Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-666
(ifíG. országos ülés 1901. február 23-iin, szombaton. 365 Pedig egészségi szempontból nagyon kívánatos, hogy a szünidő minél inkább ki legyen használva. Másrészt tudjuk, hogy a magyar fürdők nagy mérvben deficzitben vannak. Ennek oka főleg az, hogy a fürdő-szezon rövid, mert a gyermekek ós a gyermekes szülők igen rövid időt tölthetnek egyes fürdőkben. Nagyon későn hagyhatják ugyanis el csak a várost ós korán kell bejönniök ismét épen a gyermekeknek iskolába járása miatt. Minthogy mindnyájan tudjuk, hogy a vizsga körülbelül egy hónapot vesz igénybe azért, mert az egyik vizsga között és a. másik-között nagy időköz van, kérem a t. miniszter urat, hogy ezeken valamiképen változtasson. Nem látom kellőleg indokolva, hogy a vizsgák kedvóért miért kell. a fiúnak egy pár hétnél tovább a városban maradni. Hiszen a vizsga tulaj donképen nem is a gyermeknek tudására, hanem inkább a tanárnak ellenőrzésére van. A tanárnak pedig tudnia kell, hogy az a fiú mit tud; tehát annak sem kell a vizsga, csak arra szükséges tehát avizsga, hogy a tanár egyes esetekben terrorizmust gyakorolhasson .a gyermekekre. A vizsgával tulajdonképen csak ennek a czélnak szolgálunk, mert a. vizsgára sem többet, sem kevesebbet nem tud az illető gyermek. Ezért a vizsgáért majdnem egy hónappal tovább tartani a gyermeket és a szülőket akadályozni, hogy gyermekeikkel fürdőbe menjenek, különösen akkor, mikor amugyis olyan túlterheltség van az iskolákban, egyrészt egészségi szempontból, másrészt a fürdőkre való tekintettel közgazdasági szempontból, határozottan káros. Nagyon fontos tehát, hogy a szünidő lehetőleg meghosszabbíttassék. Ezért óhajtom az igen tisztelt miniszter urnak megfontolás végett szives figyelmébe ajánlani, hogy a vizsgákat a legrövidebb időre szorítsa, hogy az az idő, a mely eddig vizsgákra haszontalanul el lett pazarolva, a szülők és gyermekek üdülésére szolgáljon. Épen úgy figyelmébe ajánlom a szeptemberi korai visszajövetélt, a melynek szintén nincsen értelme, mert tulajdonkópen akkor még nem kezdődnek az iskolák. Tudom, nem lehet ezt a kérdést ötletszerűen eldönteni, de arra kérem a t. miniszter urat, tegye ezt megfontolás tárgyává, mert minden tekintetben nagyon fontos ez a kérdés. Ezeket óhajtottam felhozni. (Helyeslés halról.) Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István: Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk!) Mindenben csatlakozom az előttem szólott Major Ferencz t. képviselőtársam által elmondottakhoz. Igaza van e tekintetben úgy közegészségügyi, mint közgazdasági szempontból, mert bizony a szülők zsebét igen is érinti ez a visszás helyzet. Saját tapasztalatomból is nagyon jól tudom, hogy példának okáért június havában a gimnáziumokban már csak egy pár előadási nap A r an, mert a tanárok az érettségi vizsgákkal vannak elfoglalva., az alsóbb osztályú tanulók pedig mégis visszatartatnak e pár napi előadás miatt 30 napig, itt a rossz levegőben ós a nagy hőségben, a városban. (Úgy van! bal felöl.) Eltekintve attól, hogy ez az egész családra kihatással bir; az egész család gazdasági berendezését, nyaralását megdrágítja, s megnehezíti: ez még erkölcsi szempontból is veszélyes, mert a családnak egy része kimegy falura, és a fiatal gyermekek sok esetben nincsenek a. kellő felügyelet alatt. (Úgy van! Úgy van! balfelöl:) Azt hiszem, hogy épen így áll a dolog a szeptemberben való korai bejövetellel is. Azt hinném, hogy ezen egy kis jóakarattal, ós ha nem mindig a theoria szempontjából Ítélnék meg a dolgot, nagyon könnyen lehetne segíteni, akként, ha a többi osztályok vizsgáit június elején bevégeznék, és az érettségi AÚzsgálatokat, a melyek a legnehezebbek, és a legtöbb előkészületi, időt kívánják, június folyamán tartanák meg. így segítve lenne a gyermekeken; segítve lenne a szülőkön is, és orvosoltatnék a helyzet közgazdasági szempontból is. Higyje el a t. miniszter úr, hogy ez oly népszerű eljárás lenne, és oly fontos e kérdés közgazdasági tekintetben is, (Úgy vau ! bal felöl.) hogy nagyon kívánatos, hogy ezt nemcsak meggondolás tárgyává, hanem gyors és alapos intézkedés tárgyává is tenni méltóztassék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senkisem kíván, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a. ház a szóban forgó tételt: igen, vagy nem ? (Igen !) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Bocsánatot kérek, de itt a gimnáziumok tételénél egy módosítványt van szerencsém benyújtani a szegedi főgimnázium épületére, és belső felszerelésére szükséges 440.000 korona tekintetében ... Elnök: Legyen szabad figyelmeztetnem a t. miniszter urat, hogy most a, személyi járandóságok tételénél vagyunk. Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter: Bocsánatot kérek, akkor majd az illető tételnél fogom megtenni megjegyzéseimet. Elnök: A kérdés az, hogy a személyi járandóságok czímén előirányzott 1,813.514 korona összeget a ház megszavazza-e : igen, vagy nem ? (Igen.') A ház ez összeget megszavazza. T. ház! Miután a ház mai határozatával úgy intézkedett, hogy tekintettel arra, hogy
