Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

226 6<>0. országos ölés 1901. február 14-én, csütörtökön. Főczólom épen az volt, Hogy a későbbi viták köréből kikapcsolva, jelezzem teljes objektivi­tással a modern iskolára vonatkozólag" állás­pontomat és bejelentsem azt. hogy e kérdést folytonosan napirenden kívánom tartani addig, míg megérlelődik; mégis még néhány részében resszortomnak kívánok a t. háznak tájékozást nyújtani, a mi kötelességem is. A felső oktatásról akarok néhány szót szólni. (Halljuk! Halljuk!) Azt a programmot, melyet a felső oktatásra vonatkozólag kifejteni szerencsém volt, igyekezem "fokozatosan végre­hajtani. Az egyetemi tanárok fizetésrendezése, a műegyetemi tanterv és vizsgálati szaháfyzat, az új orvosi szigorlati rendtartás, a szünidő­szabályozás, a tanárképzés reformja; ezek azok, a mikre utalhatok, melyek mint organikus sza­bályok ezen a téren már életbelépték. De ne méltóztassék egy perczig sem kételkedni ab­ban, hogy ón attól a programmtől, hogy a,z egyetemi oktatás törvény által szabályoztas­sék, egy perczig is eltérjek. Én azt mondtam akkor itt a ház előtt, hogy ez bonyolult és nehéz kérdés, ós határidőre egyáltalában nem vállalkozom, hogy tudniillik mikor lehetek abban a, helyzetben, hogy az egyetemre vo­natkozó törvényjavaslatot a ház elé terjeszt­hessem : de igenis, az előmunkálatok a legkomo­lyabban készülnek, és én óhajtom leginkább, hogy ez a kérdés minél előbb törvényhozásilag megoldható legyen. Egy másik ígéretem azon­ban van, melyet eddig nem váltottam be, ós a melyre nézve egész nyíltan ós őszintén akarok a t. ház előtt előzetesen nyilatkozni, és ez a jogi szakoktatás reformjára vonatkozó törvény. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy én az erre vonatkozó tervezetet indoko­lásával együtt elkészítettem, ki is nyomattam, elküldtem n jogakadémiák fentartóinak, az egyetemek ós jogakadémiák tanári testületei­nek, a kiktől beérkeztek a vélemények. Én nem tartozom azok közé, t. ház, a kik azért kérnek véleményt, hogy azt ignorálják, hanem azért kérek, hogy azt meghallgassam ós össze­egyeztessem a saját álláspontommal; s ha úgy látom, hogy az én álláspontom esetleg olyan akadályokba ütközik, melyek az egész reform­nak sikerét koczkáztatnák, akkor én az egész reform érdekében kisebb, tehát nem elvi kqn­czessziókat szívesen teszek. Méltóztatnak tudni, hogy milyen megütközéssel vették az előadói tervezetnek azon intézkedését, mely a jogaka­démiák szókhelyein nem engedte meg a vizs­gálóbizottságok működését. Én meg vagyok győződve, hogy ez nem is volna helyes, mert ez a. kihagyott jogakadémiáknak körülbelül megszűntét jelentené. Azért és még egyéb okokból újólag átdolgoztattam ezen javaslatot, és azt hiszem, hogy sikerűit nekem úgy össze­állítani azt a vizsgálóbizottságot, hogy a vizs­gálat theoretikai szinvonalat teljesen meg tu­dom őrizni, vizsgálati megbízhatóságát minden kételyen felül helyezni, és mégis sikerülni fog, hogy minden jogakadémia székhelyén vizsgáló­bizottság legyen. Van ennek módja, — nem akarok erre bővebben kiterjeszkedni, — oly mód ez ugyanis, mely az állam megbízottjának is, ha esetleg a mégsem tartatnék olyan szigorral ós olyan színvonalon, mint a hogy tartatni kell, lehetővé teszi az illetőt egy más vizsgálóbizottsághoz utasítani, de ugyanott. Ebből azonban ne tessék egy per­czig sem. arra a következtetésre jutni, hogy azokat az alapelveket, melyeket itt a ház színe előtt kifejtettem, talán feladtam. Nem; ón a kötelező tudorság megszüntetése mellett vagyok. (Elénk helyeslés.) Az nem tudományos fok ma már, az egy közönséges államvizsga­karakterrel bíró vizsga,, a hogy ma kezeltetik. Én a tudorság, mint tudományos jellegű fo­kozat mellett vagyok ; csak mellesleg jegyzem meg. most foglalkozom azzal is, hogy a poli­technikumon is behozassák a műszaki tudor­ság. (Helyeslés.) E kérdés is előrehaladott stá­diumban van; de a műszaki tudorság is csak tudományos fok lesz és nem pótolja azokat a vizsgákat, melyek a műegyetemen megköve­telteknek. Kérdezzenek meg a t. képviselő urak bárkit, minő veszedelme ennek az országnak az a bifurkáczió, a külön jogi ós külön állam­tudományi képesítés. (Igás! Úgy van!) Kérdez­zenek meg bárkit, a kik bürók élén vannak és csak az államtudományi vizsgálaton ke­resztülment ifjakkal dolgoznak, — tisztelet a, kivételeknek, mert természetesen ilyenek is vannak — csaknem mind hézagos előkószült­séggel bírnak. Érzi az ember, hogy a. jogi tudásnak még az alapjaiban is tántorognak. Ezt a bifurkácziót pedig, mert akkor igen divatos jelszó volt, csaknem egyhangúlag" vit­ték keresztül. Javaslatom szerint a bifurkáczió megszűnik ós egységes jogi államvizsga lesz. Ragaszkodom ahhoz is, hogy a főbb tár­gyakból kötelező kolloquium legyen, (Helyeslés.) a mit szemináriumokkal, vagy praktikumok­kal helyettesíteni lehet. Azért késett a reform, mert újra át kellett dolgoznom ós mivel szo­ros kapcsolatban van az egységes gyakorlati vizsgával, mely az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozik; mert a mint ón be fo­gom terjeszteni a, javaslatot, egyidejűleg az igazságügyunmiszter úr is beterjeszti az egy­séges gyakorlati vizsgája vonafkozó törvény­javaslatot, a mely megszünteti a külön ügy­védi és külön birói gyakorlati vizsgát, mert az is már régi anomália. Mielőtt ezt tenném,

Next

/
Thumbnails
Contents