Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

Február 14-én, csütörtökön. 923 660. országos ülés lf>01. f iskolának, annak a tanítónak megfelelő könyvtár álljon rendelkezésére. (Tetszés és helyeslés.) Csaknem évtizedeken keresztfa feledésbe ment ez a régi rendszer; ezt most felújítottam és remélem, hogy ezzel ismét hasznos szolgálatokat tehetünk az ország kulturális ügyének. (Helyeslés a jobboldalon). A népoktatás területén, t. képviselőház, kiváló gondot fordítottam a népiskolák elhelyezésének kérdésére. Körülbelül nyolczmillió korona az, a mit népiskolai építkezésekre fordítottam, illetve fordítok. Az 1899 : XIV." törvényezikk kétmillió koronát adott rendelkezésemre azoknak a népiskoláknak elhelyezésére, a melyek a, saját, tudniillik az állam épületeiben voltak elhelyezve. Viszont ötmillió korona van most rendelkezésemre fokozatosan a bérházakban elhelyezett népiskolák felépítésére. Mert valóban az államnak még sem lehet tűrnie azt, hogy iskolái oly rosszul legyenek elhelyezve. Mert mikor az állam a felekezeti és a községi iskolák fentartóit figyelmezteti, hogy jobban, czélszerűbben helyezzék el az iskolákat: azok viszont nagyon könnyen utalhatnak néhány állami iskola elhelvezésóre, hogy előbb jó példával járjon elől a, miniszter. Tehát mái

1 égető kérdés volt nemcsak ebből a szempontból, hanem általános pedagógiai és hygieniai szempontból is, hogy ezen a bajon segítsünk. Én lehetőleg úgy akarok ezen segíteni, hogy öt évre felosztom ezt, bevonva a vármegyéket, a vármegyei közigazgatási bizottságokat, sőt helyi ellenőrző építési bizottságokat is, úgy, hogy az építés a lehető legnagyobb ellen őrzés gyakorlása mellett foganatosíttassák. És, nem. tudom, hogy mennyiben sikerűi, mennyiben nem sikerűi, de egyúttal az építési terveket olyan alakban dolgoztattam át, a, mely — hogy úgy fejezzem ki magamat — a magyaros ornamentikának megfelel, hogy mégis bizonyos magy iros ornamentikával legyenek az iskolai épületek ellátva ; mert fájdalom, abban a nézetben vagyok, hogy magyar építési stil ma még nincs, tehát ezt nem Írhattam elő, hanem igenis magyar ornamentikát lehetőleg alkalmazandónak tartok. ('Elénk helyeslés a jobboldalon..) Az állami elemi népiskolák szervezésénél azokat az irányelveket követem, a. melyeket a t. képviselőház előtt többször volt szerencsém kifejteni és a melyeket az úgynevezett párhuzamos politikának neveztem, azaz, hogy félállítom a népiskolákat vegyes, tiszta magyar ós tiszta nemzetiségi vidékeken. De, t. ház, tekintélyes helyről, a sajtóban is egyszer szememre vetették, hogy túlságosan protezsálom a magyar vidékeket, (Helyeslés jobbfelöl.) hogy túlságos súlyt fektetek a tiszta magyar vidékekre- és ennek folytán elhanyagolom a nemzetiségi vidékeket. Hát, t. képviselőház, én nem hanyagolom el a nemzetiségi vidékeket, de soha sem csináltam titkot abból, sőt egyenesen politikám egyik sarkelvévé tettem azt, hogy én a magyar fajnak kulturális súlyát akarom emelni. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Mert ha azt mondjuk mindig, hogy ennek a nemizetnek és ennek az. államnak magyarnak kell lennie, a magyar legyen az, 3: mely vezessen : hát ha a kulturális faj súlyát elhanyagoljuk, minő értékkel nehezedik akkor ez a magyarság úgyszólván az állami nemzeti és társadalmi életre, ha ezt elhanyagoljuk ? (Úgy van! jobbfelöl.) De mivel azt vettem észre, hogy a beiskolázott magyar gyermekeknek száma nincs arányban a többi nemzetiségek beiskolázott gyermekeinek számarányával, igenis, ón bizonyos tekintetben a magyar vidékeket, — hogy úgy fejezzem ki magamat, — protezsálom. (Helyeslés jobbfelöl.) De azért, t. képviselőház, ez nem áll úgy, hogy a nemzetiségi vidékek elhányagoltatnak, mert például utóbb is 297 állami iskola közül 247 községben tiszta magyar volt 97, vegyes és tiszta nemzetiségi. 150 község. De azért, t. képviselőház, szememre vetették azt is, hogy a nagyobb magyar városokban államosítok. A nagyold) magyar városokban kellett különösen gondoskodni arról,., hogy a be nem iskolázott gyermekek .megfelelő) iskola-helyiséget kapjanak és megfelelő iskolai tanerőkkel láttassanak el. Hát, t. képviselőház, igaz, hogy én Szegeden, Hódmezővásárhelyen — és még sokat tudnék felhozni — államosítottom a községi iskolákat. De midőn mórlegeltem azt, hogy ezen városoknak milyen nagy áldozatokat kell hozniok, hogy néha megijed az ember, a midőn hallja, hogy 120—180°/o pótadót fizetnek : akkor lehetetlen volt ezen városoktól megvonnom az államosítást. Es legyenek meggyőződve, ezek a városok tetemes áldozatot is hoztak. (Helyeslés a jobboldalon.) üls én azt hiszem, igen. nagy szolgálatot teszek épen azon általam kifejtett magyar kulturális politikának, amikor ott a nagy városokban eddig be nem iskolázott magyar gyermekek kellő oktatásáról gondoskodom. (Igaz! Úgy vwn! a jobboldalon.) Az állami iskolák képének egy érdekes oldalát fogja, a t. képviselőház előtt feltüntetni, ha annyit konstatálok, hogy 1901-béri, tehát már ezt a, budgetet is beleveszem, 3650 állami tanító fog működni, míg 1895-ben csak 1300 ilyen tanító volt; tehát ezeknek a száma csaknem megháromszorosodott. Ma már az az összeg is, a. melyet erre fordítunk, a mely