Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-660

218 ftfiO. országos Ülés 1901. február 14-én, csütörtökön. ezen irányban kellett volna a t. földmívelés­ügyi miniszter túriak tevékenységet kifejteni, de nem úgy, a hogy mi itt a telepítési akcziót megkezdtük. Én csakazt kívánom megjegyezni, hogy nem lőttem túl a czélon, mert én az 1900. évi telepítési akczióra tettem megjegy­zésemet, nem pedig arra, a mit a t. miniszter úr mond, nem a visszamenőleg egész öt évre előterjesztett telepítési politikájára. A jövőre vonatkozólag vagyok bátor a t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlani, hogy ne úgy méltóztassék telepíteni, mint a hogy ebben a jelentésben elő van adva, hogy Viczén befogadtam 14 családot, és reményem van. hogy még hatot kapok rá, továbbá »Magyar­nemegvén Íjat telepítést létesítettem, és remé­nyem van, hogy még 19 települni fog«. Ez kicsinyes dolog, így nem lehet telepítési a.k­cziót keresztülvinni, ennek csak úgy volna értelme, ha rajban telepítene a miniszter, ha 100—150 család összeállna, ós kijelölné nekik a helyet, de nem olyan birtokot, mint a, mi­lyent most vásárolnak. A. miniszter úr őserdő­ket vásárol, egy birtokot 4000 holddal, amely­ből 600 hold szántó, a többit ki kell a tele­pesnek vágni. Ha az a telepes arra határozza el magát, hogy otthonát elhagyja és mindent pénzzé tesz az utolsó krajczárig, s azután a helyett, hogy rögtön kapná a szántót, véres verejtékkel kell neki három éven át az erdőt kiirtani, míg pénzhez jut, a minek az a. követ­kezménye, hogy a telepes a reá rótt kötele­zettségnek nem tud eleget tenni, mert két évig nem keres semmit és előáll az óriási hátralék, a. mely kitűnik a, jelentésből. Madarász József: Nem úgy van! Molnár Jenő: De úgy van, talán még rosszabbul, mint a hogy mondtam. Azt mondja a miniszter úr, hogy nagyon meg vannak elégedve a telepesek. Az tény, hogy az elégedetlenség nem azokra vonat­kozik, a kiket a t. miniszter úr felépített, hanem még a régi kincstári telepesekre. A je­lentésből statisztikailag ki tudom mutatni, hogy a. következő kérdésekre következő feleletek vannak: Újváron kielégíthetőnek mondható-e a múlt évi termés ? Nem! Mityenek voltak a kereseti viszonyok? Rosszak. Egyenként nem akarom elővenni a telepeket, hanem csak any­nyit konstatálok, hogy 57 kincstári telep közül 32 helyről jött olyan jelentés, mely azt mondja, hogy rosszak a viszonyok és nem tudnak meg­élni, tehát 50°/o-nál többre megy azon kincs­tári telepek száma, a hol nem tudnak a tele­pesek megélni. Ezeket a viszonyokat feltétlenül szanálni kell. Én igenis azt ajánlanám a t. miniszter úrnak, hogy telepítési biztosokat méltóztassék kinevezni, a kik bejárnák a telepeket és azon szükségleteket, melyek ott fenforognak, be­hatóan megvizsgálnák ós jelentést tennének a miniszter urnak. De mégegyszer hangsúlyo­zom, hogy azon anyagi eszközökkel, melyek most a t. miniszter innak rendelkezésére álla­nak, ezen nagy kérdést megoldani nem lehet. Azt hiszem, ha. a t. miniszter úr a pénzügy­miniszter úrral egvetértőleg ezt a kérdést he­lyesen akarja, megoldani, ezt máskép, mint egy nagyszabású kölcsönnel nem teheti. Azt a hárommilliót, melyet a, törvény ezen czélra biztosított, már elfogyasztottuk, és a jövőbeli akcziót csak azon pénzből tudja, a miniszter úr kifejteni, melyet a telepesek visszafizetnek. Ez azonban nagyon bizonytalan és csekély pénzforrás, mert óriási hátralékok vannak, így például 1895-ben csak 155.000 forint folyt be ezen czélra. Ezt voltam bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a hátoldalon.) Elnök: Kivan valaki a t. ház tagjai kö­zül szólani'? A miniszter úr kivan szólani. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : A t. képviselő űr hibáztatólag jegyzi meg, hogy előszeretettel foglalkozunk a. lóte­nyésztéssel. Én azt hiszem, hogy a költség­vetés során a földmívelésügyi miniszter köte­lessége azon tárgyakkal foglalkozni, amelyekre a képviselő urak kiterjeszkednek. (Helyeslés.) A mi pedig azt illeti, hogy a képviselő úr kifogásolja azt, hogy a házban a társadalom­nak egyik vagy másik osztálya túlnyomóan van képviselve, igénytelen nézetem az, nem mi, hanem mások fogják meghatározni, mikó­pen fog megalakulni a. ház. (Tetszés jobbról.) Most méltóztassanak megengedni, hogy áttérjek a telepítési kérdésre, melyet a kép­viselő úr felvetett. Abban a képviselő urnak tökéletesen igaza van, hogy az az összeg, mely e részben rendelkezésemre áll, a kimerüléshez van közel: de ép ezért jeleztem, hogy egy törvényjavaslattal szándékozom a ház elé jönni, a. melylyel nagyobb felhatalmazást, nagyobb hitelt szándékozom a háztól kérni. (Helyeslés.) A t. képviselő úr, úgy látszik, fájdalma­san vette, hogy ráolvastam, hogy én nem 29—30 telepet, mint mondani méltóztatott, hanem 400 telepet csináltam. Ha azt kérdezi a t. képviselő úr, micsoda időből való ezen műkö­dés, •— az én működésem abból az időből való, a. mióta, miniszter vagyok, — tehát az 1895. évtől fogva történtek ezek a telepítések. A t. képviselő úr, úgy látszik, összezavarja a te­lepítés kérdését a parczellázás kérdésével. D az Alföldről beszél ós hangsúlyozza, hogy rajokat kell kibocsátani. Bocsánatot kérek, de olyan telepítéseket, a milyeneket Erdélyben az 1894-iki

Next

/
Thumbnails
Contents