Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-666

364 666- országos iilés 1901. Iveknek lakossága egyöntetű, egynyelvű, egynemzetiségű, nekünk mindig külön kell mérlegelnünk a nemzeti szempontot, ós minden akczió előtt külön kell vizsgálnunk, vájjon megfelel-e az a magyar érdekeknek (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Nálunk, t. ház. különösen a vegyes ajkú vidékeken, különös intézkedésekkel is erősíteni kell a magyarságot, még áldozatok árán is kötelességünk a különálló magyar szigeteket támogatni, hogy hatalmas, bevehetetlen váraivá váljanak a magyarságnak. Ezt a czólt, t. képviselőház, a legbiztosabban olyan intézkedések életbeléptetésével érjük el, a melyek a műveltség, a kultúra terjesztésére szolgáinak magyar nemzeti alapon. Méltóztatik tudni, hogy az erdélyi részekben több vármegye van, a melyekben a román lakosság számszerint túlsúlyban van. Ezen számszerű többséget csakis a. magyar elemnek, a magyarságnak erősítésével lehet ellensúlyozni és csak íg}^ lehet elérni azt, hogy a vezérszerep mindenütt a magyarság kezében maradjon. Ebben a törekvésben, t. ház, nincs semmiféle ellenséges indulat, nincs semmi támadás a nem magyarajkú polgártársainkkal szemben, a, kiknek sem nyelvét, sem nemzetiségét bántani nem akarjuk. Mi csak azt akarjuk, hogy ebben az országban az értelmiségnek, a közéletnek, a társadalomnak jellege mindenütt magyar legyen. Torda-Aranyos vármegye is azon vármegyék közé tartozik, a melyekben a román ajkú lakosság nagy többségben van. A megyének mintegy 150.000 lakosa közül több mint 100.000 román ajkú; a lakosság ezen számarányából önként és természetszerűleg következik, hogy Torda-Aranyos vármegye is ama vármegyék közé tartozik, a melyekben a magyarság, a, magyar elem erősítése úgy a törvénjdiozás, mint a kormány különös gondoskodásának kell, hogy tárgyát képezze. Ebből a szempontból, magyar nemzeti szempontból ítélendő meg a Tordán felállítandó gimnázium kérdése. Magyar ember, magyar államférfi nem helyezkedhetik ai'ra a ridegálláspontra, hogy Torda elég közel van Kolozsvárhoz, a hol három gimnázium is van, tehát felesleges volna Tordán külön gimnáziumot állítani, hanem azt kell szemünk előtt tartanunk, hogy Torda egy nagy magyar központ, egy nagy magyar sziget, a melyet erősítenünk' kell, hogy diadalmasan ellenállhasson a körülötte levő román tenger hullámcsapásainak, ós mint világító toron}- a magyar kultúra, a magyar tudomány szövótnekóvel bevilágíthassa az egész megye területét. (Egy hang a szélső baloldalon: Mind egy gimnázium!) Barabás Béla: Volt ott gimnázium, az február 23-sín, szi>m!>at«B. unitáriusoké! (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem választottak függetlenségi képviselőt, hát elvették!) Pap Sámuel: A mikor Torda város kórvénye a t. ház előtt feküdt, egy Tordán felállítandó gimnázimnra vonatkozólag, már voltam bátor felhozni mindazokat az indokokat, azoka,t a történelmi, nemzetiségi ós méltányossági indokokat, a melyek a gimnázium felállítása mellett szólnak. Azokhoz, t. ház, a miket akkor mondottam, hozzátenni nem akarok ezen alkalommal semmit, mert nem akarom a t. ház türelmét sokáig igénybe venni. (Halljuk! Halljuk.') De legyen szabad még -csak egy körülményt felhoznom. Beszélik, hogy Tordán a, románok készülnek gimnáziumot állítani. (Mozgás.) Nem tudom, hogy ez a hir mennyiben felel meg a valóságnak, hogy a román körök tényleg komolyan foglalkoznak-e ezzel áz eszmével : de azt tapasztalásból mondhatom, a min különben legkevósbbó sem lehet csodálkozni, hogy Tordán, ebben a tőzsgyökeres magyar városban ennek a hirnek még az árnyéka, is könnyen érthető nyugtalanságot és izgatottságot keltett. Ezt a nyugtalanságot, t. ház, csak az által lehetne eloszlatni, ha. a kormány ott állami gimnáziumot állítana: fel és ezáltal elejét venné, örökre útját vágná a fenyegető román szellemi gimnáziumnak. Nem akarom, t. ház, azokat a következményeket részletesen ecsetelni, a melyeket egy Tordán felállítandó román gimnázium maga után vonna; és pedig azért nem teszem ezt, mert nem képzelem, hogy egy kormány ennek az eszmének megvalósítását valaha megengedhetné. Én bizom a t. kormánynak és a t. miniszter úrnak jóindulatában, a melylyel ezen kiválólag fontos nemzeti ügyet felfogja és kezeli ; azért is ezen alkalommal csak arra szorítkozom, hogy a t. miniszter úrnak figyelmét erre a kérdésre még egyszer felhívjam ós-kérjem, hogy ezt a kérdést lehetőleg gyorsan és sürgősen kedvező megoldáshoz vezesse. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Egész röviden kívánom a t. miniszter úr figyelmét igénybe venni. Közgazdasági és egészségi szempontból nagyon fontos az, a mit mondani akarok. Ez az, hogy a nagy szünidő beosztása lehetőleg kedvezően oldassék meg. Mindnyájan tudjuk, hogy a vizsgaidőszak majdnem egy hónapot foglal el és így igen sok szülő, ki gyermekei egészsége kedvéért már korábban szeretne gyermekeivel a szabadba kimenni, mondjuk fürdőbe, a Balaton partjára, vagy villájába, ezt nem teheti.