Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-668

428 6li8. országos ülés 1901. fejbruár 2S-áu, keMem ről szó sincsen, hanem a szegény papok ja vad almain ak kiegészítéséről. A zsidó egyházakra vonatkozólag azt méltóztatott mondani, hogy azokban nincs meg a felebaráti szeretet stb. Ennek taglalásába néín megyek bele. De ilyet nem is mernék soha állítani. Azt akarná a képviselő úr, — mert azt is mondta, — hogy mutassák be a zsidó egyházak hitelveiket ós hitágazataikat. Erre vonatkozólag ón csak azt tudom, hogy van egy törvényünk, a mely a vallás szabad gyakorlatáról szól. A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvónyiiyel együttesen hoztuk meg a zsidók reczepcziójáról szóló törvényt. Ennél a törvénynél kellett volna ezt az indítványt megtenni, tudniillik, hogy hitágazataikat ós hitelveiket mutassák be. De a hitágazatok bemutatásáról szó különben sem lehet, mert hiszen a: zsidó vallás hitelvei általánosan ismeretesek. Buzáth Ferencz: A miniszter úr sem ismeri! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Dehogy nem ismerem. .Ott van az ó testamentom ós mindazon könyvek, a melyek közkézen forognak. Egy reczipiált vallást arra kényszeríteni, hogy mutassa be hitágazatait, semmi esetre sem lehetséges. A mi azt illeti, hogy miképen osztatik fel az az összeg, mély a zsidó egyházak számára van fentartva, arra nézve azt felelem, hogy fel osztatik a zsidó egyházak között. Kapnak belőle az orthodoxok, kapnak a kongresszusi alapon állók stb. A zsidó hitközségek általában szervezve vannak, mindegyiknek megvan a maga szervezeti szabálya, habár nincsen törvényileg szervezett autonómiájuk. így tehát — úgy látszik — egyikét sem teljesíthetem azoknak a kívánságoknak, a melyeket a t, képviselő úr előadott, ós kérem a tételnek megszavazását.. (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. A tétel maga nem támadtatván meg, megsza vaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Az ágostai hitvallású ós evangélikus református hitvallású egyházak alapjának gyarapítására 300.000 koronaElnök : Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa).: Nyugdijak Rendes kiadások, VI. fejezet, 11. czím. Kiadás. Rendes kiadások 1,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa).• A tárczát t erhelő kölcsönök. Rendes kiadások, IX. fejezet, 5 czím. Rendes bevételek, VIII. fejezet, 36. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Tőketörlesztés 70.967 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző' (olvassa): Kamatok 2,391.197 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 14.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. T. képviselőház! Evvel a vallás- ós közoktatásügyi tárcza, költségvetése részleteiben is letárgyaltatott. (Élénk éljenzés jobbról és a középen.} Következik ezen tárczával kapcsolatosan a pénzügyi bizottságnak két jelentése. És pedig először az Erzsébet-nőiskola épülete számára szerzeiidő telek tárgyában benyújtott vallás- ós közoktatásügyi miniszteri jelentés. Ezen jelentós tárgyában javaslom, hogy azt tudomásul venni és a főrendiházzal közölni méltóztassék. (Helyeslés.) , Ezt, ha nincs észrevétel, határozatikig kimondom. ~ Továbbá a közoktatásügyi bizottság jelentése a tanítói nyugdíj- és gyámalap 1899. évi állapotáról, valamint az 1894 : XXVII. törvényczikk alapján létesített országos nyugdíj- ós gyámintézet 1899. évi állapotáról szóló vallás- ós közoktatásügyi miniszteri jelentésekről. Javaslom, hogy méltóztassék ezen jelentést is tudomásul venni ós a főrendiházzal közölni. (Helyeslés.) Miután észrevétel nincs, ezt határozatilag kimondom. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következik a napirend további tárgya: Az igazságügyi tárcza 1901. évi költségvetése. (Plósz Sándor igazságügyminiszter a terembe lép. Éljenzés jobbfelöl.) Az előadó urat illeti a szó. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Méltóztassanak hely őket elfoglalni. Csendet kérek! (Halljuk.' Halljuk!) Emmer Kornél, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! A pénzügyi bizottság az igazságügyi kormánynak,a folyó évre szóló költségvetését, mind annak az államháztartás egészébe való beillesztése, mind egyes tóteleinek pénzügyi jelentősége, mind pedig az e tótelekből kitűnő igazságügyi politika szempontjából beha,tó bírálat tárgyává tette, s annak eredményéül a költségvetést általánosságban