Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

Február 14-én, csütörtökön. 923 660. országos ülés lf>01. f iskolának, annak a tanítónak megfelelő könyv­tár álljon rendelkezésére. (Tetszés és helyeslés.) Csaknem évtizedeken keresztfa feledésbe ment ez a régi rendszer; ezt most felújítottam és remélem, hogy ezzel ismét hasznos szolgála­tokat tehetünk az ország kulturális ügyének. (Helyeslés a jobboldalon). A népoktatás területén, t. képviselőház, kiváló gondot fordítottam a népiskolák elhe­lyezésének kérdésére. Körülbelül nyolczmillió korona az, a mit népiskolai építkezésekre for­dítottam, illetve fordítok. Az 1899 : XIV." törvényezikk kétmillió koronát adott rendel­kezésemre azoknak a népiskoláknak elhelyezé­sére, a melyek a, saját, tudniillik az állam épületeiben voltak elhelyezve. Viszont ötmillió korona van most rendelkezésemre fokozatosan a bérházakban elhelyezett népiskolák felépíté­sére. Mert valóban az államnak még sem lehet tűrnie azt, hogy iskolái oly rosszul legyenek elhelyezve. Mert mikor az állam a felekezeti és a községi iskolák fentartóit figyelmezteti, hogy jobban, czélszerűbben helyezzék el az iskolákat: azok viszont nagyon könnyen utal­hatnak néhány állami iskola elhelvezésóre, hogy előbb jó példával járjon elől a, minisz­ter. Tehát mái 1 égető kérdés volt nemcsak ebből a szempontból, hanem általános pedagó­giai és hygieniai szempontból is, hogy ezen a bajon segítsünk. Én lehetőleg úgy akarok ezen segíteni, hogy öt évre felosztom ezt, bevonva a vármegyéket, a vármegyei közigazgatási bizottságokat, sőt helyi ellenőrző építési bi­zottságokat is, úgy, hogy az építés a lehető legnagyobb ellen őrzés gyakorlása mellett foga­natosíttassák. És, nem. tudom, hogy mennyi­ben sikerűi, mennyiben nem sikerűi, de egy­úttal az építési terveket olyan alakban dolgoztattam át, a, mely — hogy úgy fejezzem ki magamat — a magyaros ornamentikának megfelel, hogy mégis bizonyos magy iros orna­mentikával legyenek az iskolai épületek ellátva ; mert fájdalom, abban a nézetben vagyok, hogy magyar építési stil ma még nincs, tehát ezt nem Írhattam elő, hanem igenis magyar orna­mentikát lehetőleg alkalmazandónak tartok. ('Elénk helyeslés a jobboldalon..) Az állami elemi népiskolák szervezésénél azokat az irányelveket követem, a. melyeket a t. képviselőház előtt többször volt szeren­csém kifejteni és a melyeket az úgynevezett párhuzamos politikának neveztem, azaz, hogy félállítom a népiskolákat vegyes, tiszta magyar ós tiszta nemzetiségi vidékeken. De, t. ház, tekintélyes helyről, a sajtóban is egyszer sze­memre vetették, hogy túlságosan protezsálom a magyar vidékeket, (Helyeslés jobbfelöl.) hogy túlságos súlyt fektetek a tiszta magyar vidé­kekre- és ennek folytán elhanyagolom a nem­zetiségi vidékeket. Hát, t. képviselőház, én nem hanyagolom el a nemzetiségi vidékeket, de soha sem csináltam titkot abból, sőt egye­nesen politikám egyik sarkelvévé tettem azt, hogy én a magyar fajnak kulturális súlyát akarom emelni. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Mert ha azt mondjuk mindig, hogy ennek a nemizetnek és ennek az. államnak magyarnak kell lennie, a magyar legyen az, 3: mely vezessen : hát ha a kulturális faj súlyát elhanyagoljuk, minő értékkel nehezedik akkor ez a magyarság úgyszólván az állami nemzeti és társadalmi életre, ha ezt elhanyagoljuk ? (Úgy van! jobbfelöl.) De mivel azt vettem észre, hogy a be­iskolázott magyar gyermekeknek száma nincs arányban a többi nemzetiségek beiskolázott gyermekeinek számarányával, igenis, ón bizo­nyos tekintetben a magyar vidékeket, — hogy úgy fejezzem ki magamat, — protezsálom. (Helyeslés jobbfelöl.) De azért, t. képviselőház, ez nem áll úgy, hogy a nemzetiségi vidékek elhányagoltatnak, mert például utóbb is 297 állami iskola közül 247 községben tiszta ma­gyar volt 97, vegyes és tiszta nemzetiségi. 150 község. De azért, t. képviselőház, szememre ve­tették azt is, hogy a nagyobb magyar váro­sokban államosítok. A nagyold) magyar váro­sokban kellett különösen gondoskodni arról,., hogy a be nem iskolázott gyermekek .megfelelő) iskola-helyiséget kapjanak és megfelelő iskolai tanerőkkel láttassanak el. Hát, t. képviselő­ház, igaz, hogy én Szegeden, Hódmezővásár­helyen — és még sokat tudnék felhozni — államosítottom a községi iskolákat. De midőn mórlegeltem azt, hogy ezen városoknak milyen nagy áldozatokat kell hozniok, hogy néha megijed az ember, a midőn hallja, hogy 120—180°/o pótadót fizetnek : akkor lehetet­len volt ezen városoktól megvonnom az álla­mosítást. Es legyenek meggyőződve, ezek a városok tetemes áldozatot is hoztak. (He­lyeslés a jobboldalon.) üls én azt hiszem, igen. nagy szolgálatot teszek épen azon általam kifejtett magyar kulturális politikának, amikor ott a nagy városokban eddig be nem iskolá­zott magyar gyermekek kellő oktatásáról gon­doskodom. (Igaz! Úgy vwn! a jobboldalon.) Az állami iskolák képének egy érdekes oldalát fogja, a t. képviselőház előtt feltün­tetni, ha annyit konstatálok, hogy 1901-béri, tehát már ezt a, budgetet is beleveszem, 3650 állami tanító fog működni, míg 1895-ben csak 1300 ilyen tanító volt; tehát ezeknek a száma csaknem megháromszorosodott. Ma már az az összeg is, a. melyet erre fordítunk, a mely

Next

/
Thumbnails
Contents