Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

(MM), országos ülés 1901. február 14-eii, csütörtökön. 217 Elnök: Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa).- Beruházások 83.076 korona,. Elnök: Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 939.494 korona. Elnök: r Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa) : Rendkívüli bevételek. A vízaknai fürdő építkezésére az országos közgazdasági alapból felveendő és 4%-kal kamatozó kölcsön 40.000 korona. Elnök: r Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa) : Perköltségek, XXI. fejezet. XX. czím. Rendes bevételek, VII. fejezet, 17. czím. Kiodás. Rendes kiadások 68.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 65.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa): Gazdasági műszaki hivatal és telepítési szolgálat. Rendes kiadások, XX. fejezet, 21. czím. Rendkívüli kiadások : Átmeneti kiadások, XII. fejezet, 12. czím. Rendkívüli bevételek V. fejezet, 9. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 45.114 korona. Elnök: Megszavaztatik. Buzáth Ferencz jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. ház! A t. miniszter úr minden egyes, itt történt felszólalására reflektált; reflektált az ón megjegyzéseimre is, a melyek a telepítési ügyre vonatkoztak. Legbehatóbban foglalkozott azonban a lótenyésztéssel, s ebből azt látom, hogy Magyarországon ma is fontosabb a ló-tenyésztés, mint a népnek érdeke, és ez mindig így lesz, a míg csak a parlament nem akképen lesz összeállítva, a mint azt az ország népretegei megkívánhatják, hogy ugyanis a társadalmi foglalkozás minden ága egyenletesen legyen képviselve a parlamentben, ós pedig úgy, hogy ne álljon háromnegyed részben földbirtokosokból ós egynegyed részben honorácziórokból, iparos és kereskedő pedig ne legyen benne. Egyformán legyenek felosztva az egyes néprétegek képviseletei. Minthogy ez most nincs így, azért van az, hogy bizonyos kérdések, a melyek egyes osztályokat érdekelnek, behatóbban tárgyaltatnak, ós az oly kérdések, mint a milyen a telepítés, csak néhánv perez alatt átmenetileg intéztetik el. A telepítési kórdós nálunk szoczialipolitikai kérdés; ezzel akarjuk kiküszöbölni Magyarországon az agrárszoczializmust. Természetes, hogy azokkal az eszközökkel, a melyekkel a földmívelésügyi kormány rendelkezik, a bajt nem lehet orvosolni. Ha a t. földmívelésügvi UÉFV-H. NAPLÓ. 1896-1901. XXXIII. KÖTET.' miniszter úr oly kölcsönnel állna elő, a mely a telepítési ügy előmozdítását czélozná, azt hiszem, nem volna senki, a ki ettől hozzájárulását megtagadná. De azok az eszközök, a melyek az 1894 : V. törvényczikk alapján a t. miniszter úr rendelkezésére állanak, teljesen elégtelenek. Öt év alatt ugyanis költöttek telepítési czólokra, ha jól tudom 2,800.000 koronát. 1899-ben költött a t. miniszter úr 982.000 koronát. 4,800.000 korona lett rendelkezésére bocsátva, ebből el nem használtatott 1,100.000 korona; ehhez hozzájön még 1,200.000 korona, és hatmillió koronából tehát a mai napig 2,300.000 korosta áll rendelkezésre ennek a ezélnak előmozdítására. Azt mondja, a t. miniszter úr, hogy nem felel meg a valóságnak, a mit én mondtam, hogy ugyanis a múlt évben csak 29—30 telepet állítottunk fel, mert hiszen 416 telepítés történt ós 14.000 holdat vásárolt. Ez az egész telepítési akczió, a, mely eddig történt. Mert a miniszter úr három részre osztja fel ebbeli működését: elsősorban az 1873-iki törvény czikk előtti időre, azután az 1873. és az 1894. törvényezikk közti időre, és azután azokra a telepítésekre, a melyeket az 1894-iki törvényezikk életbeléptetése folytán létesített. Azt mondja, tehát, hogy 1899-ben 612 telephelyet létesített, a mérvekből 416 van betöltve, és építkezés törtónt 407. A jelentésben ez nincs így. A miniszter úr például Gombosról emlékezik meg, pedig Gombos telepítése 1898-ban be lett fejezve. A jelentós szerint legalább így van, úgy hogy nem világos, hogy 1899. után mi törtónt. Ebből a jelentésből ezt nem lehet tisztán kivenni. A mikor megjegyzéseimet megtettem, tudtommal az 1901. évi költségvetéshez tettem meg. Az 1901-iki költségvetésre vonatkozólag a mit mondtam, az nemcsak, hogy megáll, de még annyiban tiíl lőttem a czélon, mert még csak nem is 40, sőt nem is 30 telepet létesített a miniszter úr. A jelentésben azt mondja, hogy az 1899-iki forgalom ez volt: Apatinban létesített 80 helyet, Igazfalván 39-et, Temesrékason 50-et, Magyarnemegyén 6-ot, Nagysármáson 45-öt, Viczén 14-et, összesen 213 telephely. Már most kérdem, az a millió ember, a ki az Alföldön van ós várja a telepítési akcziót, megelógedhetik-e avval, hogy 432 családot telepítünk ki, ós arányban áll-e ez az óriási szükséglettel, mely ezen a, téren fenforog? Mert tudjuk, az agTárszoeziáhzmust az mozdította elő, hogy a magyar munkásnak hat hét alatt kell megkeresnie azt. a miből egész esztendőn át meg kell élnie. Az állam, melyben ól, egész esztendőben nem tud nekik foglalkozást, munkát adni. Ép 28