Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-659

184 659. országos illés 1901, fefeuár 18-án, szerdán. tak, — hogy 1807., 1898. és 1899-ben a magyarországi időjárás a búza sikértartalmára nézve nem volt kedvező. Az ugyanis el van ismerve, hogy az időjárás és a búza sikértartalma között határozott okozati összefüggés van. De már például az 1900-ik évi magyar búzával tett kísérletek, a melyek most folyamatban vannak, sokkal kedvezőbb eredményt mutatnak. Nekünk elsősorban a jó minőségre kell törekednünk; nem annyira a quantitásnak, mint a búza qualitásának emelésére, ós akkor bármely túlprodukczió mellett is megtarthatjuk a, piaczot. Ezért kívánatos, hogy a magyar gazda ne angol búzákkal próbáljon szerencsét, a melyek többet teremnek ugyan, de minőségre gyengébbek, hanem inkább azon legyünk, hogy a meglevő hazai fajokat nemesbítsük. (Élénk helyeslés.) E részben kötelességein minden lehetőt, minden tanulmányt és minden kísérletet megtenni. (Elénk helyeslés.) Mindenesetre igaza van Rohonczy Gedeon t. képviselőtársamnak, hogy oda kellene hatni, hogy búza búza után ne vettessék és azt hiszem, erre módokat ós eszközöket kell találni; úgy remélem, hogyha talán behoznók a búzakiállításokat, ez értékkel birna; talán értékkel birna, az is, hogy ha a búza megfizetésénél és megvételénél a belső qualitásra na-gyobb súly felitettetnék. Azt, hogy törvény által intézkedjünk, megvallom elvi szempontból nem tartanám kimoncihatónak. Rohonczy Gedeon t, képviselőtársam felvetette azt is. hogy itt mindenről beszélünk, de a vámkérdósekről alig beszól valaki. Bocsánatot kérek, a vámkérdésről is beszéltem, és én, a ki kezdettől fogva folyton figyelemmel kisérem a, tárgj^alásokat, köteles vagyok elismerni, hogy például Mezőssy Béla t. képviselőtársunk igen hosszasan beszélt ezen kérdésről, de számos más képviselő is. Épen tegnap Rohonczy Gedeon képviselő úr előtt fejtegette e kérdéseket Blaskovics Ferencz képviselő úr igen hosszasan és igen érdekesen. Már most a t. ház be fogja látni, hogy ezen kérdésekben én a mai nap csak bizonyos fentartással nyilatkozkatom, Rohonczy Gedeon képviselő urat különösen az érdekelte, hogy vájjon, hogyha a vámok emeltetnének, nem fog-e egy több termelés előállani, nem fog-e a bevetett terület nőni, ós ezáltal illuzoriussá lenni a vámemelkedés. Erre nézve vagyok bátor csak arra utalni, hogy Ausztriában valamennyi gabonanem bevetett területe az 1893—1895. évben elérte a kulminácziót. Azért beszélek ép ausztriáról. mert közös vámterületről kell szólanom. (Felkiáltások a sz-ého baloldalon: Sajnos!) Miután elérte a maximumot, azóta csökkenő irányzatot mutat. Magyarországon van bizonyos emelkedés, de ázt hiszem, hogy az osztrák csökkenés ós a magyar emelkedés kiegyenlítik egymást. Attól tehát én nem tartok, hogy a bevetett terület nőni fog, megengedem a,zonban, — és a t. képviselő úr talán erre is gondolt, — bog}' mi az intenzív művelés felé mindinkább haladunk és megengedem, hogy ugyanazon területen is többet termelhetünk, mint eddig termeltünk. Névszerint, ha összehasonlítjuk a mi holdankénti terméseredményeinket a nyugati államok, különösen a mezőgazdaságilag haladottabb nyugati államok terméseredményeivel, el kell ismernünk, hogy e részben még hátra vagyunk, ós hogy e részben még tehetünk egy lépést előre. Azt hiszem azonban, hogy ez csak örvendetes jelenség lesz a gazdaság szempontjából, ha ugyanarról a területről nagyabb termést tudunk elérni. És a mit az egyik oldalon elvesztünk, azt bőven megnyerhetjük a. másikon. De egyáltalában, ha lenne is valamelyes emelkedés a termésben, azt hiszem. hoov a fosrvasztás emelkedése azt mindig alkalmas paralizálni. Különben tapasztalataink vannak más irányban is a. nyugati államoknál, tudniillik ott a kulmináczió a, bevetett terület ós a termés kulminácziója már körülbelül tíz évvel ezelőtt bekövetkezett és daczára a, vámoknak, nem mutatkozott a bevetett terület emelkedése, tehát azt hiszem, ez már egy példa, egy tapasztalati adat, a meby az igen tisztelt képviselő urat mindenesetre érdekelni fogja. Abban azonban teljesen igazat adok neki, hogy ezen kérdések olyanok, a melyeket nem lehet eléggé figyelemmel kísérni, ós azt hiszem, hogy úgy a kormánynak, az államnak, mint a társadalomnak egyaránt érdekében ós kötelességében van, hogy ezen kérdésekkel a legbehatóbban foglalkozzék. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A vita be lóvén fejezve, következik a szavazás. Kérem a t. ház tagjait, hogy a központi igazgatás személyi járandóságok czímén felvett 860.686 koronát megszavazza-e ? A kik megszavazzák, kérem, méltóztassanak félállani. (Megtörténik.) A ház ai személyi járandóságok czímén 860.686 koronát megszavazza. Következnek a dologi kiadások. Lázár Árpád jegyző (olvassa) .- Dologi kiadások 182.000 korona. Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz: T. ház! Csak nagyon röviden óhajtok, reflektálni a t. miniszter úr beszédére ós három pontot emelek ki abból,