobban meg- is fizetnek. De nagyon fontos ez még az ellenőrzés szempontjából is, mert épen az ilyen pinczeszövetkezeteknek áll érdekükben és módjukban, hogy útját állják annak, — és azt meg is fogják tenni, — hogy műbőr kerüljön forgalomba, ós a hol ilyenre reá. jönnek, a szükséges intézkedéseket azonnal meg is teszik. Tehát ebből a szempontból is nagyon fontosak ezek a pinczeszövetkezetck. mert csak egyedül ezek állhatják útját a borhamisításnak. Sajnos, hogy a borhamisításra, vonatkozólag meghozott 1893: XIII. törvónyczikk végrehajtása a legutóbbi időkig úgyszólván teljesen szünetelt. A legjobban igazolja ezt a. statisztika. 1899-ben 910 kihágást jelentettek be 2604 mintából, melyekből 042 minta volt mesterséges bor; a törvény életbeléptetése óta, tehát 1894. január 4-ótől. 1434 kihágást jelentettek be 4310 bormintára vonatkozólag ós 668 panaszlottnál 1391 minta kifogásoltatott, a. mi a minták 32°/o-ának, a panaszlott felekre nézve pedig 47%-na.k felel meg. Ez a statisztika mutatja,hogy 1899-re az összes visszaéléseknek több mint háromnegyed része esik, tehát egy évben, a mikor ezen a téren a földmívelésügyi minister úr tevékenységet fejtett ki, nagyobb eredményt értek cl, mint az összes előző években. Ebből az egy statisztikából is látjuk, hogy daczára, a phylloxera pusztításainak ós daczára annak, hogy a. phylloxera pusztítása után azok a gazdák óriási befektetéssel és megerőltetéssel restaurálták szőlőjüket, a műborgyártás folytán a, legnagyobb versenynek voltak kitéve és körülbelül öt esztendő telt el a nélkül, hogy valami is történt volna, mert az 1899. évben kifejtett tevékenység mellett az előbbi öt évben kifejtett tevékenység úgyszólván számba sem jön. Ez mutatja, hogy közgazdasági tevékenységünk és az a fölött való éber őrködés kormányzatunkban úgyszólván alig