Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-659

182 <Sl>9. országos ülés 1901. február ig-áii, szerdAri. korona, de Hománia élvez egy kedvezményt, a mely szerint ötkilós faládákban négy korona vámmal hozhat be étkezésre való szőlőt. Leg­inkább Brassó-, Csik- ós Háromszókmegyékbe szokták az ilyen szőlőt szállítani és a szállí­tással leginkább belföldi fuvarosok foglalkoz­nak. Ha dimenzióit veszszük, akkor távolról sem oly nagy az, mint némelyek gondolták. Például 1899-ben 2871 métermázsa volt; igaz, hogy a következő évben, tudniillik 1900-ban 7212 métermázsára emelkedett. Ez már ön­magában figyelemreméltó szám és minden­esetre arra késztet bennünket, hogy ezt a kérdést nagy gonddal kezeljük. Ha azonban az országnak egész szőlőtermését veszem, a mely körülbelül hárommillió métermázsa kö­rül van, akkor ez valami nagy számot nem jelenthet úgy, hogy a felmerült, aggály ok min­denesetre túlzottak voltak. Biztosithatom azon­ban a t. házat, hogy ezt a kérdést annál nagyobb figyelemmel fogjuk kisérni. mert rá­jöttünk, hogy ezen étkezésre szánt szőlő czí­món behozott szőlőnek egy részéből, körül­belül 2000 métermázsából bort szűrtek. (Elénk helyeslés.) Ennélfogva a pénzügyminiszter úr, a ki a vámkezelés tehnikai kérdésével foglalkozik, különös gonddal kezeli ezt a kérdést. Ez, azt hiszem, a t. háznak is megnyugtatására szolgál. (Helyeslés.) Rohonczy Gedeon t. képviselő úr úgy tegnapi, valamint már a kereskedelemügyi tárezánál tartott beszédében is megemlítette, hogy mennyire kívánatos volna, hogy szőlőn­ket és gyümölcsünket Németországba expor­tálhassuk és jelezte, hogy gazdáinkból szövet­kezet készül alakulni, a mely ezen exportot előmozdítsa.. Én csak hozzátehetem, hogy, ha a gazdákból magukból ilyen szövetkezet ala­kúi, a mely ezen szőlő- és gyümölcs-exjiort fejlesztését czólozza, én a-zon szövetkezetet, hogyha az egészséges alapon lesz alakítva, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatás­ban is részesíteni hajlandó vagyok. (Élénk helyeslés.) Horváth Ádám t. képviselő úr felemlítette, hogy Kecskeméten, daczára annak, hogy ott van hires Miklós-mintatelepünk, a szőlőt ter­mészetben szoktuk eladni ós nem adunk pél­dát arra, hogy mikép kell abból bort csinálni és mikép kell azon bort kezelni. Nos, ennek eddig igen egyszerű oka volt, tudniillik az, hogy nem volt pinczénk. Miután azonban elő­terjesztést tettem a törvényhozásnak ós azt el is méltóztattak fogadni, hogy ott megfelelő pinczék építtessenek, azt hiszem, jövőre a, helyzet kedvezőbb lesz, és a borkezelésben, d© különösen a homoki bor kezelésében ott is példát adhatunk. (Élénk helyeslés.) Felhozta a képviselő úr, hogy a gazda­sági hönyveket minél népszerűbb nyelven kell irni. Köszönettel veszem nézetét és örömmel fogadom, ha engem e részben bárki is tanács­csal útba igazít; azt azonban nem lehet mon­dani, hogy az amerikai ós a homoki szőlőter­melést összekevernők, mivel, a mint méltóztatik tudni, egészen külön népszerű könyv Íratott az amerikai szőlőfelujításról és egészen más a homoki szőlőtermelésről. Felhozta több képviselő úr, különösen Bernáth Béla és később Visontai Soma kép­viselő úr az olasz borvám kérdését. Fennálló szerződésről, nemzetközi gyakorlat szerint, nem szokás nyilatkozni; de azt hiszem, elég lesz annyit mondanunk, hogy a, kormány teljesen átérzi a szőlősgazdák nehéz helyzetét és ezen kérdést azok közé sorolja., a melyeket a leg­nagyobb figyeleminel és a legnagyobb gonddal kell kisérni. (Helyeslés.) Blaskovich Ferencz t. képviselőtársam felvetette a. borhamisítások ügyét ós kérdezte, hogy nem mutatkozik-e a borhamisítások meg­torlása terén bizonyos lankadás? Megnyug­tathatom a t. képviselő urat, hogy a borha­misítások üldözése fokozódó erélylyel folyik, (Élénk helyeslés.) azt azonban, úgy hiszem, mindenki méltányosnak és igazságosnak tartja., hogy, a míg bírói ítélet nincs, addig senki meg ne bélyegeztessék. (Élénk helyeslés.) És ezért ha a közigazgatási közegek minél na­gyobb csendben végzik a vizsgálatot, annál helyesebben járnak "el. (Helyeslés.) Különben, hogy e részben konkrét szá­mokkal is szolgáljak, annyit mondhatok, hogy a míg például 1897-ben 71 félnek bora vizs­gáltatott -meg, addig 1898-ban már 305 és 1899-ben 910 volt a szám. Ha pedig azt kér­dezzük, hogy hány esett kifogás alá, akkor a felelet az, hogy 1897-ben 44, 1898-ban 164, 1899-ben pedig 370. Az 1899-iki évben ma­gában több bormintát vizsgáltak meg a bor­vizsgáló bizottságok, mint- az előbbi öt évben összesen. Azt hiszem, hogy ezek a számok megnyugtatók lehetnek. (Helyeslés.) Bessenyei Ferencz t. képviselő úr felhozta a temes-bóga-völgyi társulat viszonyait. El kell ismernem, hogy a temes-bóga-völgyi tár­sulat vezetéséről és ügyeinek mai állásáról általában véve elismeréssel nyilatkozott, azon­ban felhozott bizonyos inkonveniencziákat, hogy néhol a kivetésekben hiba volt, hogy maga is látott ilyen hibás adókönyveket stb. Leg3?en meggyőződve a t. képviselő úr, hogy ha ón azokról tudomást szerzek és azokat ve­lem szíves lesz közölni, kötelességemnek fogom

Next

/
Thumbnails
Contents