Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-660
226 6<>0. országos ölés 1901. február 14-én, csütörtökön. Főczólom épen az volt, Hogy a későbbi viták köréből kikapcsolva, jelezzem teljes objektivitással a modern iskolára vonatkozólag" álláspontomat és bejelentsem azt. hogy e kérdést folytonosan napirenden kívánom tartani addig, míg megérlelődik; mégis még néhány részében resszortomnak kívánok a t. háznak tájékozást nyújtani, a mi kötelességem is. A felső oktatásról akarok néhány szót szólni. (Halljuk! Halljuk!) Azt a programmot, melyet a felső oktatásra vonatkozólag kifejteni szerencsém volt, igyekezem "fokozatosan végrehajtani. Az egyetemi tanárok fizetésrendezése, a műegyetemi tanterv és vizsgálati szaháfyzat, az új orvosi szigorlati rendtartás, a szünidőszabályozás, a tanárképzés reformja; ezek azok, a mikre utalhatok, melyek mint organikus szabályok ezen a téren már életbelépték. De ne méltóztassék egy perczig sem kételkedni abban, hogy ón attól a programmtől, hogy a,z egyetemi oktatás törvény által szabályoztassék, egy perczig is eltérjek. Én azt mondtam akkor itt a ház előtt, hogy ez bonyolult és nehéz kérdés, ós határidőre egyáltalában nem vállalkozom, hogy tudniillik mikor lehetek abban a, helyzetben, hogy az egyetemre vonatkozó törvényjavaslatot a ház elé terjeszthessem : de igenis, az előmunkálatok a legkomolyabban készülnek, és én óhajtom leginkább, hogy ez a kérdés minél előbb törvényhozásilag megoldható legyen. Egy másik ígéretem azonban van, melyet eddig nem váltottam be, ós a melyre nézve egész nyíltan ós őszintén akarok a t. ház előtt előzetesen nyilatkozni, és ez a jogi szakoktatás reformjára vonatkozó törvény. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy én az erre vonatkozó tervezetet indokolásával együtt elkészítettem, ki is nyomattam, elküldtem n jogakadémiák fentartóinak, az egyetemek ós jogakadémiák tanári testületeinek, a kiktől beérkeztek a vélemények. Én nem tartozom azok közé, t. ház, a kik azért kérnek véleményt, hogy azt ignorálják, hanem azért kérek, hogy azt meghallgassam ós összeegyeztessem a saját álláspontommal; s ha úgy látom, hogy az én álláspontom esetleg olyan akadályokba ütközik, melyek az egész reformnak sikerét koczkáztatnák, akkor én az egész reform érdekében kisebb, tehát nem elvi kqnczessziókat szívesen teszek. Méltóztatnak tudni, hogy milyen megütközéssel vették az előadói tervezetnek azon intézkedését, mely a jogakadémiák szókhelyein nem engedte meg a vizsgálóbizottságok működését. Én meg vagyok győződve, hogy ez nem is volna helyes, mert ez a. kihagyott jogakadémiáknak körülbelül megszűntét jelentené. Azért és még egyéb okokból újólag átdolgoztattam ezen javaslatot, és azt hiszem, hogy sikerűit nekem úgy összeállítani azt a vizsgálóbizottságot, hogy a vizsgálat theoretikai szinvonalat teljesen meg tudom őrizni, vizsgálati megbízhatóságát minden kételyen felül helyezni, és mégis sikerülni fog, hogy minden jogakadémia székhelyén vizsgálóbizottság legyen. Van ennek módja, — nem akarok erre bővebben kiterjeszkedni, — oly mód ez ugyanis, mely az állam megbízottjának is, ha esetleg a mégsem tartatnék olyan szigorral ós olyan színvonalon, mint a hogy tartatni kell, lehetővé teszi az illetőt egy más vizsgálóbizottsághoz utasítani, de ugyanott. Ebből azonban ne tessék egy perczig sem. arra a következtetésre jutni, hogy azokat az alapelveket, melyeket itt a ház színe előtt kifejtettem, talán feladtam. Nem; ón a kötelező tudorság megszüntetése mellett vagyok. (Elénk helyeslés.) Az nem tudományos fok ma már, az egy közönséges államvizsgakarakterrel bíró vizsga,, a hogy ma kezeltetik. Én a tudorság, mint tudományos jellegű fokozat mellett vagyok ; csak mellesleg jegyzem meg. most foglalkozom azzal is, hogy a politechnikumon is behozassák a műszaki tudorság. (Helyeslés.) E kérdés is előrehaladott stádiumban van; de a műszaki tudorság is csak tudományos fok lesz és nem pótolja azokat a vizsgákat, melyek a műegyetemen megkövetelteknek. Kérdezzenek meg a t. képviselő urak bárkit, minő veszedelme ennek az országnak az a bifurkáczió, a külön jogi ós külön államtudományi képesítés. (Igás! Úgy van!) Kérdezzenek meg bárkit, a kik bürók élén vannak és csak az államtudományi vizsgálaton keresztülment ifjakkal dolgoznak, — tisztelet a, kivételeknek, mert természetesen ilyenek is vannak — csaknem mind hézagos előkószültséggel bírnak. Érzi az ember, hogy a. jogi tudásnak még az alapjaiban is tántorognak. Ezt a bifurkácziót pedig, mert akkor igen divatos jelszó volt, csaknem egyhangúlag" vitték keresztül. Javaslatom szerint a bifurkáczió megszűnik ós egységes jogi államvizsga lesz. Ragaszkodom ahhoz is, hogy a főbb tárgyakból kötelező kolloquium legyen, (Helyeslés.) a mit szemináriumokkal, vagy praktikumokkal helyettesíteni lehet. Azért késett a reform, mert újra át kellett dolgoznom ós mivel szoros kapcsolatban van az egységes gyakorlati vizsgával, mely az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozik; mert a mint ón be fogom terjeszteni a, javaslatot, egyidejűleg az igazságügyunmiszter úr is beterjeszti az egységes gyakorlati vizsgája vonafkozó törvényjavaslatot, a mely megszünteti a külön ügyvédi és külön birói gyakorlati vizsgát, mert az is már régi anomália. Mielőtt ezt tenném,