Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-651
051. országos ülés 1901. február 4-én, hétfőn. j^ tudni azt is, hogy vájjon szándékában van-e megtenni a kezdeményezést arra nézve,"hogy a börze törvónyhozásilag rendeztessék, s hogy különösen a határidőüzlet csak készárú szállításával 'egybekötve engedélyeztessék, a fedezetlen határidőüzlet, mint a spkulácziót zsibbasztó szédelgés pedig végleg eltiltassék ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az a kérdés, a melyre mi, gazdák a t. miniszter úrnak határozott feleletét óhajtanok hallani. (Helyeslés. Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem hallgathatom el' azt. hogy itt a közelebbi napokban is szemükre hányták a gazdáknak, hogy milyen nagy tévedésben élünk ós közgazdasági tekintetbén milyen nagy kárt tettünk az által, hogy az őrlési forgalom megszüntetésének keresztülviteléhez hozzájáriíltunk, és nem szűnnek meg, a. kik az őrlési forgalom megszüntetését sajnálják, folyton oda hatni, hogy az őrlési forgalom ismét életbeléptettessék és ismét abba a helyzetbe jusson a gabonakereskedés, a melyben volt akkor, mikor az őrlési forgalom még szabadjára garázdálkodott. Hogy mennyire nincsen igazságuk azoknak, a kik azt mondják, hogy az őrlési forgalom megszüntetése igazságtalan volt, csak annak bizonyítására nézve néhány adattal vagyok bátor szolgálni a t. háznak, a melyből kitűnik, hogy nem országos érdek volt az őrlési forgalomnak fentartása., hanem tisztán csak a budapesti nagy malmok érdekének dédelgetése. Hiszen még a kereskedelemügyi miniszter úr is elismerte legközelebb tartott beszédében, hogy az őrlési forgalom a nagy malmoknak körülbelül valami. három vagy három és fél korona prémiumot biztosított. Ezt a prémiumot tisztán csak a nagy malmok élvezték ; a vidéki malmok és a gazdaközönség pedig épen nem élvezték. Hogy a vidéki malmok nem élvezték ennek az őrlési forgalomnak a hasznát, az kitűnik abból, hogy azelőtt, míg az őrlési forgalom életbe nem lépett, a külvámterületre kivitt lisztnek 35%-át a vidéki malmok szállították ; mikor pedig az őrlési forgalom életbe lépett; a vidéki malmok az exportban csak 8°/o-kal vettek részt. Mióta ismét megszüntetett az őrlési forgalom, a vidéki malmok 23 1 /2 0 /o-át viszik ki a külföldre szállított lisztnek. Ebből világosan kitűnik., hogy egyedül csak a pesti malmok élvezték az őrlési forgalomból származó előnyöket; a vidéki malmoknak káruk volt belőle, a gazdáknak is káruk volt. A ga,zdáknak főképen azért, mert tudvalevőleg az őrlési -forgalom hasznát élvező malmok a durva, lisztet itthon vetették a piaczra, s a. míg képesek voltak a rendes áron alul adni a durva lisztet idebent, mert a finomabb lisztből a kidföldön 3' r /^ korona prémiummal így is tisztességes hasznot csinálhattak maguknak, és ennek következtében a vidéki malmok forgalmát is lenyomták, s mint mondám, a búza árát is a valódi áron alul szorították. Ez volt indoka annak, a miért különösen a gazdák az őrlési forgalom megszüntetését a tőlük kitelhető minden erővel és befolyással sürgették ós kivívni iparkodtak. Abban sincs azonban igazuk azoknak, a kik az őrlési forgalom visszaállítását sürgetik, hogy a külföldre való export apadt volna azóta, mióta az őrlési forgalmat megszüntették. Mikor ugyanis az őrlési forgalom még életben volt, 1899-ben, csak 0.8 millió mázsa búzát őröltek fel a budapesti malmok. 1900-ban pedig, a mikor tudvalevőleg a termés is csekélyebb volt, 7'5 millió métermázsa búzát őröltek a pesti malmok; az őrlési forgalom megszüntetése által tehát a. malmok forgalma nem apadt. Thaly Ferencz: Az export sem! Papp Elek: Az export sem, természetesen. Annak mi egyáltalán nem vagyunk ellenségei, hogy a lisztkivitel bizonyos jutalmakkal lehetővé tétessék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) de azt oly módon kívánjuk elérni, hogy ne bizonyos kegyekben részesülő körök élvezzék az előnyt, hanem az előny általában az őrléssel foglalkozóknak adassék meg, másrészt oly módon nyújtassák előny a: külföldre vitt lisztre vonatkozólag;, bog)' az által a gazdaközönség érezhető kárt ne szenvedjen. Itt ennél a kérdésnél, a, mely különösen sok tekintetben elválaszt bennünket azoktól, a kik az agrárius tendencziákat - perhorreszkálják, fel kell említenem a, kartol ügyét is. (Halljuk! Halljak! a szélső baloldalon.) A'kartel kérdésére vonatkozólag is úgy állítják fel velünk szemben a. thézist, hogy a. kartel jogosult, erkölcsi alapon nyugvó társulás. Ez nem lehet igaz, mert a kartel csak abban az egy esetben bírhat jogosultsággal, ha oly hazai iparnak a megerősítése czéloztatik általa, a, mely hazai ipar máskép nem volna. Magyarországon meghonosítható. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De annak, hogy Magyarországon a, gazdaközönség alig tud oly czikket vásárolni, legyen az akár házi szükségletekre alkalmas czikk, akár a o-azdasáad életben előforduló czikk, a mely után a kartel adóját is meg ne kellessen fizetnie annak, azt hiszem, semmiféle oly alapja, nem lehet, a melyet pártolnia elfogulatlanul szabad lenne akár a- gazdaközönsógnek. akár az iparosoknak, akár a pénztőzséreknek.
