Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-660
206 ftfiO. országos ülés 1901. február 14-én, csütörtökön. jegyzem, hogy a Vág balpartján egy hold földnek az értéke mentesítés előtt sohasem volt drágább 1 50 forintnál. A mentesítés után állott be a legszomorúbb kép, a midőn a t. ház előtt kijelenthetem, ezek a földek értékükben nemhogy növekedtek, de majdnem felényire devalválódtak. (Mozgás.) Bátor leszek ezt bebizonyítani, mert csakugyan paradoxonnak látszhatik a t. ház előtt ez állításom, de én hivatalos adatokkal, bizonvítékokkal állok elő. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az ármentesítési társulat területéhez tarroznak azok a községek, a melyekről néhány adattal fogok szolgálni. Naszvadon, t. ház, egy negyed úrbéri telek 19 katasztrális holdból áll és a kezeim között levő hatósági, községi elölj árósági bizonyítvány szerint, haszonbórbeadás esetén a legmagasabb haszonbér ezidőszerint 300 korona, melyből a tulajdonos tartozik fizetni — 14 tétel alatt vannak felsorolva az egyes fizetségek — összesen 229 korona 66 fillért. Maradt tehát egy negyedtelek, tulajdonosának 70 korona tiszta jövedelem. Imely községben egy negyed úrbéri telek áll 15 katasztrális holdból és 1104 négyszögölből; — az adatok mind hivatalos bizonyítványokból vannak merítve — haszonbórbeadás esetén az ezidőszerint megállapított legmagasabb haszonbér 250 korona, ebből a tulajdonos tartozik viselni közterhek gyanánt összesen 206 korona 34 fillért, vagyis tiszta jövedelme marad 44 korona. Martos községben egy úrbéri negyedtelek áll 13 holdból ós 1105 nég3 7 "szögöl.ből; haszonbérbeadás esetén ezidőszerint megállapított legmagasabb haszonbér 200 korona, ebből a tulajdonos tartozik viselni, — ismét részletes felsorolás szerint, — összesen 225 koronát. Itt tehát a. negyedtelek tulajdonosa már ráfizet 25 koronát. Izsa községben az úrbéri negyedtelek áll 16 katasztrális holdból és 1198 négyszögölből, a hatóságilag megállapított, ezidőszerint legmagasabb haszonbér 200 korona; az összes terhek 255 korona 74 fillért tesznek ki, a miből vízszabályozási járulók czímén 127 korona, árvédelmi fentartási költség czímén 22 korona, összesen tehát 149 korona terheli azt a telket, itt tehát a telektulajdonos 55 koronát fizet rá. (Mozgás.) így vannak Ogyalla. Szentpéter, Hetéiry ós Kurtakeszi községek is. A mely földbirtokosnak összes területe tehát az ártérben ilyen közterhek alatt nyög, az nem tarthatja meg azt a földet. (Felkiáltások jobbfelöl: Kivándorol!) De, t. ház, hogy jobban illusztráljam ezeket az abnormis állapotokat, a hozzám halomszámra érkező levelek közül csak egyet kívánok bemutatni, (Halljuk!) s ennek felolvasásával mintegy általános képét adni az ottani szituacziónak. Izsa község jegyzőjének hozzám intézett levelét leszek bátor felolvasni. (Halljtűi! Olvassa) : »Nagyságod ismeri Izsa község viszonyait ós ismerte az előtt is, a mikor még a töltéseink nem voltak meg, daczára a gyakori vizeknek községem lakossága mint járásunknak egyik legszorgalmasabb népe, mindig jólétnek örvendett és gyarapodott, mióta a védgátjaink megvannak, napról-napra fogy az anyagi erejük és ha ez még egy évig így tart, a gazdaközönségnek legalább hétnyolczad része tönkre fog menni, mindene a bírói dobra fog kerülni. Állításom illusztrálására, csak annyit vagyok bátor megemlíteni, hogy Izsán töltött 21 évi jegyzősógem ideje alatt nem állítottam ki annyi becsórtókí bizonyítványt kölcsön felvétele czóljából. mint az 1900. év utolsó negyedében, s ha az, előtt becsértóki bizonyítványt állítottam i's ki, annak kilencztized része azon czólból lett kiállítva a kölcsön felvételére, hogy az illető egyén valamit vett, most azonban egytől-egyig mind azért vett fel kölcsönt, hogy az adóját legyen képes fizetni, hogy a lefoglalt ingóságait az árveréstől megmentse. És ennek daczára a vízvédelmi adót fizetni nem tudják. Ez hihetetlen állítás annak, a ki a viszonyokat nem ismeri, de egy szóig igaz. De nem is lehet ezen csodálkozni, inert most is, mint három óv óta. már mindig legalább 1200 hold legjobb termőföld és rétjei állandóan viz alatt vannak és ezen terület után fizetik az árvédelmi járulékot, azt tehát nem tartom igazságosnak.* Majd tovább így ir: »Mióta Izsán vagyok, az árvák birtokainak, valamint ha. találkozik egyes ember, a ki a birtokát bérbe adta, az évi átlagos bérösszege egy negyed telek után 120—130 forint volt, több árvának a vagyonát bérbeadni megkíséreltük, de azt senki ki nem vette. Bérbeadni nem lehet, s ha elvétve bérbeadatik, nem adnak annyi bérösszeget, hogy az adóra ós az árvédelmi járulékra elég legyen, mert 40—45 forintnál nagyobb bért elérni nem lehet, holott az évi adója 18—20 forint, árvédelmi költsége 70 forint, s így a tulajdonos kénytelen reá fizetni.«.. Majd végűi így ir : »ÍNeni akarunk okozni senkit, mert talán nem szándékos cselekedet műve ez. Izsa eleget küzdött, hogy az árvédelmi társulatba bele ne vonják, a magas kormány intézménye folytán bevonatott, azt hiszem, hogy most joggal fordulhatunk a magas kormányhoz segítségért, mely ha nem segít, elveszíti az állam egy község szorgalmas és becsületes munkás népét, tönkre jut
