Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-666
<W>6. országos ülés 19ÖÍ.» február 23-án, szombaton. 36? megmaradjon, mondjon inkább le, mi majd máshová fogjuk elhelyezni. Az a, szegény ember, a kit a miniszter úr segítségével és méltányosságából megválasztottak, a ki azt hitte, hogy biztos helyre és kenyérhez jutott -él jó viszonyban volt a községgel, a mi közigazgatási szempontból szintén nagj'on fontos, leköszönt és új választás alá jutott. De áz volt a legszebb, hogy ezt a szegény embert, a kit most biztos állásából ily szelíd nyomással kiüldöztek Turőczy Vilmos főispánsága alatt, az a másik község, Tardoskedd községe, a hüvá el akarták helyezni, nem akarta megválasztani, úgy, hogy az a szegény ember két szók között a pad alá esett. Ez esak egyik példája annak, hogy a t. miniszterelnök úr legjobb, legioyalisabb, legméltáiryosabb szándékaiból a vidéken milyen tréfát űznek, s azokat semmibe sem veszik. Ennek az oka az, hogy a miniszterelnök úr nem tudta megszüntetni a visszaéléseket, hanem sajnos, azok még újakkal szaporodnak. A sérelmes eset, a melyet felhozok, egy katholikus kör alapszabályainak meg nem erősítése. És itt már a sérelem a minisztériumban követtetett el. A kúti katholikus kör épen olyan alapszabály-tervezetet terjesztett fel a minisztériumhoz, mint a minő a budapesti katholikus köré, és a többi valamennyi katholikus körök alapszabálya. Megvan a minta., az egyik úgy készül, mint a másik, minden politikai háttér nélkül, a politika teljes kizárásával. Az a kérvény, mely szabályszerűen benyújtatott, a következő elintézést nyert (olvassa) : •»Budapest, január 28-án a miniszter megbízásából Szabó Lajos, s. k. osztálytanácsos. A belügyminisztériumnak 2572/7. szám. Nyitra vármegye közönségéhez. Az alakítani szándékolt kúti katholikus kör alapszabály-tervezetnek a bemutatási záradékkai - való ellátását megtagadandónak találtam; mert a jelen esetken nem az alapszabályokban felvett és körűiirt, hanem egészen más czólra törekvő és más ezélt szolgálni hivatott egyesület létrehozására irányzott leplezett kísérlet forog fenn. Erről a A T ármegye stb.« Tegyük fel, t. ház, hogy ez igaz volna. De csak nem élünk olyan országban, a hol spiczliskedós és preventív policzia van? Kérdem, honnan tudhatta az illető osztálytanácsos úr azt. hogy mit gondolnak, mit akarnak ós fognak tenni azon férfiak, a kik csak alkotmányos jogukat akarták igénybe venni, tudniillik az egyesülési jogot? És egy ilyen rendelet magából a minisztériumból került ki. De ón magánúton értesültem, hogy mi lappang ezen ügy alatt. Ugyanabban a községben, a mely 4000 lakosságból áll, mólyen tisztelt hazánkfiai nagy pusztításokat ós károkat vittek véghez az odavaló lakosságban ós erre fogyasztási szövetkezetet alakítottak ott, ugyanazon elnöknek az elnöklése alatt, a, ki a katholikus körnek ideiglenes elnöke. És miután a fogyasztási szövetkezet virulásnak indult, a, község lakosságának anyagi gyarapodását pedig előmozdítja, a mélyen tisztelt hazafiak nem annyira a hazát, mint a saját kárukat és hasznukat tekintve, megrohanták a, főbírót és azt mondták, hogy uram, nagy lesz a. baj a, jövő választásoknál. A főbiró elment az alispánhoz, az alispán a főispánhoz és a vége az volt, hogy nézetem szerint, egészen törvénytelenül, — elhiszem, hogy a t. miniszter úrnak tudomása sincs erről, sőt bizonyos vagyok benne, — a t. miniszterelnök úr háta megett ily törvénytelen rendelet adatott ki, ily törvénytelen okadatolással a, belügyminisztériumból, mintegy útmutatásul, buzdításul a jövendő választásokra, hogy csak továbbra is a szerint a híres Bánffy-féle stílus szerint lehet dolgozni, mert a Szél]-óra alatt akármily üdvös, helyes, igazságos, méltányos is volt a miniszterelnök úr. azt odakint nem honorálják. (Igaz! a baloldalon.) A t. ház előtt ezennel felolvasom interpellácziómat (olvassa): »Interpelláczió a belügyminiszter inhoz. 1. Van-e tudomása a t. belügyminiszter urnak a 2572/V. számú belügyminiszteri rendeletről ? 2. Ha igen, helyesli ezt? 3. Ha helyesli, mily megdönthetlen bizonyítékai vannak az illetők valódi szándékairól ? 4. Ha nem helyesli, mit szándékozik ezen alkotmányos jogainkkal ellentétben lévő rendelet orvoslására tenni?* Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszternek. (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Hamuk! Halljuk!) Az interpelláczió valódi tárgyára ma nem szolgálhatok válaszszal, mert nem ismerem a tényállást. Meg fogok győződni arról, hogy mily alapon keletkezett ez a belügynniniszteri rendelet ama bizonyos egylet alapszabályainak tárgyában; akkor meritorie meg fogom adni a választ. Most csak a, t. képviselő úr kommentárjait illetőleg vagyok kénytelen két megjegyzést tenni. Az egyik az, hogy a t. képviselő úr nagyon éles konklúzióval hozott ide egy ügyet; azzal a konklúzióval élt, hogy akármit mond a miniszterelnök, illetve a belügyminiszter, tréfát űznek abból, a. mit elrendel. Ha, a t. képviselő úr ezzel az éles konklúzióval ól ellenem, akkor méltóztassék azt az ügyet, vagy azokat a motívumokat, a melyek a t. képviselő úrra azt a benyomást teszik, hogy ily következtetésre véli
